Száznál is több ország több mint 1200 alkotását nevezték a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválra, de ezek közül csak az ötven legjobbat láthatjuk Gödöllőn, ahol ezúttal kifejezetten fiatalokra szabott programmal várják az érdeklődőket.
Összesen több mint száz órányi ökológiai témájú filmet vetítenek idén a Gödöllői Királyi Kastélyban megrendezett Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon.
A természetvédelmi témájú filmek legnagyobb magyarországi seregszemléjét immár kilencedik alkalommal szervezi meg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Az idei esemény díszvendége Észak-Macedónia, központi témája pedig a víz.
„A téma különösen aktuális, hiszen mi valamikor birodalma voltunk a nagy vadvizeknek, és most részben a klímaváltozás, részben a vízkezelési problémák miatt nem vagyunk már feltétlenül ennek urai“ – idézi Széll Antal környezetvédelmi szakembert, fotós-operatőrt, a Kárpát-medencei filmszekció zsűrijének elnökét a Euronews cikke.
A fesztiválra idén 105 ország több mint 1200 filmjét nevezték, a zsűri ezek közül válogatta ki azt az ötven alkotást, ami a gödöllői fesztivál közönsége elé kerül. A nemzetközi szekció zsűrielnöke szerint az a legfontosabb, hogy a fiatalokhoz hogyan tudnak szólni ezek az alkotások.
Őbennük lehet egyedül bízni, nekik kell megmutatni, hogy mi a helyzet, és mi belőle a kiút. Ők még tehetnek valamit
– mondta ifj. Vitray Tamás, operatőr, biológus, szakíró, a National Geographic magyarországi főszerkesztője, aki a nemzetközi szekció zsűrielnöke is egyben. Hozzátette: nem csupán az a cél, hogy izgalmas és szép filmek kerüljenek vászonra, még ennél is fontosabbnak tartja a fiataloknak való útmutatást.
A nemzetközileg ismert rendezők közül Gödöllőre érkezik a német Uwe Müller, az ukrán Olessia Morhunets-Isalenso, a bolgár Dejan Ardanov, a magyarok közül pedig Végh Attilával, Szendőfi Balázzsal és Fehér Zoltánnal is lehet majd találkozni.
A vetítésekhez számos kísérőprogram is kapcsolódik: a fényvédő krémek és a természetes vízi szervezetek kölcsönhatásairól a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői beszélnek majd, de hallhatunk előadásokat a vízpazarlás luxusáról, a műanyagok vízi élőhelyekre gyakorolt hatásáról, valamint a klímaválság okozta károkról és energiagondokról is.
Ebben a cikkünkben hét filmalkotást emelünk ki a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál mindkét filmes szekciójának programjából.
Kaktusz Hotel
A saguaro, más néven kandeláberkaktusz, Arizona nemzeti jelképe és a westernfilmek elmaradhatatlan kelléke. Yann Sochaczewski természetfilmje a növény egyik impozáns példányát mutatja be, amely első pillantásra ugyan élettelennek tűnhet, de ha alaposabban megfigyeljük, a Sonora-sivatag ikonja nagyon is tele van élettel, az alkotók felfogása szerint lényegében olyan, mint egy luxushotel a sivatag lakói számára.
Chimborazo
Több mint hatezer méteres magasságával a Chimborazo Ecuador legmagasabb pontja, és a 19. század elejéig ezt a monstrumot tartották a Föld legmagasabb hegyének – innen ered a csimborasszó szavunk is, amivel többnyire valami legfelső fokára szoktunk utalni.
Keila Cepeda animációs filmje az Andokban található – mára kialudt – vulkán jégszedőiról szól. Napjainkban ez a foglalkozás már a kihalás szélén áll, egy helyi férfi –idős kora ellenére – napi szinten órákat gyalogol a gleccserig, hogy onnan nagy jégtömböket hozzon, amiket később a közeli városban ad el.
Chimborazo (Trailer) from IVC-Audiovisual on Vimeo.
Volt egyszer egy vadvízország
Szendőfi Balázs munkája a Körösvidék egykori hatalmas árterének világát eleveníti fel. A 19. századi folyószabályozások természetpusztító hatása az itt élőkben egyre jobban tudatosul. A korábban hőstettként aposztrofált beavatkozásokról Móricz Zsigmond már csaknem száz évvel ezelőtt is kritikusan írt, Magyarországon mégis máig a vizek elvezetése a hivatalos vezérelv. A legdrasztikusabban megcsonkított folyók a Körösök – mesébe illő élőviláguk maradékát, darabokra tört élőhelyeinek szilánkjait mutatja be a film.
Vad Argentína – Túlélők földje
A Dél-Amerikában található legnagyobb vízeséstől egészen a legmagasabb hegyekig Argentína az extrémitások országa. Az esőerdők állatfajokban gazdagok, zord partok, kiterjedt területek és jeges gleccserek jellemzik ezt a természetes és egyedi földi paradicsomot. A lélegzetelállító vadonban minden a túlélésről szól: az időjárás bármelyik pillanatban megváltozhat, és ott vannak a ragadozók is. Ezt a küzdelmet mutatja be Christian Baumeister és Moritz Mayerle filmje.
Wild Argentina from WCFF on Vimeo.
Titkok erdejében
Végh Attila új filmje – A bennünk élő Börzsöny című munkájához hasonlóan – a természet misztériumát kutatja. „A Duna és az Ipoly ártéri erdeiből indulunk, elérjük a Börzsöny alacsonyabban fekvő tölgyeseit, végül a Magas-Börzsöny bükköseiben fejezzük be utunkat. Miközben topográfiai szempontból emelkedünk, magunkban egyre mélyebbre ereszkedünk“ – mutatta be legújabb alkotását a természetfilmes egy interjúban.
Joy
Ugandában két nemzeti parkban élnek hegyi gorillák, ezek egyike a Virunga-hegységben található Mgahinga Gorilla Nemzeti Park. Itt dolgozik Joy, a kétgyermekes anyuka, aki napjait a nemzeti park gorilláinak védelmezésére szenteli – vagyis lényegében két családja van. Az ő történetét mutatja be Aner Etxebarria, akinek az állatvilág csak az egyik szenvedélye, munkáiban kiemelt figyelmet szentel azoknak az őslakosoknak is, akik a bolygó legeldugottabb részein még őrzik a szimbiózist a vadvilággal.
JOY TRAILER from Aner Etxebarria Moral on Vimeo.
Jeges sodrásban
A tél beköszöntével nyugovóra tér a természet, ám az áramló vizek birodalmában, a patakok jeges sodrásában ilyenkor sem áll meg az élet. A budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumba járó Kriska Ferenc rendezése a csermelyek és a patakok őshonos lakóival, valamint egy sivár csatorna idegen lényeivel ismertet meg minket. Filmjük révén bepillantást nyerhetünk a vizek sokszínű téli életébe, és lehull a lepel azokról a kártékony betolakodókról is, amelyek súlyosan veszélyeztetik ezt a csodavilágot.