A kilátők királynőjeként emlegetett Zsófia-kilátó két világháborút is túlélt, a kommunistákat azonban már nem tudta, az ötvenes években lebontották. 2022-től viszont újra áll, és népszerűbb, mint valaha. De vajon ki volt az a Zsófia, akiről a nevét kapta?
Még hónapokkal a megépülése után is óriási rajongás övezi a lillafüredi Zsófia-kilátót, amelyet nem sokkal az átadása után – sok ezer online leadott szavazat alapján –nyomban meg is választottak az Év kilátójának.
Az elismerésről szóló emléktáblát épp a napokban – egész pontosan múlt pénteken – helyezték el a mutatós borsodi építmény oldalán.
Ma már bárki meggyőződhet róla, aki a városunkba látogat, hogy Miskolc nem a „nehéz, szürke nappalokról” szól, hanem sokkal inkább a csodálatos napsütéses bükki tájról és olyan látnivalókról, mint a Palotaszálló, a vízesés, a Szinva-patak völgye
– mondta az eseményen Veres Pál miskolci polgármester a Minap.hu helyi hírportál tudósítása szerint.
A 390 méteres tengerszint feletti magasságon álló kilátó egyszerre volt a legrégebbi és a legújabb kilátó az idei mezőnyben (erről majd kicsit később), amely magabiztosan maga mögé utasította többek között a Budai-hegység Guckler Károly-kilátóját, a nagymarosi Julianus-kilátót és a pécsi János-kilátót, egyedül a pannonhalmi Boldog Mór-kilátó tudta valamennyire megszorongatni.
Amikor ezt a cikket írom, a mintegy ötvenmillió forintból megépülő Zsófia-kilátó 4,6 csillagon áll a Google szerint, az elmúlt napokban is sorra gyűjti az ötcsillagos értékeléseket, az itt megfogalmazott vélemények pedig szinte kivétel nélkül a régi-új építményt méltatják. Például ilyeneket olvashatunk ezek között:
- „Gyönyörű a kilátás, nem érdemes kihagyni!“
- „Meg kell küzdeni a látványért, de megéri. (...) Szépen kivitelezett mestermű.“
- „Nagyon szép, jellegzetes sziluettel rendelkező kilátó. (...) Szép időben hétvégén nagy tömegre kell számítani!“
- „Életre szóló élményt nyújt!“
- „Egyszer mindenkinek látni kell.“
Azt, hogy a kilátó nagy népszerűségnek örvend majd, már az átadás előtt is sejteni lehetett: kedvező fekvésével és páratlan szépségével Lillafüred eleve sok turistát vonz, a kilátó újraépítésének terve is nagyot ment a sajtóban, végül pedig a türelmetlen kirándulók okoztak némi kellemetlenséget a környéken, akik az építők határozott kérése ellenére már a hivatalos átadó előtt látogatni kezdték a körbeszalagozott építményt. A BAZ-megyei Boon.hu hírportál szerint a turisták miatt "nem csekély közlekedési káosz" is előfordult Felső-Hámornál, a kilátóhoz vezető gyalogút kiindulópontja környékén.
Oké, de miért van megőrülve érte mindenki?!
Például azért, mert ez volt Magyarország legelső vidéki kilátója, amit most látunk belőle, az egy korhű rekonstrukció: az ennek alapjául szolgáló eredeti kilátót 1900-ban avatták fel, és az ötvenes évek elejéig Lillafüred látképének egyik meghatározó eleme volt – természetesen a neoreneszánsz stílusban épült Palotaszálló mellett, de az csak a húszas évek második felében épült meg.
Az első vidéki kilátótorony 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta, a terveket pedig Szűcs Sándor miskolci mérnök (néhány évvel később már a városi mérnöki hivatal vezetője) készítette – az ő nevéhez kötődik az avasi turistaszálló megépülése is. „Csöndes, de munkás, kitartó és lelkes elnöke volt az egyesületnek. Szeretetét önzetlen, értékes munkái igazoljak, a turisták sohasem fogják elfeledni“ – emlékezett rá 1939-es halálakor a Reggeli Hírlap.
Hogy milyen megkapó látvány tárulhatott a 20. század első felében az erre kirándulók szeme elé, arról egy tizenéves lány útinaplója ad érzékletes leírást: Jávor Magda az esztergomi Szent Margit katolikus leánygimnázium hetedikese volt a második világháború kitörésének, valamint a kilátót tervező Szűcs Sándor halálának évében, neki kellett beszámolnia egy négynapos, Miskolcot is érintő felvidéki kirándulásról az iskola évkönyvében.
A lányt Lillafüred különösen ámulatba ejti, így ír az élményeiről: „Nehéz lenne megmondani, mi a legszebb azok közül, amik itt fogadnak bennünket. A Hámori-tó fodrozó tükre a hófehér hattyúval a sötét hegyek között, vagy a Palota-szálló impozáns épülete, vagy a zöldmohás sziklák között félelmesen alázuhanó vízóriás? Nem lehet választani. És mikor felérünk a Zsófia kilátóba mindez egyszerre tárul elénk, a Teremtő keze és az emberi kéz alkotta csodáival.“
Rendben, de ki volt az a Zsófia?
A Dolka-hegyen álló torony eredetijét egész pontosan 1900. június 3-án adták át, a források szerint az avatás komoly társadalmi esemény volt. Az építményt eredetileg nemes egyszerűséggel Millennium-kilátónak nevezték, de ez rövidesen megváltozott. A jellegzetes kupolájú építmény a ma is használatos nevét gróf Teleki Zsófia után kapta, aki az akkori borsodi főispán és a helyi természetjáró egylet alapítója, báró Vay Béla felesége volt.
A vármegye főispánja 1854-ben vette feleségül Zsófiát, aki négy gyermeket – három lányt és egy fiút – szült neki. A legfiatalabb lányt Erzsébetnek hívták, a családban azonban Lillának becézték, az ő nevére utal a Lillafüred elnevezés, noha később messzire sodorta az élet a nevét viselő üdülőteleptől. A gyönyörű nő hírében álló Erzsébet/Lilla 1881-ben (tehát 21 éves korában) megházasodott, majd férjét, Pejachevich Tivadar grófot követve Verőce vármegyébe került, a férfit később horvát-szlavón-dalmát bánná nevezték ki, felesége 13 évvel élte túl. A legenda szerint a nő már özvegy volt, amikor inkognitóban ugyan, de részt vett a lillafüredi Palotaszálló nyitóünnepségén.
A kommunistákat nem élte túl
A főispán feleségének nevét viselő torony végül több mint fél évszázadig magasodott a Hámori-tó fölött, majd az államszocializmus idején, az ötvenes években egy légvédelmi központ építése miatt elbontották, helyén a radarállomás antennája állt 1989-ig.
A Zsófia-kilátó újjászületése közel hetven évet váratott magára, az előző évtized közepétől kezdtek el szállingózni a hírek, hogy volna szándék az újraépítésére, végül idén nyárig kellett várni arra, hogy újra megépítsék. A cél az volt, hogy a kilátótorony az eredeti tervek szerint, a jellegzetességeit megőrizve, viszont a kor követelményeinek megfelelően épüljön újra. A faszerkezetes kilátó alsó szintjét emiatt kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, a létrák helyét pedig lépcső váltotta fel.
A feltámasztott kilátóval kapcsolatos munkálatok ráadásul egy helyi legendát is igazolni tudtak: a szóbeszéd szerint a kilátó bontásakor a maradványokat bedolgozták az antenna alapjába. „Most, az építkezés előkészítésekor kiderült, tényleg így történt. Megtaláltuk az eredeti mészköveket, amelyeket ismét felhasználunk a földszint építésekor“ – mondta el a területen illetékes Északerdő műszaki osztályvezetője, Bózsó Gyula a Minap.hu-nak.
Bózsó szerint a Dolka-tetői építmény az első pár évtizedes történelme során szemtanúként figyelhette meg Lillafüred születését és felemelkedését.
Sok korszakos fotó készült innen. Maksay László miskolci fényképész például innen dokumentálta végig a Palotaszálló és a hozzákapcsolódó függőkert felépülését. Ezek a felvételek még ma is nagyon különlegesek, igazi ritkaságnak számítanak
– magyarázta a miskolci lapnak.
A fentiek összességéből persze szépen összeáll, hogy miért övezi ekkora érdeklődés az önmagában is megkapóan szép, vörösfenyő gerendákból álló Zsófia-kilátót. Az új bükki attrakcióra irányuló figyelem egyelőre nem lanyhul, a helyi lapok szerint hétvégente és ünnepnapokon rendszeresek a közlekedési és parkolási anomáliák a környéken.
A problémáról a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság is tud. „Az említett útszakaszon sajnos mi is tapasztaltuk, hogy több esetben szabálytalanul várakoznak a járművek. (...) A Zsófia-kilátó megépítése a parkolási nehézségeket tovább rontotta. (...) A nehézségek hosszú távú megoldása érdekében a közútkezelőkkel egyeztetést tervezünk. Az intézkedő rendőr a területre érkező autósokat figyelmezteti, vagy súlyosabb büntetést is kiszabhat. (...) Szerencsés helyzetben akkor lennénk, ha tanácsot is tudnánk adni, hogy a járművekkel a közelben hol lehet megállni szabályosan.“
Vagyis a kialakult helyzet miatt egyelőre a borsodi rendőrök is csak széttárják a karjukat, a hatóságok és a turisták is valaki mástól várják a megoldást.
