30 éves Danny Boyle kultklasszikusa, a Trainspotting. Renton és a haverok kacifántos története mai szemmel is szédítően szórakoztató, de talán nem is sejted, milyen mély társadalomkritikai attitűddel bír.
Az Oscar-díjas rendező, Danny Boyle nevéhez egyebek mellett olyan filmek fűződnek, mint a Gettómilliómos (amiért legjobb direktorként aranyszobort nyert), a 28 nappal később, a 127 óra, a Napfény, a Sekély sírhant vagy Steve Jobs biopicje. És persze minden idők egyik legjobb, legszerethetőbb és legélvezetesebb brit független filmje, az idén 30 éves Trainspotting, melynek forgatókönyvét John Hodge írta, Irvine Welsh 1993-ban megjelent, azonos című regénye alapján.
Válaszd a rothadást, pisálj utoljára egy szánalmas otthonban, élj pusztán zavaró körülményként kölykeid számára, akiket azért nemzettél, hogy magadat helyettesítsd. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni? Úgy döntöttem, hogy nem választom az életet. Hogy miért? Nincs semmi oka. Kinek van szüksége okokra, ha van heroin?"
A filmet Renton (Ewan McGregor) ikonikus monológja foglalja keretbe, amely legendás sorok az évek során a popkulturális immunrendszerünk részévé váltak. De vajon mi rejlik a szavak mögött? Amellett, hogy kétségtelenül jól csengő és könnyen idézhető mondatokról van szó, a főszereplő prológusa (és epilógusa is) hűen érzékelteti a korszak fiatalságára jellemző apatikus attitűdöt.
Az 1980-as évek második felében, Edinburgh-ban játszódó Trainspotting egy szerfüggő srác és baráti körének szövevényes történetén keresztül kritizálja a fogyasztói társadalmat, cinizmussal átitatva gúnyolja a kapitalista, középosztálybeli „normális életet”; boncolgatja a fiatalkori identitáskeresés és önpusztítás kérdéskörét, miközben fekete humorral átitatott, karikaturisztikus képet fest a Margaret Thatcher Skóciájáról, annak egzisztenciális unalomba süllyedt, lázadni vágyó, nihilista generációjáról.
Ezért megunhatatlan a Trainspotting
A bármennyiszer újranézhető, relatíve „tökéletes filmek" egyike; pszichedéliával és absztrakciókkal átszőtt mozgóképes alkotás, amely rétegzett társadalmi és kulturális mondanivalóval dúcolja alá bitang módón szórakoztató mivoltát. Danny Boyle alkotása nem szájbarágó üzenetekkel operál, hanem egy hangulatot, életérzést kínál, emellett utánozhatatlan, stilizált atmoszférát kreál, ezért gyakorlatilag lehetetlen megunni.
25 éves a Harry Potter és a bölcsek köve: ritkán hallott fun factek gyerekkorunk legmágikusabb filmjéről
3 nappal ezelőtt
Ki ne emlékezne a film izzó, vibráló szinesztéziájára, hipnotizáló kameraállásaira, pulzáló retrózenéire, Iggy Pop- és a Blur-slágereire, és természetesen a Trainspotting misztériumával eggyé vált Born Slippy című számra. Ahogy felcsendülnek az Underworld dalának első hangjai, instant eszünkbe jut a hídon sétáló, egy jobb életben reménykedő Renton ravasz mosolya. A hangulati és technikai elemeknek köszönhetően a film atmoszférája egyenesen megrészegítő – az első pillanattól fogva, számottevő expozíció nélkül is értjük, érezzük a miliőt, és mi is a különc gárdához tartozunk. Nincs szükség túlmagyarázásra, ugyanis a képi világ mesél, a száguldó tempó pedig magával ránt.
Valahányszor újranézi az ember, olyan, mintha régi cimboráival verődne össze. Renton szerethető lúzer, emiatt könnyen azonosulható protagonista – Ewan McGregor mindent elsöprő a szerepében, de a crew többi tagja is egytől egyig ikonná váltak: Ewen Bremner Spudként, Jonny Lee Miller „Beteg Srácként", Kevin McKidd a tragikus sorsú Tommy bőrében, és persze Robert Carlyle a rosszfiú, Begbie szerepében.
A Good Will Huntingtól az Odüsszeiáig: így lett Matt Damon Hollywood elsőszámú hazatérője
2026.8.5 15:50
A produkció mindössze másfél millió dolláros büdzséből készült, globális léptékben azonban nem kevesebb, mint 72 milliót hozott a konyhára. Az emlékezetes dialógok, zenék, plakátok és a film üzenetének rezonanciája miatt villámgyorsan popkulturális mérföldkővé, az éra fiatalságkultuszának hivatkozási pontjává vált. Talán meglepő, de a produkció csupán 35-40 napot ölelt fel, illetve a szűkös határidők és költségvetés miatt sok jelenetet csak egyszer rögzítettek.
Most akkor mit is jelent a cím?
Sokan máig nem tudják, mire utal valójában a film (és a könyv) címe, hiszen mindenféléről szól a cselekmény, csak éppen vonatok nézegetésről nem – már ha nem számítjuk a színes vonatokkal kitapétázott falak közé zárt, leszokni vágyó Renton jelenetét, illetve azt a vakuemlékként élő pillanatot, amikor a srácok a sínek mellett ácsorognak, és a jövőjükről elmélkednek (fenti kép). Az író, Irvine Welsh elmagyarázta a cím mögött rejlő gondolatot: a Trainspotting szó eredetileg a drogozás eufemizmusát jelentette, hiszen a fiatalok akkoriban előszeretettel kábítószereztek a vasútállomásokon.
A Pókember-franchise soha nem érhet véget, de talán ideje lenne jegelni – Vadonatúj nap-kritika
2026.7.30 8:59
A kifejezés idővel átalakult egy megszállottságot okozó, mániává váló „hobbi" leírására. Welsh tehát egy szokatlan és különös szabadidős tevékenységet, a vonatok fürkészését vonta párhuzamba a heroinfüggőséggel, vagyis egy olyan szevedéllyel, amit csak azok érthetnek igazán, akik hódolnak neki.
Begbie rejtett homoszexualitása, és a Trainspotting karaktereinek háttere
A sztoriban szereplő figurák úgy nőttek a szívünkhöz, hogy valójában nem sokat tudunk meg róluk. Kevés dialóggal váltak rendkívül emlékezetessé, amely érdem az író, a rendező, és természetesen a színészek számlájára írható. A Begbie-t alakító Robert Carlyle 2009-ben egy BAFTA-interjúban azt nyilatkozta, hogy karakterét rejtőzködő homoszexuális férfiként formálta meg, akinek dühkitöréseit a „lebukástól" való félelem okozta. Így értelmet nyer a diszkós jelenet is, amikor Begbie „véletlenül" egy férfival kavar. A regény írója is egyetértett Carlyle értelmezésével, és direkt ábrázolta ködös, kétértelmű formában a karakter szexuális beállítottságát.
Kulisszatitkok az Odüsszeia forgatásáról: 4 tonnás trójai faló, óriásbáb küklopsz, tengeribetegség és a fülsiketítő IMAX-kamera
2026.7.23 10:23
Bár a kötet több szereplőjét kihagyta a film, hogy leegyszerűsítse, áramvonalasítsa a cselekményt, a kihúzott karakterek egy-egy komikus pillanatát Boyle beemelte a végső vágatba. Emlékezhettek Spud meglehetősen undorító, de azért kegyetlenül vicces, angol reggelizős jelentére, amely „baleset "a regényben eredetileg Davie Mitchell-lel történt meg. A Spudot alakító Ewen Bremner egyébként egy színházi adaptációban korábban Rentont alakította. Tommy lecsúszása és a halála pedig Matty Connell sorsa volt a könyvben.
A Beteg Srác nevét a GBH zenekar Sick boy című száma ihlette. A regény szerint a fiú fekete hajú és Steven Seagalra hasonlít, ezzel szemben a filmben egy szőke, babaarcú figura. A főszerepre mindvégig Ewan McGregor volt a készítők elsőszámú opciója, aki két hónap alatt több mint tíz kilót fogyott a projekt kedvéért. Elmondása szerint minden ételt grillezni kezdett, és sörözés helyett átállt borfogyasztásra.
A szerelmi szál, Diane szerepének meghallgatására szórólapokat osztogatott a stáb szerte Glasgow-ban. Amikor Danny Boyle először meglátta Kelly Macdonaldot egy folyosón, az egyszerű, letisztult frizurájával, miközben gyönyörűen kisminkelt lányok vették körül, azonnal tudta, hogy ő lesz az igazi. A rendező egy ismeretlen színésznőt szerett volna választani, akiről senki sem sejti, hogy nagykorú (19 éves), miközben valójában egy gimist alakít. Macdonald a mai napig otthonában őrzi a promóciós szórólapot.
Fogadunk, hogy lemaradtál az író cameójáról, aki már 5 Trainspotting-sequelt írt
Ráadásul nem is olyan pici szerepet kapott Irvine Welsh. Renton meleg dílerét, az erratikus viselkedésű Mikey Forrestert játssza, aki a film elején híresen ópiumos kúpót sóz rá a protagonistára, miután kifogyott a heroinkészlete.
Az eredeti mű kivételével Welsh nem kevesebb, mint öt Trainspotting-könyvet írt, szóval ha elmélyülnél az univerzumban, ajánlunk pár olvasnivalót.
- Pornó (2002): Tíz évvel az első kötet történései után játszódik, amikor Renton visszatér Amszterdamból Edinburgh-ba, és találkozik a régi arcokkal: a pornóiparban és kétes ügyletekben utazó Beteg Sráccal, a börtönből szabadult, bosszúszomjas Begbie-vel, valamint Spuddal, aki tiszta életet próbál élni. A Pornó cselekménye inspirálta a 2017-es T2 Trainspotting-filmet.
- Skagboys (2012): Előzménysztori, Renton és a többiek az első regényt megelőző éveiről. Az 1980-as évek közepén játszódik, és azt mutatja be, hogyan csúsztak bele a fiatal főszereplők a heroinfüggőségbe és a kilátástalan bűnözésbe.
- The Blade Artist (2016): Francis Begbie karakterére fókuszáló spin-off kötet. Begbie megváltoztatta a nevét, Kaliforniában él, megnősült, elismert művész (szobrász) lett, és megpróbál távol maradni a régi énjétől. Amikor egyik fiát brutális módon meggyilkolják Skóciában, a főszereplő hazatér Edinburgh-ba, és a benne lakozó szörnyeteg azonnal feltámad, hogy sajátos módon szolgáltasson igazságot.
- Dead Men's Trousers (2018): A nagy találkozás, a szereplőgárda egyesülése. Renton most már sikeres zenei menedzserként utazza be a világot, Beteg Srác továbbra is szélhámosként és striciként próbál boldogulni, Spud pedig írni kezd. A középkorú barátok útjai újra keresztezik egymást egy vad, fekete humorral átitatott utazás során, melyen a múlt démonai és a megöregedés ténye kényszeríti számvetésre őket.
- Men in Love (2025): Közvetlenül a Trainspotting folytatása (és a Pornó előzménye), az 1980-as évek végén és a kilencvenes évek hajnalán játszódik.
A T2 Trainspottingot, vagyis a sequel-filmet bár érték jogos kritikák, összességében bátor húzás volt Danny Boyle részéről, hogy nem lemásolni szerette volna egykori kultfilmjét, hanem egy saját lábán megálló, érett és színvonalas produkciót hozott tető alá. Ha a 21 év elteltével érkezett folytatás nem is, az 1996-os első rész mindenesetre filmtörténeti mérföldkő, amelyet bármikor, bármennyiszer újra lehet nézni, hiszen minden alkalommal vérpezsdítő utazás. Jelenleg AppleTV-n tudod megtekinteni – ha nincs előfizetésed, 999 forintért kikölcsönözheted.
