Határon innen vagy túl? Ugyan mindenkinek van az ismerősi vagy éppen baráti körében külhoni magyar, mégis gyakran csupán közhelyekből és sztereotípiákból építjük fel a róluk alkotott képünket.
Többségünknek a politikai berendezkedés, a gazdasági helyzet vagy az identitás kérdése ugrik be először, ha a határon túli magyar közösségekre gondolunk.
Gyorstalpaló töriből: az első világháborút követő trianoni békeszerződés alapjaiban rajzolta át Magyarország határait, és több mint hárommillió magyart helyezett egyik napról a másikra az ország új határain túlra. Vannak közösségek, ahol a magyarok más nemzetekkel együtt, békében élnek, és az együttélés természetes része identitásuknak; ugyanakkor máshol máig küzdenek a nemzetiségi jogaik korlátozása, illetve a beolvadás fenyegetése ellen.
Azt, hogy miért él ma is ennyi magyar a szomszédos országokban, sokan ismerjük történelemóráról vagy családi sztorikból. Ám a történelmi tények mögött ott vannak az emberi sorsok, tapasztalatok és mindennapi élmények, amelyeket most szeretnénk közelebb hozni hozzátok.
Ezért meghívtunk több határon túli magyart, hogy meséljenek arról, milyen két kultúra között élni, hogyan élik meg a magyarságukat, és milyen előítéletekkel találkoznak nap mint nap. A rövid interjúk után pedig következik egy játék, amely során vendégeink értékelik a leggyakrabban hallott sztereotípiákat.
Bizarr törvények Európában, amelyekről nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek
3 nappal ezelőtt
Beszélgetőtársaink Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkeztek. Célunk, hogy árnyaltabb, valóságosabb képet mutassunk be a határon túli magyar közösségek életéről személyes tapasztalatokon keresztül.
