Nem éppen fiatal kétéltű maradványaira bukkantak a kutatók, a 270 millió éves kövület azonban máris nagy értékkel bír.
Eddig felfedezetlen ősi kétéltűfajra találtak az amerikai Smithsonian National Museum of Natural History kutatói, akik a nagyjából 270 millió éves fosszíliát a Muppet Show sztárjáról, Brekiről nevezték el.
Az egészen pontosan Kermitops gratusnak elnevezett kövület a kutatók szerint egyfajta híd lehet a történészek, a kutatók és persze a nagyközönség előtt is, az ősi kétéltű megkövesedett koponyája ugyanis egy nagyszemű, mosolygós békára emlékeztet.
„A Breki név használata jelentős hatással van arra, hogy miként tudunk hidat képezni a paleontológusok által a múzeumokban végzett tudományos munkája és a nagyközönség között” – nyilatkozta Calvin So, a George Washington Egyetem doktorandusza és a kutatási tanulmány vezető szerzője a sajtóközleményben. „Mivel ez az állat a mai kétéltűek távoli rokona, és Breki a mai kétéltűek ikonja, tökéletes név volt számára.”
Breki angol neve Kermit, a görös -ops pedig arcot jelent, így utalva a fosszília béka-mivoltára. A „gratus” fajnevet a néhai Nicholas Hotton III paleontológus tiszteletére választották, aki a Smithsonian Intézetben dolgozott, és többször is járt ásatáson azon az észak-közép-texasi helyszínen, ahol a koponyát találták.
Elérhettük a várható élettartam maximumát, miközben a világ multimilliárdosai extrém módon epekednek az örök fiatalságért
2024.10.24 12:07
A kutatók szerint az első nyomot, hogy egy eddig ismeretlen békafajt fedeztek fel, 2021-ben kapták, amikor Arjan Mann, a Smithsonian paleontológus posztdoktora a texasi ásatási helyszínről származó fosszíliaszállítmányban felfedezte a titokzatos kinézetű koponyát.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy ez az új felfedezés alapvető fontosságú a modern kétéltűek kialakulásának tanulmányozásához és ahhoz, hogy miként néztek ki és hogyan viselkedtek az ismert történelem előtti őseik. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Kermitops gratus fosszíliája temnospondil volt, vagyis „a kétéltűek primitív rokonainak egy csoportja, amely több mint 200 millió évig élt a karbonkortól a triász időszakig”.
„A Kermitops nyomokat kínál, amivel áthidalhatunk egy hatalmas fosszilis szakadékot, és elkezdhetjük látni, hogyan alakultak ki a békák és a szalamandrák tulajdonságai” – tette hozzá So.
„Ez egy olyan aktív kutatási terület, amelybe még sok paleontológusnak kell újra belevetnie magát” – mondta Mann a sajtóközleményben. „A paleontológia mindig több, mint a dinoszauruszok, és még mindig rengeteg klassz evolúciós történet és rejtély vár megválaszolásra. Csak tovább kell keresnünk.”
