Főleg az elmúlt egy-két évben váltak felkapottá a kelet-európai valóságot cinikusan megközelítő szláv-balkáni mémek, mi pedig utánajártunk, hogy pontosan mikor kezdődött mindez, valamint arra is választ kaptunk, hogy mi lehetett az oka a létrejöttüknek.
hUngAry is NoT a SlaVic CoUntrY
Miről is van szó pontosan?
A 2010-es évek közepén kezdtek el terjedni a közösségi oldalakon és fórumokon azok a mémek, amik túlzó és sokszor cinikus formában reprezentálták a posztszocialista, kelet-európai és kiemelten a balkáni-szláv életformát, valamint az ezzel járó identitást. Ennek először legdominánsabb platformja a 9GAG lett, majd a 2015-ben indult a Squatting Slavs In Tracksuits („Guggoló szlávok melegítőben“) nevű Facebook-oldal, ami azóta már valóságos médiakonglomerátummá nőtte ki magát, az összes platformot figyelembe véve több millió követővel és csatornával, de saját weboldala és webshopja is van már, szép számú tranzakciót generálva a balkáni életérzés kommercializálásából.
Az oldal létrehozására azok a fotók jelentették a motivációt, amiken általában alacsony társadalmi státuszú és az oktatási rendszerben is a perifériára kerülő kelet-európai fiatalok (gopnyik, ami eredetileg egyébként lokális bűnbandatagot jelent, de a szó összemosódott az említett archetípussal) a lepusztult paneltömbök között éppen bandázva guggolnak a szabadkai piacos Adidas (alternatív esetben Adios) melegítőszettekben, miközben szívják a csempészett cigit.
Az oldal alapítójával, Matei Tabacuval a Hirado.hu készített interjút tavaly decemberben, aki akkor így fogalmazott az oldal létrejöttének céljáról:
Kezdetben az oldal vicces, guggolós fotókkal indult, de fokozatosan, a rajongók kérésére elkezdtem a szláv kultúra más aspektusait is felölelni. Egy helyre akartam gyűjteni a szláv embereket és azokat, akik értékelik a szláv kultúrát, amely mindig is vonzott. 2015-ben még nem igazán volt ilyen típusú oldal, pedig minden nap, amikor kimegy az ember az utcára, lát valami szórakoztatót. Elsőként a Squatting Slavs in Tracksuits oldalt indítottam el, ezt követően létrehoztam több hasonló jellegű oldalt, a Scenic Depictions of Slavic Life-ot, majd a Babushkát és a Lada Life-ot, amelyek mind nagy sikert arattak. Később pedig ezeknek Instagram-oldalakat is készítettem.
Azóta nemcsak a Tabacu által létrehozott Squatting Slavs In Tracksuits label megy hatalmasat, hanem az önszerveződő formában elindult internetes szubkultúra is kitermeli magának a saját tartalmait. Ha rákeresünk a #balkan, a #slavic, a #slaviclife, a #slaviclifestyle és a #babushka hastagekre vagy az ezekhez hasonló végtelen lehetőséget kínáló kombinációkra, akkor egyenként több százezres vagy akár félmilliós nagyságrendben találunk posztokat bármelyik közösségi felületen.
Illusztrátorok, akik nagyon kedvesen mutatják be, milyen egy párkapcsolat a négy fal között
tegnap 16:43 -kor
Ezek száma, illetve magának a balkáni életérzésnek a kultúrája leginkább az elmúlt másfél-két évben kezdett el igazán pörögni itthon, és Tabacu is úgy nyilatkozott a fent már említett interjúban, hogy magyaroktól is egyre több képet, saját gyártású mémet kap, amiknek a humorforrása pontosan az ország hibrid identitásának öniróniájában rejlik, a „Hungary is not a slavic country/ Meanwhile Hungary” („Magyarország nem szláv ország/ Mindeközben Magyarország“) tematikára építkezve.
Egyébként annak ellenére, hogy a mémtípusok vagy a mémekben manifesztálódó sztereotípiák egy komplex multiverzumban léteznek, általában könnyen elkülöníthető és jól behatárolható karakterisztikákat öltenek, legtöbb esetben a Nyugat és Kelet közötti kulturális és infrastrukturális különbségekre kiélezve a humor forrását. Ez egészül ki a társadalomkritikai és politikai töltettel.
Big biznis here
A "big biznis here" tematika egyszerre épít az óriási mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek és a fogyasztói lehetőségek közötti szakadékok abszurditására, ezzel együtt a kelet-európai országok korrupt működésére is, valamint annak is jó példája, hogy mennyire meghatározó a materialista szemlélet és a márkák státuszszimbólumhoz hasonló funkciója ezekben az államokban. (Igen, jól látod, ezekből kettő is magyar rendszámos.)
Slavic science
A "Slavic science" (szláv tudomány) tulajdonképpen Mekk mesteri magasságokban az ungarische vircsaft, a megoldjuk okosba’ vagy a kisemberi fifika szinonimájaként értelmezhető, és a koncepció szerint ennek a posztszocialista közegnek az adja a sajátos báját és unortodox jellegét, hogy a problémákat mindig a lehető leggyorsabban, a lehető legkevesebb idő, energia és anyag igénybevételével lehessen megoldani a lehető legrövidebb távra. Ehhez kötődik a lustaság és az igénytelenség.
Balkan/slavic couples be like
A "Balkan/slavic couples" vagyis a szláv párok esetében nagyon hasonló a megközelítés, mint a szláv tudománynál, vagyis hogy a világban zajlik normálisan az élet, itt nálunk viszont más a kultúra, más az értékrend. Vannak a gyönyörű, fiatal, igényes nők és mellettük a nekik jutó igénytelen, melegítőben guggoló alkoholista csávók. Továbbá ennek része a maszkulinitás és az öltözködési kultúra paródiája is.
Babushka
Babushka többek között a Drake-formátum alternatíváját kínáló tradicionalista gondolkodás és a nyugati kapitalizmussal szembeni szkepticizmus megtestesítője, egy gondoskodó, leleményes nagymama már-már mesebeli alakjaként.
After one week in…
Az "After one week"-széria (például: Cristiano Ronaldo, miután eltöltött egy hetet Szerbiában) alapvetően annak a kifejeződése, hogy az az atmoszféra és mentalitás, ami itt, Kelet-Európában uralkodik, annyira lehúzó, hogy hatása már egy hét után érződik azon, aki egy „normális országból“ jött ide. Ehhez nagyon hasonlóak még a Visiting Balkans/Living in the Balkans típusú mémek, amik szerint nem mindegy, hogy valaki csak meglátogat egy ilyen országot, vagy ott is lakik.
Természetesen most csak a leggyakrabban visszatérő és legnépszerűbb tematikák kerültek szóba, hiszen ezek a mémcsoportok már önálló brandként működnek, de emellett gyakran jelennek meg a panelek világa előtt tisztelgő szocialista építészettel kapcsolatos képek is, a kelet-európai gasztronómiának és fogyasztásnak túlzására (alkoholizmus) vagy éppen groteszkségére utaló mémek, illetve ezeknek kimeríthetetlen kombinációi.
„Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”
Honnan eredhet ez?
A Babushka szent szelleme irgalmazzon mindannyiunkat attól, hogy a posztkolonialista elméletek felé vegyük az irányt, viszont az, hogy ez a mémkultúra kialakult és népszerűvé vált, nem független a posztszocialista régió kulturális örökségétől és a térség világgazdaságban elfoglalt pozíciójától sem.
A kulturális és gazdasági értelemben vett Nyugat sajátja, hogy a történelem során mindig húzott egy vonalat, amihez képest meghatározta önmagát, ezzel képet formálhat arról, akit a vonal másik végére kényszerített. Ilyen volt az, ahogyan a Keletről és arról a kultúrkörről gondolkodott (és gondolkodik), és ebbe a koncepcióba illik az is, ahogyan a Balkánnal, de nyugodtan mondhatjuk, hogy a Kelet-Európával kapcsolatos narratívák kialakultak.
Eszerint a Nyugat a centrum, a civilizáltság, a normalitás, a polgárság és a szabadság Édenkertje, ehhez képest ez a régió a periféria, a barbárság és a begyöpösödött feudális viszonyok szikkadt pusztája. A második világháború után ezt erősítette meg a szocialista blokk kicsekkolása a piacgazdaságból, majd a Szovjetunió összeomlását követő válságos időszak a térségben, de tulajdonképpen az Európai Unióval való konfliktusok forrása – vagyis, hogy a régió nehezebben illeszkedik a fősodorba – is megközelíthető ebből az irányból.
Persze az, hogy ezek a narratívák és a régióra aggatott sztereotípiák meg tudnak maradni, és még a posztszocialista országok is azonosulnak velük, azt támasztja alá, hogy a Nyugat és a Balkán között mindenféle tekintetben erős hierarchia van. Így a kérdés nem az, hogy ez a régió elfogadja-e a neki szánt szerepet, hanem az, hogy az önreprezentációnak milyen stratégiáit választja.
Elszállt az ihlet? Ezek a kínai social media trendek garantáltan felélesztik a kreatív energiáidat
2 nappal ezelőtt
A balkáni vagy szláv mémek világának pedig van egy ilyen kettős természete: kényszerűen belesimul a Nyugat által legitimált látásmódba, ezekre sokszor rá is erősít, de ezt olyan szintű cinizmussal és öniróniával teszi, hogy azok elveszik a sztereotípiák éleit.
Ennek a lecsapódása a mémek által megformált identitás vagy az identitás mémekkel való megtámogatása (tyúk vagy tojás esete). A balkáni önmeghatározás nemcsak a fogyasztói kultúra megvetéséből táplálkozik, hanem abból is, hogy létrehoz egy saját kódjai szerint értelmezhető multiverzumot, amit a közös hagyományaink, történelmünk és a régió sajátosságai alkotnak, kizárva ebből a Nyugatot. „Van itt egy olyan világ, amit csak mi érthetünk, és amin csak mi tudunk igazán szórakozni.”
A narratíva alapvetően az egész mémkultúrkör esetében azonos és adott, inkább az eszköz az, ami változik: vannak tőlünk nyugatabbra a normálisan működő, demokratikus országok, ahol racionális emberek élnek polgári körülménynek között, és ezzel szemben van ez az utolsó korrupt büdös, nyálkás mocsár (és nemcsak a Balkán, hanem az egész egykori KGST-régió), ahol mindig a kiskapukat és a könnyebbik utakat keressük, és amiben nemcsak hogy vergődünk, de még egymást is visszahúzzuk a dzsuvába.
A nemzetet fenyegető TikTok, zsarolóvírusok és digitális hadviselés – Mi is az a kiberbiztonság?
3 nappal ezelőtt
A mémek tehát nem csak a nyugati identitás elleni lázadásnak és önmeghatározásnak az eszközei, hanem annak is, hogy kifejezzük a saját szociokulturális környezetükkel szemben érzett elégedetlenségeinket és indulatainkat, miközben mégis jót nevetünk a saját nyomorunkon.
