2024.1.28 10:39
Olvasási idő 4:26
Krajnyák Petra

A Horthy-korszak fekete özvegyei: A tiszazugi méregkeverő asszonyok, akik arzénnal küldték másvilágra családtagjaikat

A Horthy-korszak fekete özvegyei: A tiszazugi méregkeverő asszonyok, akik arzénnal küldték másvilágra családtagjaikat
Forrás Újkor
TÖRTÉNETEK A TISZAZUGI MÉREGKEVERŐK BŰNÜGY GYILKOSSÁG MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK MÉRGEZÉS TISZAZUG TRUE CRIME

A világtól elszigetelt Tiszazugban 1911 és 1929 között nők egy csoportja a helyi bába által készített arzénalapú méreggel gyilkolta meg az erőszakos vagy épp betegeskedő hozzátartozókat. Az áldozatok valós számára soha nem derült fény.

A magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb esetére a 20. század elején, az alföldi tanyavilágban került sor. Az arzénzónaként elhíresült Tiszazugban elkövetett gyilkosságsorozatot a New York Times a kor legnagyobb mérgezéses bűntényeként mutatta be a publikumnak. Móricz Zsigmond 1930-ban a Nyugatban számolt be a férjeiket, idős betegeket, gyerekeket és hadirokkant hozzátartozókat meggyilkoló nőkről.

A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete. A légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra feleslegessé váló hozzátartozóikat. A nagyrévi mérgezéses gyilkosságok elkövetőit egy személy kapcsolta össze: a falubeli bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna.
Egy szomszédos falu folyópartjára mosott holttestben jelentős mennyiségű arzént találtak, így további nyomozások kezdődtek. Forrás Újkor

Az „angyalcsinálók“ akár 300 ember haláláért is felelősek lehetnek. A tiszazugi nők ezen csoportja ugyanis 1911 és 1929 között fél tucat településen küldték másvilágra nemkívánatos rokonaikat, például Tiszakürtön, Tiszaföldváron, és Öcsödön. Ám mindezek közül az első, bizonyított gyilkosság helyszínéűl szolgáló Nagyrév vált a leghírhedtebbé.

A 20. század hajnalán még ritkaságszámba mentek a szerelmi házasságok, különösen vidéken, ahol „a föld házasodott a földdel“. A szülők egzisztenciális szempontok szerint választottak férjet lányuknak, akinek mindenestül, olykor abuzív tendenciáival együtt el kellett fogadni a jelöltet. Válás szóba sem jöhetett, a különköltözést kiközösítéssel büntették a falvak. Az első világháború idején az addig közigazgatásilag, egészségügyileg és társadalmilag is elszigetelt Tiszazug területén fiatal férfiaknak „otthont adó“ hadifogolytábort hoztak létre. A raboknak mezőgazdasági munkát kellett végezniük, azonban:

 „Nemcsak a kertet művelgették, hanem az asszonyokat is”

mondta dr. Vizi János, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet jogi és forenzikus osztályának vezetője. 

A Tiszazug című film forgatásakor készült kép.
Részlet a Tiszazug című filmből. Forrás Wiki Commons

A fronton harcoló férjek távollétében a kényszerből házasodott nők afférokba bonyolódtak. Fejlett fogamzásgátlási módszer és szexuális edukáció hiányában jelentősen megnőtt a nem kívánt terhességek száma. Ekkor a bába sietett a kétségbe esett asszonyok segítségére az elhanyagolt falvak gócpontjában. Kiépült hivatali, egyházi és egészségügyi rendszer hiányában az elszigetelt közösség egymaga próbálta drasztikus módszerekkel megoldani problémáit.

Kiemelt tartalom
Judith Barsi tragikus története: világhírű gyereksztár lehetett volna a magyar kislányból, akivel a saját apja végzett Judith Barsi tragikus története: világhírű gyereksztár lehetett volna a magyar kislányból, akivel a saját apja végzett tegnap 10:28 -kor

Általánosan a bába központi szerepet töltött be a falvak életében. Hatalmas tekintéllyel rendelkezett, hiszen bölcsességére élet és halál minden eseményekor szükség volt: születéskor, keresztelőn, a betegágynál, tiltott abortuszok végrehajtásakor, a halálos ágynál az utolsó lélegzetvételkor. Ebből kifolyólag a női közösség epicentrumát a bába jelentette, hiszen összekötő kapocsként szolgált a tanyavilág asszonyai között. Így elsőként értesült olykor egészen intim, kényes problémáikról, mint egy elvetendő magzat vagy a családon belüli erőszak. 

A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete. A légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra feleslegessé váló hozzátartozóikat. A nagyrévi mérgezéses gyilkosságok elkövetőit egy személy kapcsolta össze: a falubeli bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna.
A Horthy-korszak sajtó orgánumai a több mint két évtized alatt elkövetett gyilkosságoktól volt hangos, mind belföldön, mind külföldön. Forrás Újkor

„Legyes víz“

Az arzénmérgezés szellemi anyja, a Nagyréven élő bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna 1900 óta praktizált a tiszazugi falvakban. Állítólag véletlenül fedezte fel a szer mérgező hatását. Egy beteglátogatáskor rengeteg légy repkedett körülötte, így a kemikáliát tartalmazó légyölő papírt kért a háziaktól. Az idegesítő rovarok ellen eredeti formájában nem bizonyult elég hatékonynak, így vizet öntött a papírra. Miután ez sem vált be, tejet öntött rá.

A kioldódott méreganyaggal teli tejet később véletlenül megitta a család macskája, mely nem sokkal ezután elpusztult. Farkasné ezután csirkén és kutyán is kipróbálta a véletlen szülte „mérgező koktélt“, az állatok mind kimúltak. A tanúvallomások alapján Fazekasné a „legyes vízből” származó mérget fiolákban árusította a kétségbeesett asszonyoknak, akikkel a titkos magzatelhajtások révén kovácsolt erős szövetséget.

„Mit kínlódsz vele?”

– tette fel felbujtó és vagyonszerzési szándékkal a kérdést Fazekasné a sorsukon könnyíteni akaró, s ezzel saját vesztüket okozó nőknek.

Az arzén egy félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja. Neve görög eredetű: arzenikosz annyi, mint vakmerő. Vegyjele As. Egyetlen, stabil, természetes izotópja az 75As, relatív atomtömege 74,9216.
A köznyelvben légykő, és egérkő néven ismert arzén, természetes formájában. Forrás Wiki Commons

A frontról hazatérő erőszakos férjeik, beteg hozzátartozók és gyerekeik miatt elkeseredett nőknek Fazekasné arzént kínált megoldásként, melyre a vádlottak vallomásaikban „orvosságként” hivatkoztak, okkal, hiszen nemcsak rovarirtó, ólomfesték, hanem gyógyszerek alapanyaga is volt. A szegényebb háztartásokban is könnyen fellelhető, színtelen és szagtalan szert beszerezni és használni is egyszerű volt. A vasárnapi ebédbe, délutáni kávéba, vendégváró pogácsába és pálinkába pedig könnyűszerrel belekeverhették a nagyrévi bábától vásárolt „legyes vizet“.

Kiemelt tartalom
Amikor senki nem segít a bajban: mi az a járókelő-effektus, és mit mond el a társadalomról?  Amikor senki nem segít a bajban: mi az a járókelő-effektus, és mit mond el a társadalomról? 2024.5.25 9:35

A tiszazugi falu végzetes miliőjéről 1925-ben Bukovinszki Jánosné Sebők Anna halálra ítélésekor kaptak szárnyra az első pletykák. A helyiek körében Putris Panniként ismert nő megelégelte a putriban nyomorgást beteg édesanyjával és lányával. Arzénnel átitatott lekváros kenyérrel küldte túlvilágra ágyhoz kötött anyját, majd lemeztelenített testét a Tiszába dobták. Putris Pannit először halálra ítélték, végül életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntették. A pert követően szaporodtak meg a pletykák a „nagyrévi putris pannikról“.

A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete. A légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra feleslegessé váló hozzátartozóikat. A nagyrévi mérgezéses gyilkosságok elkövetőit egy személy kapcsolta össze: a falubeli bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna.
A tiszazugi arzénmérgezések vádlottai. Forrás Újkor

Az áldozatok száma 300-ra tehető

Végül a Fazekasné közreműködésével elkövetett gyilkosságokra 1929-ben három, a szolnoki királyi ügyészségnek címzett névtelen levél derített fényt, melyekben a nagyrévi asszonyokat mérgezéses gyilkossággal vádolták meg. A tömeggyilkosságok kivitelezését és eltitkolását nagyban segítette Fazekasné közeli kapcsolata a helyi orvossal, és a helyi halottkémként dolgozó veje is. Nagyréven és Tiszakürtön három hónapon keresztül tartott a nyomozás, mely során 162 kihantolt holttestben találtak arzént, amely még évekkel később is kimutatható. A vérvizsgálatok egyes esetekben nyolc-tíz ember kivégzéséhez elegendő dózisban mutatták ki az arzént.

Négy asszony, köztük a fő gyanúsított öngyilkosságot követett el, így felelősségre vonásukra sem kerülhetett sor. Fazekas Gyuláné 1929. július 19-én az igazságszolgáltatás elől marólúg fogyasztásával menekült el. Halála után a boszorkánytól kezdve a méregkeverőig megannyi címkét ráaggatak. A szenzációhajhász sajtó már a Horthy-korszakban is tette a dolgát, tehát az eposzi jelzők korántsem a bába kiváltságai voltak. A budapesti lapok a férjpusztítóktól és csecsemőölőktől voltak hangosak.

Kardos Mihályné Szendi Máriát a pénz, a fiatalság és a szerelem után vágyakozó „démonként” jellemezték. Tiszazug egyik leggazdagabb asszonya fiát és férjét is megölte. Előbbi pazarló életmódja miatt, utóbbi pénzéhségével és erőszakos természetével jelentett terhet számára. Kardosnét a gyilkosságokért a Szolnoki Törvényszéken halálra ítélték, majd 1929. január 14-én hajnalban felakasztották.

A tiszazugi arzénmérgezések vádlottai. A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete. A légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra feleslegessé váló hozzátartozóikat. A nagyrévi mérgezéses gyilkosságok elkövetőit egy személy kapcsolta össze: a falubeli bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna.
A tiszazugi arzénmérgezések vádlottai. Forrás Wikipedia

Cser Lajosnét a Szolnoki Törvényszék tíz év fegyházra ítélte gyermekei megöléséért, apósa meggyilkolását nem tudták rábizonyítani. Férje kegyetlen természetére hivatkozva gyilkolta meg újszülött gyermekeit. Vallomása szerint férje ütötte-verte a túl sok éhes száj miatt, és élete csak szenvedés volt. Ura első gyermektelen házassága után ugyanis az új feleség hét év alatt négy gyereket is szült.

Kiemelt tartalom
Denise Huskins hihetetlen története: Az igazi Gone Girlnek hitt nő, akiről mindenki azt gondolta, megszervezte saját elrablását Denise Huskins hihetetlen története: Az igazi Gone Girlnek hitt nő, akiről mindenki azt gondolta, megszervezte saját elrablását 2024.4.21 9:32

Holyba Károlyné Zaher Rozália első férje öngyilkos lett. A lapok szerint a 44 éves asszony korábban kiszemelte magának a nyolcgyermekes, megözvegyült Holyba Károlyt, majd Nagyrévre csalta. A beteges természetű férfi eladta házát, az így szerzett pénzt újdonsült feleségének adta. A Pesti Napló szerint Holybáné „cifrálkodott, jól öltözött, vendégségeket csapott“, majd hamar megunta rokkant férjét, és viszonyt kezdett egy „fiatalabb, egészségesebb legénnyel“. Holyba Károlyt végül a kacsalevesébe tett arzénnal mérgezte meg.

A becslések szerint csak az áldozatok száma 300-ra tehető, azonban a vádlottak többsége visszavonta beismerő vallomását, bizonyíték hiányában pedig nem ítélhették el őket. Összesen 28 gyanúsított állt bíróság elé, akikre mintegy 162 gyilkosságot tudtak rábizonyítani. Három elítéltet felakasztottak, tízet pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a többiek enyhébb büntetést kaptak. A gyilkosok többsége a verbális és fizikai bántalmazást nevezte meg motivációként. 

A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete. A légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra feleslegessé váló hozzátartozóikat. A nagyrévi mérgezéses gyilkosságok elkövetőit egy személy kapcsolta össze: a falubeli bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna.
Az áldozatok exhumálása. Forrás Újkor
Bár Fazekasné egyértelműen központi szerepet töltött be a sorozatos gyilkosságokban, a legtöbb vádlott az addigra már halott bábára próbálta ráhárítani a felelősséget. Mindez a korabeli budapesti lapok sztereotípiával és népmesei motívumokkal tűzdelt, egyszerűsített ábrázolásával párosulva megalkotta a tökéletes bűnbakot: a démoni fekete özvegyet.

A korabeli szociográfusok egy része objektív szemmel vizsgálta a bűntényt, ám jócskán akadtak „szűk női koponyákra” és „nyers állati ösztönnel” bíró vidéki régióra hivatkozó kutatók is. Az ELTE kutatói és Mátay Mónika szerkesztő vezetésével született Méregkeverők című kötet jóval komplexebb képet fest. Az erőszakon túl a szegénység, a nemi egyenlőtlenségek és az ezekből fakadó állandó stressz kényszeríthette a őket életek kioltására. 

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!