2023.7.21 15:28
Olvasási idő 2:34
Somogyi Marci

Nem sokon múlt, hogy nem Budapest belvárosában dübörög a száguldó cirkusz – 5 érdekesség a Hungaroringról és a Magyar Nagydíjról

Nem sokon múlt, hogy nem Budapest belvárosában dübörög a száguldó cirkusz – 5 érdekesség a Hungaroringról és a Magyar Nagydíjról
Forrás Mark Thompson / Getty Images
SPORT AUTÓSPORT FORMA-1 HUNGARORING MAGYAR NAGYDÍJ

Ezen a hétvégén újra Mogyoródra látogat a Forma–1 mezőnye. Ebből az alkalomból néhány kevésbé ismert tényt gyűjtöttünk nektek össze a Hungaroring és a Magyar Nagydíj történetéből.

Bár a Forma–1 sokak számára nem más, mint fehérzaj a vasárnapi rántott húst követő kajakóma közben, szintén népes táborral büszkélkedhetnek azok is, akik vallásos fanatikussággal követik a száguldó cirkusz eseményeit.

A hazai F1-rajongók már lázasan készülnek, hiszen a hétvégén kerül sor a 38. Magyar Nagydíjra a mogyoródi Hungaroringen: a verseny 70 körös lesz, és a versenyzők összesen 306 kilométert tesznek meg a világ egyik leggyorsabb Forma–1-es pályáján.

Ebből az apropóból öt érdekességet szedtünk nektek össze az idei Magyar Nagydíj elé.


1. Akár az Andrássyn is düböröghetnének a motorok

Mikor Magyarország megkapta az engedélyt, az eredeti terv egy a monacóihoz hasonló, városi pálya volt, ezt az önkormányzat azonban hamar elvetette. Egy balatoni, majd egy velencei-tavi ötlet után végül a fővároshoz közeli Mogyoródon, alig kilenc hónap alatt épült meg a Hungaroring, amely az első olyan versenypálya volt, amit kifejezetten Forma–1-es pályának szántak.

Hangulatkép az 1986-os, első Magyar Nagydíjról. Forrás Paul-Henri Cahier / Getty Images

Az eredeti terveken egy plusz S kanyar is szerepelt, ami jócskán lassította volna a pályát, de ezt az építkezések során, egy földalatti forrás miatt ki kellett venni, így az 1986-ban átadott Hungaroring lett az egyik leggyorsabb pálya. További érdekesség, hogy a pályát tervező mérnökök előtte soha nem láttak élőben Forma–1-es pályát, mert az akkori vezetés nem engedte ki őket nyugatra, tanulmányútra.

2. A Hungaroringé a második leghosszabb sorozat az F1 történetében

A Forma–1-es szezonra kiválasztott pályák és országok minden évben változnak: időnként kerülnek be újak, mint például a Las Vegas-i, ahol a város legendás kaszinói a Mirage, a Cesares Palace és a Bellagio előtt  fognak versenyezni a pilóták, de akadnak olyan legendás pályák is, mint például a monzai, ami immár zsinórban 41 versenynek adott otthont.

Kiemelt tartalom
Korrupció a gyepfű alatt: mi is az a sportswahing? Korrupció a gyepfű alatt: mi is az a sportswahing? 2024.2.10 9:42

Ezt követi a sorban a hazai pálya, amely az átadása óta minden évben fogadja a versenyzőket, vagyis a Magyar Nagydíj már 38 évnyi töretlenséggel büszkélkedhet. A pályát az átadása óta nem módosították, ami szintén azt bizonyítja, hogy egy időtálló és alaposan átgondolt konstrukcióról van szó.


3. Nagyot szóltak az első zajok a vasfüggöny mögül

A kommunizmus vezetői mindig törekedtek rá, hogy a nyugati hatásokat minél távolabb tartsák a lakosságtól, például a filmek is alapos szelekció után jutottak el a keleti blokk országaiba. A nyolcvanas évek második felében azonban lazulni kezdett a rendszer, ezt használta ki Bernie Ecclestone, a Formula–1 akkori tulajdonosa, aki felismerte: ahhoz, hogy szintet lépjen, és a világon még népszerűbbé tegye ezt a sportot, át kell törnie a vasfüggönyön.

Nelson Piquet, a Williams-Honda a Magyar Nagydíjon, 1986. augusztus 10-én. Forrás Paul-Henri Cahier / Getty Images

Bernie Ecclestone terve olyan jól sikerült, hogy az első Magyar Nagydíjra csaknem 200 ezer ember látogatott el. Ennyien nézték élőben a brazil Nelson Piquet futamgyőzelmét, és ezt a nézőszámot majdnem egy évtizedig nem tudták megdönteni – egészen az Ausztrál Nagydíjig, amelyen 210 ezer résztvevő gyűlt össze.

4. Rossz ómen a Hungaroringen győzni?

A tapasztalat azt mutatja, hogy aki bajnoki babérokra szeretne törni, annak nem ajánlott a magyar versenyt megnyernie, eddig ugyanis a magyar futamgyőztesek csupán 30 százaléka volt képes a bajnoki címre. Sőt, a 2005 és 2017 közötti 12 évben senki nem ünnepelhetett bajnoki címet azok közül a pilóták közül, akik hazánkban álltak fel a dobogó legfelső fokára.

Kiemelt tartalom
Divatikonok a boxutcában: bemutatjuk az 5 legstílusosabb aktív Forma–1-es pilótát Divatikonok a boxutcában: bemutatjuk az 5 legstílusosabb aktív Forma–1-es pilótát 2023.10.29 6:10

Mivel a Magyar Nagydíj általában a versenynaptár közepén helyezkedik el, ezért nem meglepő, hogy ezután a verseny után még bárhogy alakulhat a tabella, de a brit Nigel Mansell az itteni győzelmével biztosította be a bajnoki címét 1992-ben. Ahogyan később a legendás Michael Schumacher is 2001-ben.

5. Szerencsések vagyunk a Hungaroring adottságai miatt

Ha egy laikussal beszélgetsz, szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb fel fogja hozni, hogy semmi értelme élőben nézni ezeket a versenyeket, hiszen a lelátóról csak annyit lehet látni, hogy a célegyenesben elszáguld egy baromi hangos autó.

A Magyar Nagydíj helyszíne, a Hungaroring 2003. augusztus 24-én. Forrás Clive Mason / Getty Images

Erre a feltételezésre azonban teljesen rácáfol a mogyoródi pálya, amely egy völgyben épült fel, így a környező dombokról a pálya több mint 50 százalékát be lehet látni – a legizgalmasabb kanyaroktól a célegyenesig.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!