Az Orbán-kormány egykori építési és közlekedési minisztereként Lázár János már tavaly decemberben arról beszélt, hogy a kormány hibát követett el azzal, hogy nem építetett nagy víztározókat.
Magyarország történelmi aszállyal néz szembe, miközben egy tavalyi év végi parlamenti meghallgatáson Lázár János arról beszélt, hogy a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat az elmúlt évtizedben. A politikus szerint „a teljes megsemmisülés felé haladunk”, és a vízhiány brutális következményekkel járhat, melynek első jelei már most megmutatkoznak.
Lázár János szerint is elmaradtak a szükséges lépések
Az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a talaj nedvességtartalma kritikus szintre csökkent, miközben a vízügyi adatok szerint 2021 januárja óta több Balatonnyi víz tűnt el a magyarországi talajokból. A kialakult helyzet miatt ismét előkerült egy tavaly decemberi parlamenti meghallgatás felvétele, amelyen Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter arról beszélt: a kormány hibázott, amikor nem épített megfelelő víztározókat.
A politikus Keresztes László Lóránt akkori független országgyűlési képviselő felvetésére reagálva elismerte, hogy Magyarország komoly vízgazdálkodási problémákkal küzd.
„Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog”
- mondta Lázár, hozzátéve, hogy a kormány hibát követett el azzal, hogy az elmúlt tíz évben nem épített nagy víztározókat. Szerinte a jelenlegi árvízvédelmi tározók nem alkalmasak arra, hogy hosszú távon megoldják a vízvisszatartás problémáját.
„Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért” - fogalmazott.
Magyarországon egyre súlyosabb a vízhiány
A HungaroMet mérései szerint az ország több területén olyan súlyos az aszályhelyzet, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföld jelentős részén a húsz százalékot sem éri el. A felső egy méteres talajréteg víztartalma is kritikus, sok helyen harminc százalék alatt van.
Ők 12-en voltak hazánk köztársasági elnökei: 2010-től valami nagyon félrement, de most sorsfordító napok következnek
2026.5.13 11:02
A szakértők szerint a kialakult helyzet nem egyszerűen egy szárazabb nyár következménye, hanem hosszabb ideje tartó folyamat eredménye. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események: hosszabb hőhullámok, kevesebb csapadék és gyorsabban kiszáradó talajok.
A vízügyi pedig azt mutatják, hogy 2021 óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz hiányzik a magyar talajokból, amelynek pótlása a jelenlegi módszerekkel szinte lehetetlen feladat.
„A teljes megsemmisülés felé haladunk”
Lázár János a tavalyi meghallgatáson nemcsak a víztározók hiányáról beszélt, hanem a helyzet súlyosságát is hangsúlyozta.
„Teljes megsemmisülés felé haladunk. Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot”
- mondta, majd a politikus külön kitért a Homokhátság helyzetére is, ahol szerinte nem feltétlenül a víz odavezetése jelenti a megoldást. Úgy vélte, bizonyos területeken át kell gondolni a mezőgazdasági termelést, mert a szárazodó tájakon egyes növények termesztése hosszú távon fenntarthatatlan.
„Homokon nem lehet kukoricát termeszteni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy bizonyos területeket inkább vissza kellene adni a természetnek.
