A 73 éves jogtudóst a Tisza Párt jelölte az államfői posztra, még augusztus 20 előtt hivatalba is léphet.
Az Országgyűlés keddi ülésén 140 szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, akit a Tisza Párt parlamenti frakciója jelölt az államfői posztra.
A Tisza-frakció augusztus 8-án jelentette be, hogy titkos szavazással Baka mellett döntött, a jelöléséhez szükséges ajánlóívet 140 tiszás országgyűlési képviselő írta alá. Az államfő megválasztásához az első fordulóban az összes országgyűlési képviselő kétharmadának, vagyis legalább 133 képviselőnek a támogatására volt szükség.
A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy nem vesz részt az államfőválasztásban, mivel illegitimnek tartják Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök mandátumának megszüntetését. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szerette volna jelölni, hatfős frakciójuk viszont nem tudta összegyűjteni a hivatalos jelöléshez szükséges negyven aláírást.
Baka a választás után még nem azonnal lép hivatalba. Az Alaptörvény szerint a megválasztott köztársasági elnök a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg megbízatását, így amennyiben az eredményt augusztus 11-én kihirdetik, augusztus 19-én léphet hivatalba.
Ki az a Baka András?
Baka András 1952-ben született Budapesten, jogi diplomáját az ELTE-n szerezte. Pályája jelentős részét az igazságszolgáltatás és az emberi jogok területén töltötte, így dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében, majd 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt Strasbourgban. 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Nevét szélesebb körben azután ismerték meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás átalakítása során a tervezettnél korábban megszűnt a Legfelsőbb Bíróság élén betöltött mandátuma. Baka ezt megelőzően több, a bírósági rendszert érintő kormányzati intézkedést is nyilvánosan bírált.
Az ügy végül az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került. A strasbourgi bíróság Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Baka mandátumának idő előtti megszüntetése összefüggött az igazságszolgáltatási reformokról megfogalmazott nyilvános kritikáival, és sérült a véleménynyilvánításhoz való joga. A Legfelsőbb Bíróság megszűnése után Baka a Kúrián folytatta bírói munkáját, ahol később tanácselnökként is dolgozott.
