A legtehetségesebb magyar startupperek iszonyatosan fiatalok, több millió eurót mozgatnak meg, közben látványosan forradalmasítják saját piacukat. Összegyűjtöttünk nyolc olyan hazai vállalkozást, amiben a legmenőbb befektetők is nagy fantáziát látnak.
1. Seon
Ha egy startup olyan befektetők érdeklődését kelti fel, akik nagy lehetőséget láttak korábban a Twitterben, a Snapchatben, vagy éppen az Uberben, az már önmagában óriási szó. Az, ha ezzel párhuzamosan 94 millió dollárt (37 milliárd forintot) is átutalnak a cégnek, igazi kuriózum. Hab a tortán, ez a vállalkozás magyar; a SEON alapítói Jendruszák Bence és Kádár Tamás.
Az online csalások megelőzésére fókuszáló vállalatot még corvinusos egyetemistaként alapították, azóta pedig töretlenül fejlődnek. Mára olyan partnerekkel dolgoznak együtt, mint a Revolut és a Patreon, ráadásul két új irodát is nyitottak budapesti bázisuk mellett: Jakartában és Austinban is megjelent a magyar vállalkozás.
2. Bitrise
Manapság már egyáltalán nem okoz meglepetést, hogy a szoftverfejlesztők elsősorban mobilra optimalizálják applikációikat. 2014-ben ez viszont még közel sem volt ennyire egyértelmű – nekünk legalábbis, mert Birmacher Barnabás, Balla Dániel, Benei Viktor és csapatuk a „jövőbe látott.“ Szolgáltatásuk elsősorban a mobilapplikációk fejlesztőinek életét hivatott könnyebbé tenni, számukra nagyon fontos folyamatokat automatizálnak, így rengeteg pénzt és időt takarítanak meg ügyfeleiknek. Folyamataik a fejlesztés teljes területét lefedik, ezzel pedig teljesen egyedülállónak számít a piacon.
A sikertörténetre pedig a világ legnevesebb befektetői is felfigyeltek. A mára már Budapesten, San Franciscóban, Bostonban, Londonban és Tokióban is irodát üzemeltető startup több körben kapott már jelentős befektetéseket, többek között a hollywoodi színész, Ashton Kutcher is nagy lehetőséget látott a magyar vállalkozásban.
3. Colossyan
Mielőtt részletesebben mesélnénk a Colossyan, vagyis régi nevén Defudger startupról, érdemes picit beleásni magunkat a deepfake jelenségbe, ami napjaink egyik legfélelmetesebb médiaipari hot topicja. Ahhoz, hogy megértsük a módszert, az alábbi videót érdemes megtekinteni.
Barack Obama elmélkedésével mindössze egyetlen „apró“ probléma van: nem a korábbi amerikai elnök szerepel benne, hanem egy digitalizált hamisítványa, azaz egy deepfake verzió. Az ilyen hamisítványok kiszűrésére alapította meg startup vállalkozását három magyar egyetemista, akik egy dániai egyetemen ismerkedtek meg egymással. Az alapötlet abszolút sikeresnek számított, állami támogatást is kaptak (apróbb szépséghiba, a dán kormány látta meg bennük a potenciált, nem a magyar), illetve több versenyen is sikereket értek el.
Aki hülye, haljon meg? – 6+1 Darwin-díjas, akiknek nagyon buta módon ért véget az élete
3 nappal ezelőtt
Ez mind szép és jó, viszont nagyobb pénzt semmilyen cég nem akart adni nekik – bár a terméküket társadalmilag rendkívül hasznosnak ítélték a befektetők is, senkinek sem állt üzleti érdekében a hamis tartalmak kiszűrése. Ekkor döntöttek a váltás mellett, és már meglévő technológiájukkal deepfake videókat kezdtek gyártani – etikus módon. Az irányváltás után már Colossyan néven futó startup személyre szabható videókkal szolgálja ki ügyfeleit, gyakorlatilag szövegből generálnak valósághű mozgóképes tartalmakat.
4. Bindr
Négy-öt vizsgád is közeledik, de Te csak ülsz otthon, tanulás helyett stresszelsz, jegyzetelés helyett takarítasz, próbatesztek helyett kutyát sétáltatsz. Ismerős? A Bindr alapítói ezt a problémát hidalnák át, online tanulószobák létrehozásával. A világ különböző pontjairól bejelentkező diákok egy könyvtár, vagy éppen egy csendes kávézó miliőjében tanulhatnak együtt. Apropó, könyvtárak: a szobákba videóval csatlakozhatsz, viszont automatikusan lenémítva, így a közösen kialakított környezet motiválhat a készülés során, viszont felesleges zajok nem fognak megzavarni.
Geiszl András, Jakabos Bálint és Kosdi-Kovács Márton vállalkozását pedig nem csak a diákok imádják, hazai, illetve külföldi befektetők is díjazták az ötletet, 1,3 millió dollárral.
5. Munch
A Munch ételmentő appot 2020-ban álmodta meg négy egyetemista fiatal, Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond. A platformon keresztül a vendéglátóhelyek, cukrászdák, pékségek és üzletek kedvezményesen értékesítik az el nem adott, jó minőségű - természetesen lejárati időn belüli - ételeiket az adott idősávban, ideális esetben a nap végén. A zero waste és fenntarthatóság elvére építő alkalmazás win-win szituációt teremt, amivel mindenki jól jár: a munchokat, azaz kedvezményes ételcsomagokat 40-60%-os kedvezménnyel vásárolhatjuk meg, így a vendéglátóhelyek csökkentik a veszteségüket, mi pedig olcsóbban jutunk hozzá az amúgy teljesen jó élelmiszerhez.
Mona Lisának saját postaládája van, a Sikolyon pedig különös mondat van elrejtve: fun factek híres festményekről
2024.4.14 9:53
A Munch az év elején megnyerte a Cápák között pitchbajnokságot, vagyis a közönségdíját. Az alapítótagok egy korábbi interjúban elmondták: a műsor óta a félprofi, kicsit egyetemi környezetből egy igazán profi csapat és cég épült ki, ahol lassan 20 ember dolgozik - mára már teljesértékű munkavállalóként – azért, hogy ételt mentsenek és üzleti értéket teremtsenek nap mint nap. Az üzleti showműsor óta a Munch havi forgalma ötszörösére nőtt egy év alatt.
Íme az 5 legmenőbb pékség, ahol fillérekért menthetsz ételt Budapesten
2022.11.18 15:10
6. Ma este Színház
A Ma este Színház ötlete Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila társalapítók elmondása szerint egy laza baráti beszélgetésnél született meg, kultúrmisszióként és hobbiprojektként. Az alapkoncepció, hogy nem kell hosszú hónapokkal vagy hetekkel hamarabb lefoglalni és megvenni a színházjegyet, hanem last minute vásárolhatjuk meg azokat kedvezményes áron (gyakran 50%-kal olcsóbban) aznap estére, megtöltve így a foghíjas nézőtéreket is. A Ma este Színház tökéletesen hozza a spontaneitás érzését, és azokat is kultúrához juttatja, akiknek amúgy nehéz lenne előre tervezniük.
A startupot a 2011-es alapítás óta nagy sikerre vitték: mára már az összes jelentős budapesti színház csatlakozott hozzájuk, és több mint háromszázötvenezer amúgy üresen maradó széket hasznosítottak.
7. Miutcánk
Nem kell falun élni ahhoz, hogy megismerd a körülötted élőket, és egy összetartó szomszédság vegyen körül. A Miutcánk.hu közösségépítő platform mögött álló három srácnak, Szabó Dávidnak, Horváth Gáspárnak és Steiner Mátyásnak pont ez lebegett a szeme előtt, amikor megálmodták a startupot, ami által megismerhetjük a közvetlen környezetünket, kiaknázhatjuk a jó szomszédságban rejlő számtalan lehetőséget, időt, pénzt és energiát spórolva egymásnak. Legyen szó egy villanykörte kicseréléséről, egy kölcsönlétráról vagy egy szakadt farmer megfoltozásáról, itt nagy eséllyel mindenre találunk embert, a szívességet pedig egy másik szívességgel, barter-módon viszonozhatjuk. A regisztrációt követően és a lakcím megadása után máris kapcsolatba léphetünk az oldalra szintén regisztrált, maximum 1 kilométerre lévő szomszédsággal.
Így szabadulj meg a ruháidtól, ha már unod a Vintedet: ruhacserék és -vásárok Budapesten
2024.4.5 19:33
Az alkalmazást már több mint ötvenezren használják, főleg a budapesti belsőkerületek és Óbuda lakói, de a Miutcánk már néhány vidéki nagyvárosba is betette a lábát, ahol szintén nagy sikerrel építik a mikroközösségeket.
8. imagiLabs
Az imagiLabs-t Pálfi Dóra és két barátnője alapította, amivel Pálfi 2021-ben, mindössze 27 évesen tehetséges fiatalként felkerült az európai (!) Forbes „30 under 30“ listájára. A svédországi székhelyű startup abból a társadalmi problémából indult ki, hogy az IT-szektorban még mindig alulreprezentáltak a nők, holott a programozás a mai napig az egyik legnagyobb hiányszakma. Pálfiék célja az volt, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek az informatikus létre és vonjanak be a szcénába, a célcsoportjuk ezért főleg a 9-15 éves lányok.
Az alkalmazás, ahol maga a kódolás történik, hasonló, mint például a Duolingo, csak nem idegennyelvet, hanem programozást tanulhatunk játékosan, és egy-egy elvégzett leckével szinteket léphetünk. Emellett létezik egy - leginkább a tamagoccsira - hasonlító eszköz, az imagiCharm, ami megjeleníti a kódot, vagyis a színes üzeneteket és emojikat. Pálfi korábban egy interjúban elmondta: kutatások támasztották alá, hogy nem elég maga az applikáció, hanem szükséges egy kézzel fogható kiegészítő, ami jobban felkelti a korosztály érdeklődését.
Az imagiCharm 2019-ben 18 millió forintos árbevételt ért el, majd 2020 harmadik és negyedik negyedéve között 300 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A startupokkal foglalkozó dealroom.co oldal 2021 februárjában egy- és kétmillió euró (406 és 812 millió forint) közé becsülte a cég értékét.
