A koffein még mindig a leglightosabb függőségek közé sorolható, de ugyanúgy túl lehet tolni, alakíthat ki toleranciát, és lejönni róla sem a legkellemesebb mutatvány.
Akadnak emberek, akik egy egész életet leélnek koffein nélkül, saját maguktól élednek fel reggelente és jutnak el a munkába (mi sem értjük, hogyan...), de azért többen vannak azok, akik hisztirohamot kapnak, ha reggel elfogy a kávéjuk, és akik számára a fekete nedű szinte üzemanyagként szolgál (elég a Twin Peaks Cooper ügynökére vagy a Gilmore Girls anya-lánya párosára gondolnunk...)
A koffein hatásmechanizmusa
A koffein a legszélesebb körben fogyasztott pszichostimuláns szer a világon, aminek használata az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint nem esik a szerhasználati zavarok halmazába, viszont elismerték a koffein megvonását klinikai állapotként. 2012-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt az első, akik hivatalosan is klinikai rendellenességként határozták meg a koffeinfüggőséget. Tehát mondhatjuk azt, hogy még a kutatók sem jutottak konszenzusra abban, hogy a koffein valódi függőséget okoz-e, hiszen nem ugyanúgy működik, mint más, „keményebb“ drogok: például az amfetamin vagy a kokain túlstimulálja az agy jutalmazással kapcsolatos területét, ezáltal pedig több dopamin kezd el termelődni. A koffein szintén növeli a dopaminszintet az agyban, de nem olyan mértékben, hogy megzargassa a jutalmazási rendszert, viszont a testünk egy idő után hozzászokik, tolerancia alakul ki és egyre nagyobb dózisra lesz belőle szükségünk.
Szerkezetileg a koffein nagyon hasonlít az agyban található adenozin nevű molekulára, ami a nap folyamán felhalmozódik, és álmosságot vált ki. Amikor kávét iszunk, a koffein „leülepedik“ az adenozin receptorokba és hatékonyan blokkolja őket. A hatás 30-60 percen belül kezdődik, és 3-5 óra múlva enyhül.
A kávé vagy más koffeintartalmú italok hosszútávú fogyasztása azonban idővel megváltoztatja az agy kémiai és fizikai tulajdonságait: az agysejtek megpróbálják fenntartani az egyensúlyt azáltal, hogy egyre több adenozin receptort hoznak létre, és ahhoz, hogy mindegyik sikeresen blokkolódjon, egyre több koffeint kell bevinni, így kialakul a koffeinnel szembeni tolerancia. A szervezetünk akkor tud hozzászokni a koffeinhez, ha naponta több mint 250 mg-ot fogyasztunk el belőle huzamosabb időn át (az amerikaiak naponta körülbelül 280 mg-ot isznak meg, ami körülbelül egy-két csésze kávénak felel meg).
A koffeinhiány okozta elvonási tünetek
Ha a kávé csak alkalmi öröm az életedben, akkor valószínűleg simán leállhatsz vele és nem lesznek olyan erős elvonási tüneteid. Ha viszont rendszeresen fogyasztod, és úgy döntesz, hogy egészségügyi okokból csökkentenéd a koffein mértékét, esetleg szeretnél teljesen „lejönni róla,“ valószínűleg kellemetlen következményekkel is számolnod kell.
Az „elvonási tünetek“ általában az utolsó adag kávé elfogyasztását követő 12-24 órán belül jelentkeznek, és más függőségekhez képest viszonylag rövid ideig, körülbelül 2-7 napig tartanak, viszont ha víz helyett is kávét ittál, a pokol akár hetekig is elhúzódhat. A hirtelen elvonás hozhat magával fejfájást, jelentős fáradtságot vagy álmosságot, szorongást, ingerlékenységet, izzadást és koncentrációs nehézségeket, emellett jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek (hányás, hányinger, izomfájdalom / merevség) és a gyors szívverés, a csökkent motoros képességek, vagy a gyakori vizelési inger szintén kísérőtünetként lehetnek jelen.
Most akkor koffeinfüggő vagyok?
Annak ellenőrzésére, hogy koffeinfüggő vagy-e, az alábbi néhány kérdés nyújthat segítséget: ha több mint három állítást magadénak érzel, érdemes elgondolkodnod a változtatáson.
- Erős sóvárgást érzek iránta, ha nem iszom meg a napi adagom.
- Mindennap fogyasztok koffeint.
- Egy koffeinmentes nap megkezdése nagy kihívást jelent számomra.
- Szorongat a gondolat, hogy teljesen kiiktassam az életemből.
- Nem tudok rendesen funkcionálni nélküle.
- Ha sokáig nem fogyasztok koffeint, elkezd fájni a fejem.
- Próbáltam abbahagyni, de nem sikerült, annak ellenére, hogy fizikai vagy mentális tüneteket tapasztaltam.
Mikor és hogyan érdemes leállni vele?
A kávéfogyasztásnak számos jótékony hatása is van: az eddigi kutatások arra jutottak, hogy a kávéfogyasztás segíthet csökkenteni a szívbetegségek, a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, de fontos tisztában lennünk a túlzott koffeinfogyasztás (több mint napi 4 kávé) buktatóival is, amik fizikai és pszichológiai problémákban mutatkozhatnak meg.
A túl sok koffein erős szívdobogást, szabálytalan pulzusszámot, álmatlanságot, emésztési problémákat, valamint stressz- és szorongásérzetet okozhat, emellett a gyomorfekély, fülcsengés, izomrángás is lehet a velejárója, súlyosabb esetekben pedig zavartság és ájulásérzés is kialakulhat.
Ha megszületett benned az elhatározás, hogy kicsit egészségesebbre vedd a figurát, ideális esetben ne az egyik napról a másikra hagyd el a koffeint, hanem néhány hét alatt fokozatosan csökkentsd a bevitelt. Ebben az időszakban az agy csökkenti az adenozin receptorok számát az agyban, válaszul a koffein hirtelen hiányára, így néhány héten belül az adenozin receptorok szintje is visszaáll az eredeti értékre.
