2023.10.5 13:36
Olvasási idő 0:58
Masszi-Rigó Csilla

Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat

KULTÚRA IRODALOM JON FOSSE NOBEL-DÍJ

A svéd Királyi Akadémia csütörtök kora délután jelentette be az irodalmi Nobel-díj nyertesét.

A svéd Királyi Akadémia idén Jon Fosse norvég írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, derült ki a csütörtöki bejelentés élő közvetítése során.

Fosse az Akadémia indoklása szerint „innovatív színdarabjaiért és prózájáért” érdemelte ki az elismerést, „amely hangot ad a kimondhatatlannak”. 

Jon Fosse Forrás Jon Fosse/ wikipedia

A szerzőt többen is a kitüntetés egyik fő esélyesének gondolták, bár az átadóhoz közeledve egyre több hír keringett arról, hogy két magyar szerző, Krasznahorkai László és Nádas Péter is megkaphatja az elismerést. 

Jon Fosse 64 évesen a kortárs norvég irodalom egyik legismertebb alkotója, regényeinek, verseinek sőt, gyermekkönyveinek sikerei mellett világszerte ő az egyik legtöbbet játszott ma is élő drámaíró, akit a Daily Telegraph 2007-es „Top 100 élő géniusz” listáján a 83. helyre rangsorolták. Főbb művei a 2010-es években magyar fordításban is megjelentek, úgy mint az Álmatlanság, a Melankólia vagy a 2021-ben befejezett Szeptológia-trilógia. 

Kiemelt tartalom
11 híres dal, amelyet könyvek inspiráltak 11 híres dal, amelyet könyvek inspiráltak 2024.11.14 11:39

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 116. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között – nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották.

Az eddig kitüntetettek száma 120, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.

Az irodalmi Nobel-díjat tavaly a francia Annie Ernaux kapta, a hivatalos indoklás szerint „azért a bátorságért és klinikai éleslátásért, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait”.