2023.10.13 16:53
Olvasási idő 3:40
Kremmer Magdi

A lakhatási válság nemcsak az időseket, de a fiatalokat is érinti – Ezért fontos, hogy te is részt vegyél a 11. Lakásmeneten

A lakhatási válság nemcsak az időseket, de a fiatalokat is érinti – Ezért fontos, hogy te is részt vegyél a 11. Lakásmeneten
Forrás Utcáról a lakásba Egyesület
TÁRSADALOM BUDAPEST DEMONSTRÁCIÓ HAJLÉKTALANSÁG LAKÁSMENET LAKHATÁS LAKHATÁSI VÁLSÁG

Magyarországon évről évre több ember kerül utcára az egyre súlyosbodó lakhatási válság miatt. Október 15-én, vasárnap délután kerül megrendezésre a 11. Lakásmenet, a demonstrációról és annak fontosságáról Csűrök Adéllal beszélgettünk.

Manapság ritkán telik el úgy egy baráti találkozó, hogy ne merülne fel témaként az, mennyire megfizethetetlenek az albérletek, hogy egyre magasabb a rezsi, vagy hogy elképzelhetetlen álom egy saját ingatlan. A jelenlegi lakhatási válság hatásait szinte nincs, aki ne tapasztalná a saját bőrén. Többek között ezért is érdemes kimenni a most vasárnap délután 2-kor induló Lakásmenetre, ahol idén 11. alkalommal vonulnak a résztvevők azért, hogy hangot adjanak a hajléktalanná vált embertársainknak, felhívják a figyelmet az egyre súlyosbodó lakhatási válságra és a magyar társadalom egyharmadát érintő lakhatási szegénységre, mindemellett pedig cselekvésre késztessék nemcsak az állampolgárokat és civileket, de a politikusokat és önkormányzatokat is. Arról, hogy pontosan mi az a Lakásmenet, mik a legégetőbb lakhatási problémák jelenleg Magyarországon, hogyan érinti a fiatalokat a lakhatási válság és miért fontos kiállni az ügy mellett, az ULE munkatársát, Csűrök Adélt kérdeztük.

Október 15-én Lakásmenet! Forrás Facebook.com/ Lakásmenet

A Lakásmenet egy minden év októberében a lakhatáshoz való jogért megrendezett felvonulás és demonstráció.

„Állami szinten még nem született megoldás a lakhatási válság kezelésére, Magyarországon nincs valódi lakáspolitika. A Lakásmenettel a figyelemfelhívás mellett az is célunk, hogy megoldási javaslatokat tegyünk a politikusoknak és a társadalom egészének a válság és a lakhatási szegénység kezelésére”

– mondta Csűrök Adél, amikor a Lakásmenet céljáról kérdeztük.

„A lakhatási szegénység nemcsak azokat érinti, akik az utcán vagy szállókon élnek, hanem azokat is, akik a fizetésük legalább egyharmadát kell, hogy lakhatásra költsék. Ez egyre több emberre igaz, minden harmadik magyar háztartás érintett a lakhatási válságban. A különböző lakhatási szervezetekből álló Lakhatási Koalíció konkrét javaslatcsomaggal állt elő a válság kezelésére, amit az önkormányzatok alkalmazni tudnak a szakpolitikában.”

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 

Habitat for Humanity Hungary (@habitat_hungary) által megosztott bejegyzés

Ezek a Lakhatási Koalíció követelései.

.

„Az első menetet 2011-ben rendezte meg az AVM, 2020-ban és ‘21-ben a járvány miatt elmaradt, így idén tartjuk a 11. Lakásmenetet. Az első demonstráción a hasznosítatlan, üresen álló lakások problémája állt a középpontban. Az évek során a Lakásmenet különböző, lakhatáshoz kapcsolódó témákra hívta fel a figyelmet, azt mindig kiemelve, hogy a lakhatás alapvető emberi jog. A fő követelések általában nem változnak, de mindig különböző probléma van fókuszban. Az idei Lakásmenet célja az is, hogy az önkormányzati választások előtt felhívjuk a politikusok figyelmét a lakhatási válság hatásaira és a lakhatási szegénységre. Szeretnénk, ha a jelöltek lakhatási megoldásokat is beleírnának a programjukba, ez egyelőre sajnos nagyon ritka.” 

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 

Utcáról Lakásba! Egyesület (@utcarollakasba) által megosztott bejegyzés

Az idei Lakásmenetet két szervezet, A Város Mindenkié csoport és az Utcáról Lakásba Egyesület rendezi meg. „Mostanáig az AVM bonyolította le a meneteket, idén pedig már az ULE-val együtt folyik a szervezői munka. Az AVM abban egyedülálló, hogy hajléktalan vagy hajléktalanságot megtapasztalt érintettekkel és szövetségeseikkel közösen küzdenek a lakhatáshoz való jogért. Régóta végeznek érdekvédelmi munkát, rendszeresen szerveznek élőláncot kilakoltatásokra. Nagyon nagy értéket jelent, hogy olyan emberek is aktivisták, akik maguk sem tudják, hogy hova mennek este haza aludni, így valóban az érintettek érdekeiket tudja képviselni a szervezet. Az Utcáról Lakásba Egyesület is az AVM-ből indult. Az ULE többek között önkormányzati bérlakásokat újít fel, majd költöztet oda hajléktalanságban élőket, üresen álló magánlakásokat kezel és ad bérbe kedvezményesen rászorulóknak, albérlet támogatást nyújt menekülteknek és az élet különböző területein segíti az ügyfeleket.”

Kiemelt tartalom
Parkoló 'oló' nélkül: közösségi tér nyílik a budapesti Városháza udvarán Parkoló 'oló' nélkül: közösségi tér nyílik a budapesti Városháza udvarán 4 nappal ezelőtt

A Lakásmenet egyik fő üzenete a transzparenseken is gyakran felbukkanó követelés: a lakhatás alapjog! „Néhány évvel ezelőtt az ENSZ által elfogadott emberi jogok nyilatkozatába is bekerült a lakhatás, mint alapjog. Magyarországon azonban nem tartozik az alapjogok közé az emberhez méltó lakhatás. Ha ez bekerülne az Alaptörvénybe, az legalább törekvést jelentene arra, hogy a lakáshelyzetet ne teljesen a piaci viszonyok határozzák meg. Ez előremozdíthatná a szakpolitikát afelé, hogy több szociális bérlakás épüljön, és hogy a jelenlegi lakásállomány arra legyen használva, hogy emberek hosszú távon, megfizethető áron élhessenek ott, ne pedig a rövidtávú lakáskiadás legyen bátorítva” – mondta Adél.

Forrás Utcáról a lakásba Egyesület

A lakhatással kapcsolatos problémák összetettek és sokrétűek, az ULE munkatársa szerint ezekkel muszáj lenne rendszerszinten is foglalkozni.

„2000 óta háromszorosára emelkedtek az ingatlanárak és az albérletárak. Az emberek a fizetésük egyre nagyobb részét kénytelenek a lakhatásukra fordítani. Nagyon sok embernek a fizetése felét elviszi az, hogy tudjon hol lakni. Most az is nagyon égető probléma, hogy az energiaárak növekedésével sokan egyre nehezebben tudják felfűteni a lakásukat. Ez vidéken jelenti a legnagyobb gondot, ahol régi, korszerűtlen házakban élnek alacsony nyugdíjú, idős emberek. Erre a problémára sem nyújt átfogó megoldást az állam, a kormány egyszeri segélyekkel próbál a helyzeten enyhíteni. A lakások állapotára, az energiahatékonyság növelésére is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A hajléktalanság kriminalizálva van és bár az állam sok pénzt öl az ellátórendszerbe, az nem jelent valós kiutat a hajléktalanságból. Meg kell akadályozni, hogy az emberek utcára kerüljenek és módot kell találni arra, hogy mindenkinek legyen hol laknia. A lakhatási problémák sajnos még mindig egyéni problémaként vannak elkönyvelve. Fontos, hogy az emberek megértsék, hogy ezek rendszerszintű problémák, amiken rendszerszinten kell változtatni.”

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 

A Város Mindenkié (@avarosmindenkie_avm) által megosztott bejegyzés

Az AVM aktivistái élőláncot alkotva próbálnak megakadályozni egy kilakoltatást.

„A lakhatási válság a fiatalokat is érinti, a legtöbb fiatal számára elképzelhetetlen, hogy valaha saját tulajdonú lakáshoz jusson. Rengetegen szoronganak azon, hogy meddig tudja megfizetni az albérletét, a lakáskeresés nagyon stresszes. Sokan laknak másoknál szívességi alapon és a fiatalok egyre később tudnak elköltözni a szülőktől. Azok a diákok, akik nem kapnak kollégiumi férőhelyet, gyakran nem tudnak a Budapestre vagy más nagyvárosba költözni, mert egy szoba vagy albérlet árát nem tudják megfizetni. Emellett pedig a kollégiumok is egyre drágábbak. Nagyon fontos, hogy lássuk, hogy ami történik egy tendencia és ha nincs ellenállás, változtatás, akkor a jövőben még inkább ellehetetlenül a lakhatásunk” – válaszolta Adél arra a kérdésre, hogy miért fontos, hogy a fiatalok is kimenjenek a lakásmenetre.