A bűnügyi személyes adatok a magyar jogállás szerint nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, így még széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem hozhatóak nyilvánosságra.
A Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet abban a polgári perben, amelyben a felperes magánszemély a kegyelmi ügy összes iratának kiadását kérte közérdekű adatként. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, Novák Katalin miért kegyelmezett meg K. Endrének.
A bíró kiemelte, hogy a Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, hogy a kegyelmi eljárások iratai, melyek K. Endre bűnügyi személyes adatait tartalmazzák, nem közérdekű adatok. A bűnügyi személyes adatok a magyar jogállás szerint nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, így még széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem hozhatóak nyilvánosságra.
Ezzel párhuzamosan, a Hende Csaba által elnökölt fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, tárgysorozatba se kerülhet a Demokratikus Koalíció törvényjavaslata, amely éppen a kegyelmi döntések nyilvánossá tételét szorgalmazta. A DK szerint a köztársasági elnök ideális esetben nem egy személy vagy politikai csoport, hanem a társadalom egésze nevében dönt, ezért hibás gyakorlat, hogy minden különösebb indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.
Minden, amit soha nem akartál tudni a pedofíliáról, pedig fontos lenne
2024.2.21 20:01
Azonban úgy tűnik az új magyar államfő, Sulyok Tamás mozgástere még jobban bővülni fog. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón bejelentette, hogy az Alaptörvény módosításával eltörlik majd az elnöki kegyelemnél eddig kötelező igazságügyi miniszteri ellenjegyzést. Utóbbi okozta Varga Judit lemondását a Novák Katalin körül kirobbanó kegyelmi-botrányban.
A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd Facebook-oldalán reagált a hírre. Szerinte folytatódik a minden képzeletet felülmúló közjogi ámokfutás. Hangsúlyozta, hogy a belengetett alkotmánymódosítással egy olyan alkotmányos szabály szűnne meg, amely a történeti alkotmányunk immanens részét képezi már 1848 tavasza óta.
Ha a törvénymódosítást a parlament elfogadja, a köztársasági elnök titokban bárkinek adhat majd kegyelmet.
