A szakértők szerint a kezdeményezés nem feltétlenül az az irány, ami a legjobb eredményeket hozza.
A csütörtöki kormányinfón kínos pillanat alakult ki, amikor Vitályos Esztert, a kormány szóvivőjét arról kérdezték, hogyan lehet hiteles a „Nők a bántalmazás ellen” nevű új Digitális Polgári Kör, ha közben az alapító, a miniszterelnök olyan influenszereket támogat, mint a nőverésről rappelő Dopeman. Vitályos előbb azt állította, nem ismeri Dopeman munkásságát, majd egy még zavarba ejtőbb magyarázat következett: a csoportba olyan nőket várnak, „akiket az élet kényszerített nehéz helyzetbe” – ahelyett, hogy kimondta volna, hogy nőket gyakran férfiak bántalmaznak.
Ez a fajta ködösítés nemcsak elkeni a valódi felelősséget, hanem – kritikák szerint – az áldozathibáztatás határát is súrolja. A NANE statisztikája szerint Magyarországon minden második nő tapasztalt már párkapcsolati erőszakot, ami uniós szinten is kiemelkedően rossz adat. Vitályos viszont még a bejelentő videóban sem említi a férfi elkövetőket – csupán az „élet által megvert” nőket.
Ahogy Dés Fanni, a NANE munkatársa elmondta 444-nek, bár előrelépés, hogy a kormány végre nyíltan nőket nevez meg áldozatként, még mindig nem meri kimondani a bántalmazók jellemző profilját. Eközben civil szervezetek régóta nyújtanak valódi segítséget – támogatói csoportokkal, segélyvonalakkal és gyakorlati tanácsadással. Szerinte a kormány sokkal hatékonyabban is felléphetne, például törvénymódosításokkal, több krízisintézmény létrehozásával vagy a rendőrségi eljárások reformjával.
A „Nők a bántalmazás ellen” elnevezés tehát sokak szerint puszta kirakat, amellyel a kormány inkább a látszatra, mintsem a valódi problémamegoldásra törekszik – miközben a háttérben továbbra is a hagyományos nemi szerepeket erősítő, konzervatív szemlélet érvényesül.
Vitályos retorikai akrobatikus mutatványára azonban a kormány is reagált, Dopeman és Orbán Viktor közös képe azóta lekerült a miniszterelnök közösségimédia-felületeiről.
