Mindenkivel megesett már, hogy semmi másra nem vágyott jobban, csak egy tábla csokira, aztán okosan meggyőzte magát, hogy „hát nem dőlt össze a világ, végülis a kakaóbab fán terem, annyira csak nem lehet egészségtelen...“
Tök oké, ha néha megkívánunk és megengedünk magunknak egy-egy adag junkfoodot, de érdemes megtanulni kordában tartani a nassolási rohamokat az egészségünk érdekében.
Édes élet
Energiapótlás
A kalória- és tápanyagszegény, vagy nem elegendő mennyiségű étkezések után nagyobb eséllyel megyünk rá a csokira, ugyanis a szervezetnek mindegy, hogyan pótolja a hiányzó energiát, csak az számít, hogy gyorsan tegye azt, erre pedig remek választás az egyszerű cukor, amiktől az egekbe szökik a vércukorszint. Amikor néhány pillanattal később lezuhan, megint a cukor után kezdünk el sóvárogni, és egy spirálba kerülünk. Emellett az is bizonyított, hogyha teljesen megtagadunk magunktól bizonyos ételeket, annál jobban fogjuk kívánni. Tehát érdemes mindent enni, ami jól esik, rendszeresen, de mértékkel.
Alváshiány
Az alváshiány jelentősen növelheti a magas kalóriatartalmú ételek utáni vágyat, és az elhízás kockázatát is. Az édesség utáni sóvárgás egy álmatlan éjszaka után az előző példához hasonlóan magyarázható: a szervezet megpróbálja pótolni a hiányzó energiát.
Pavlov kutyája
Ha a cukor utáni sóvárgás bizonyos időpontokban tör rád, lehet, hogy egyszerűen csak hozzászokott a tested. Tehát ha a reggeli kávédhoz mindig megeszel egy darab csokit, már a kávé illata jelzi a testednek, hogy jár neki a szokásos adag cukorlöket.
Ide vele, boldogsághormon!
A menstruáció alatt sokan tapasztalnak sugar cravinget, de ez inkább pszichológiai, mintsem fizikai okokban keresendő: a cukros ételek növelik az endorfintermelést, tehát a boldogsághormonokat. És ez nem csak a nőket érintheti: a férfiak is jobban vágynak édességre, ha szomorúak vagy stresszesek.
A féregdiéta nem csak a viktoriánus nők körében volt népszerű, még ma is hódít a beteg fogyókúra
2024.4.10 18:35
Paradox módon a cukor utáni sóvárgást a mesterséges édesítőszerek túlzott fogyasztása is kiválthatja, mivel ezek sokkal édesebbnek hatnak, mint a cukor, így becsapva az ízlelőbimbókat, amik könnyek hozzászokhatnak a túl édes ízhez.
Betegséget is jelezhet
Bizonyos esetekben a cukor utáni sóvárgás súlyosabb betegséget is jelezhet, például pajzsmirigy-alulműködést, gombás fertőzést vagy cukorbetegséget.
Úgy szeretlek édesapám, mint az emberek a sót!
A túlzott sófogyasztás igen csak nagy globális probléma; az Amerikai Kardiológiai Szövetség szerint naponta csak negyed teáskanál sóra lenne szükségünk az optimális működéshez, ugyanakkor egy átlagos amerikai fogyasztása több ezer milligrammal meghaladja ezt a minimumot.
Stressz
A chipset vagy egyéb sós junkfoodot legtöbbször a stressz miatt kívánjuk meg: a Mintel globális felmérése szerint az emberek 67%-a elsősorban az érzelmi szükségletek kielégítése végett nyúlt sós nasikhoz, míg ötből ketten unalomból. Ez közel 2018 százalékos növekedést jelent 30 óta.
Azonban a tudomány szerint nemcsak pszichoszomatikus okok miatt vetemedünk nassolásra, hanem a sófogyasztás valóban csökkentheti a stresszhormonokat, ehhez mindössze 1-2 százalékkal elég emelni a nátrium szintjét a szervezetben, ami kábé egy zacskó chipsnek felel meg. Persze fontos hangsúlyozni, hogy sokkal jobb stresszcsökkentő tevékenységek is léteznek.
Kiszáradás
Megvan az érzés, amikor felébredsz egy vad buli után, és csak rengeteg folyadékra folyadékra és egy agyonsózott hamburgerre vágysz? Ez a kiszáradás, vagyis az elektrolitok egyensúlyának hiánya miatt lehet, ami viszont elengedhetetlen a test normál működéséhez. A folyadék létfontosságú ásványi anyagokat, például nátriumot hordoz, ezért ha például sportolsz, vagy sok időt töltesz a melegben, mindig pótold a só- és folyadékvesztést!
Vashiány
A nők nemcsak csokit, de chipset is előszeretettel vesznek maguk elé a nehéz napokon, súlyos vérzés esetén ugyanis a szervezetben csökkenhet a vasszint, és ez növelheti a sós ételek iránti sóvárgást. Ilyenkor segít, ha ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasztunk, mint például a hús, a bab, vagy a zöldleveles zöldségek.
A bélrendszer szerepe
Bár köztudott, hogy az emésztőrendszerünkre hatással van az étrendünk, ez fordítva is működhet: a Pittsburghi Egyetem egyik friss kutatása szerint a bélrendszerünkben található mikrobák is felelősek lehetnek a sóvárgásért. A kísérletben három bélmikrobák nélküli egércsoportot három különböző baktériumtípussal etettek, akik ezt követően másfajta étrendeket kezdtek előnyben részesíteni. A tudósok ezt azzal magyarázták, hogy a bélrendszerünkben lévő baktériumok „átveszik“ a bél és az agy közötti kommunikációt, hogy a számukra legmegfelelőbb típusú étrendet kapják. Arról nem is beszélve, hogy a bélrendszer működése a pszichénket és a hangulatunkat is befolyásolja, ami szintén fontos szerepet játszik az ételválasztásban.
Így küzdj meg vele!
Ha rájössz a sóvárgás és az azt követő falási roham okaira, könnyebben tudsz rajta változtatni is. Ha eleget alszol, le tudod a stresszt vezetni az élet más területein, eleget iszol és kiegyensúlyozottan eszel, simán lehet, hogy a nassolás csak egy rossz beidegződés, amire rászoktattad a testedet.
Mit tegyünk, ha nem mozoghatunk? – Tippek a testednek és a lelkednek, ha kényszerpihenőt kell tartanod a sportban
2024.2.23 18:33
A táplálkozási szakértők szerint naponta akár néhány perc séta is csodákra képes a sóvárgás mértékének csökkentésében, de a rágózás vagy egy powernap is működhet. Ha nem tudsz ellenállni a kedvenc junkfoododnak, érdemes egy egészségesebb alternatívát beiktatni az étrendedbe: csoki helyett például a túrókrém, míg a chips helyett a mártásba tunkolt zöldség lehet a finom, de egészségesebb opció. És fontos, hogy ne akarj magadtól mindent megtagadni; egy-egy kocka csoki bármikor belefér, még a legdrasztikusabb diétába is.
