Június 6-án Simple Plan koncert lesz a Budapest Parkban. Chuck Comeau-t, a zenekar dobosát a poppunk újravirágzásáról, az új albumukról, a Z generációról és Budapestről kérdeztük a REFRESHER Magyarország oldalán.
Tavaly jelent meg legfrissebb albumotok, a Harden Than It Looks. Milyennek érzed a lemez fogadtatását?
Elég para, hogy már egy éve adtuk ki ezt az albumot, olyan mintha csak tegnap lett volna. Hiába repült el ennyi idő azóta, még mindig újnak és frissnek érzem. Én nagyon büszke vagyok rá, talán sosem voltam még ennyire. Ha visszanézem a kommenteket, amiket kaptunk, mindig rájövök, hogy véghez vittük, amit szerettünk volna. Az volt a cél, hogy létrehozzunk egy igazi, hamisítatlan Simple Plan-anyagot, amellyel megmutatjuk a modern verziónkat, hogy milyen zenekar vagyunk mi 2022-ben. Egybe akartunk olvasztani mindent, ami a múltunkban jól működött. Kidomborítani mindent, amit korábban az emberek szerettek ebben a zenekarban, köztük a sajátos energiánkat, a hangulatot, a fülbemászó dallamokat, érzelmes szövegeket, mindent, ami minket hitelessé tesz. Ezekből összehozni valamit, ami tud élni a pillanatban, inspirálódva a múltunkból, de nem szimplán leutánozva azt, ami 2002-ben menő volt.
Mielőtt kirakunk egy anyagot, mindig feltesszük a kérdést: lehet ebből emberek kedvenc Simple Plan-lemeze? Mindig ezt a kvázi versenyt kell megnyernie annak, amit épp megjelentetünk, és ez nehéz, mert nem csak magad ellen versenyzel, hanem az emberek múltjával, emlékeivel is, amik a zenédhez kapcsolódnak. Óriási kihívás olyat alkotni, ami úgy rezonál a rajongókkal, ahogy a korábbiak, de bármilyen nehéz is volt, ezt kellett megugranunk, és nagyon jó volt olyan visszajelzéseket hallani, hogy „ez a kedvenc albumom eddig tőletek” meg hasonlók. Pont ebben reménykedtünk, erre volt szükségünk és csodás érzés volt hallani ezeket.
Változott a közönségetek a korai idők óta, sikerült elérnetek újabb generációkat?
A legnagyobb ajándék, amit a karrierünk alatt kaptunk, hogy rengeteg hűséges rajongónk az első naptól fogva velünk van. Ez óriási dolog, és mindenképp kiemelendő, hogy ennyien kitartanak mellettünk. Nagyon hálásak vagyunk ezért.
Kamasznap a Budapest Parkban: a JusTeenTime idén Lil Frakkal, Sisivel és T.Dannyvel várja a tizenéveseket
2024.9.10 16:31
Mindemelett alap, hogy zenészként mindig el akarsz érni új embereket is. És úgy látom, hogy egy teljesen új generáció is elkezdte felfedezni magának a hangzásunkat, amiben nagy szerepe lehet a poppunk reneszánszának, ami globálisan már zajlik egy ideje. Van egy olyan jelenség, hogy fiatalabb arcok mai előadóktól hallják ezt a fajta zenét először, és kíváncsivá válnak, hogy honnan jön ez, mi inspirálta, és ezáltal rengetegen elkezdik felfedezni az olyan zenekarokat, mint a Sum 41, a Blink182, a Green Day vagy mi. Ez nagyon király. Ahogy az is, hogy rengeteg korai rajongóknak már gyerekei vannak, akik koncertekre is járnak, nekik részei voltunk a felnövésüknek. Jönnek, hogy „ti vagytok a kedvenc zenekarom”, mi meg mondjuk, hogy „ne már, meg se születtél, amikor mi elkezdtünk dalokat kiadni”.
Segít ebben a közösségi média?
A közösségi médiában, főleg a TikTokon rengeteg olyan ember van, aki régen hallgatta a zenekart, de aztán másfelé vitte az élet, vagy a zene nem töltött benne nagy szerepet. Aztán, ahogy meghall minket a foryou-jában vagy az Instán, előjönnek az emlékek, hogy „jaj igen ezt a zenekart imádtam, régen tök fontosak voltak számomra”, és aztán ezek az arcok visszatérnek. Újra akarják élni azokat az sztorikat, a gyerek- vagy tinédzserkorukat. Persze, ebben van egy erős nosztalgia-effektus, amit sokan nem mernek kimondani, de szerintem ez tök király. Büszkék vagyunk rá, hogy emberek életének fontos részei voltak a dalaink. De persze, amellett, hogy büszkék vagyunk a múltunkra, egyúttal izgatottak vagyunk a jövő miatt is, szeretnénk elérni teljesen új embereket, akik még sosem hallottak rólunk. Nagyon izgalmas pozíció ez.
Említetted, hogy fiatalabb arcokat is el tudtok érni a zenétekkel. Mi alapvetően nagyrészt a Z generációt képviseljük a REFRESHER-nél, a legtöbb témánk a mostani fiatalok életéhez kapcsolódik, akik azért teljesen máshogy fogyasztanak zenét, mint a korábbiak. Neked mi a benyomásod a Z generációról általában?
Először is, tök szuper, hogy ti Z generációs magazinként kíváncsiak vagytok a Simple Planre, mert ez is mutatja, hogy napjainkban az emberek zenei ízlésének nincsenek határvonalai. Rengeteget változtak a dolgok: amikor mi indultunk, akkor, ha valaki punk-rocker volt, akkor csak azt hallgatta, mindenki csak a szcénáján belül mozgott. Amit most látok ezen a generáción, az a nyitottság, rengeteg különböző világ felé. Simán elmennek egy Harry Styles koncertre, utána meg egy Blink-182-ra vagy akár a Simple Planre. Amíg a zene, amit hallanak, jó a fülüknek, addig rajta maradnak. Szerintem ez csodálatos.
Ráadásul a korosztályotok nagyon szenvedélyesen tudja szeretni azt, amit szeret. A zene továbbra is központi eleme az életeteknek, annak ellenére, hogy a szórakoztatóipar rengeteg minden mást felkínál már, a videójátékoktól a közösségi médiáig. De a zene továbbra is fontos nektek. Számomra ez a lényeg, elvégre, amikor én felnőttem, a zene volt a legalapvetőbb dolog az életemben, aztán napjainkban már sokan mondják, hogy „jaj, az embereket nem fogják már érdekelni a zenészek”, szerintem ez nem igaz. A zene továbbra is definiálja az embereket. Talán mostanra inkább a dalok vannak előtérben, mint maguk a bandák, tudod, és nehezebb, mert újra és újra, minden dallal meg kell győznöd őket. De amúgy meg nem baj, mert ettől csak még jobb számokat akarsz írni.
Nem először jártok majd Budapesten a nyáron. Mik a benyomásaid a városról?
Igen, volt már szerencsénk Budapesten játszani, és mindig megragadom az alkalmat, hogy körbenézzek. Tavaly a Sum 41-val voltunk nálatok, a koncert után pedig fogtam egy taxit, bementem a városba, sétálgattam, jót vacsoráztam. Le voltam nyűgözve, hogy mennyire szép a város, milyen építészete és történelme van. Montreálból származom, ott is van egy régi városrész, és Budapest kicsit az otthonomra emlékeztet. Jó volt látni, hogy a covid után az emberek újra kint vannak az utcákon, visszatért az élet és mindenki jól érzi magát.
Az ottani közönség pedig az egyik kedvencem a világon. Mindig jó nálatok játszani. Javíts ki, ha tévedek, de régebben sok bandának nem került be Magyarország a turnéállomásai közé, ami most megváltozni látszik, és egyre frekventáltabbá válik az a régió. Mindeközben azért érződik, hogy az emberek kiemelten értékelik, ha valaki fellép ott, rendkívül lelkesek, és ezt megérzed, ha játszol valahol. Európa azon részén nagyon erőteljesen érzem ezt, Budapest is ilyen. Nagyon várjuk a június 6-i bulit is, biztosan különleges lesz.
