Magyar Péter bemutatta a 2027-es költségvetés legfontosabb terveit. Csökkenhet az szja, átalakulhatnak a lakástámogatások, megduplázódhat a családi pótlék, és több pénz juthat az oktatásra és az egészségügyre.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn több mint kétórás parlamenti felszólalásban ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb elemeit. A tervezet egyik legjelentősebb változtatása a személyi jövedelemadó csökkentése, ami a kormány számításai szerint mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet.
A bejelentés szerint 2027-től a minimálbér után fizetendő SZJA 15 százalékról 9 százalékra csökken, ami a miniszterelnök számításai alapján havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet egy minimálbért kereső munkavállalónak.
Az adócsökkentés nemcsak a minimálbéreseket érinti: Magyar szerint a havi bruttó 680 ezer forintnál kevesebbet keresők is alacsonyabb szja-terhekkel számolhatnak. A pontos adójóváírási szabályokat a felszólalás nem részletezte, így egyelőre nem tudni, hogy az egyes jövedelmi sávokban pontosan mennyivel nőhet a nettó fizetés. A kormány az intézkedésre összesen 250 milliárd forintot szán.
Megmarad a 25 év alattiak szja-mentessége, változnak az anyák kedvezményei
A kormány megtartja a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-kedvezményét, és továbbra is biztosítja a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes anyák, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentességét.
REFRESHER-TESZT: te ki lennél a Parlamentből?
2026.10.11 9:04
Az édesanyák kedvezményeinél viszont új korlátozást vezetnének be: a mentesség legfeljebb havi bruttó egymillió forintos jövedelemig járna, az ezt meghaladó jövedelemrész után már személyi jövedelemadót kellene fizetni.
A korábbi kormány ígéretével szemben a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra nem terjesztik ki az szja-mentességet. Magyar Péter szerint erre nem áll rendelkezésre elegendő költségvetési fedezet. A gyermekek után járó családi adókedvezményt változatlanul megtartják.
Otthon Start helyett Wekerle+: új lakástámogatás jön a fiataloknak
Jelentősen átalakítanák az első lakáshoz jutást segítő állami támogatásokat. Az Otthon Start program helyét a Wekerle+ venné át, amit kifejezetten a 18 és 41 év közötti emberek támogatására hoznának létre.
Az új konstrukcióban eltérő kamatozású hiteleket biztosítanának attól függően, hogy valaki új építésű vagy használt ingatlant vásárolna. Új építésű lakás vásárlására fix 3 százalékos kamatozású hitel, használt lakás vásárlására: fix 5 százalékos kamatozású hitel mellett lenne lehetőség. A tulajdoni feltétel is alakulna, az igénylő és házastársa nem rendelkezhet 50 százalékot meghaladó tulajdonrésszel már meglévő ingatlanban.
A kormány a támogatott hitelt vissza nem térítendő állami hozzájárulással is kiegészítené. A bejelentés szerint az első öt évben a befizetések 10 százalékának, a hatodik évtől pedig 20 százalékának megfelelő támogatást biztosítanának.
A lakásvásárlás mellett az energetikai korszerűsítést is támogatnák: az erre felvehető hitel maximális összegét 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamattal, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással. A babaváró hitel, a CSOK és a falusi CSOK szabályait nem módosítanák, és a rezsicsökkentés is megmaradna.
Több kollégiumi férőhelyet és megfizethető bérlakást ígérnek
A Wekerle Sándor lakásfejlesztési program részeként a kormány nemcsak a lakásvásárlást, hanem a lakáskínálat bővítését is támogatná. A tervek szerint 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető lakásokra és kollégiumi férőhelyekre. A következő években pedig több százmilliárd forintból folytatnák a programot.
A cél a bérlakások és kollégiumi férőhelyek számának növelése, különös tekintettel a pályakezdő fiatalokra. A bejelentésből egyelőre nem derült ki, hány új lakás vagy kollégiumi férőhely épülhet, illetve milyen feltételekkel lehet majd igénybe venni azokat.
A miniszterelnök bejelentette, hogy 2027-től egy lépésben megdupláznák a családi pótlék összegét, amely közel két évtizede nem emelkedett. A változás több mint egymillió családot és 1,6 millió gyermeket érintene. A támogatás növelésére 300 milliárd forint többletforrást különítenének el.
Több pénz jut az oktatásra és az egyetemi dolgozók fizetésére
A kormány az oktatásban is fejlesztéseket és béremeléseket tervez. Magyar Péter bejelentése szerint 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedne a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók nettó bére, ami körülbelül 76 ezer embert érintene.
A miniszterelnök példája alapján egy pedagógiai asszisztens átlagkeresettel számolva az adócsökkentéssel együtt havonta körülbelül 51 ezer forinttal több pénzt vihetne haza.
A pedagógus-béremelési program is folytatódna. A kormány célja, hogy a tanárok fizetése továbbra is elérje a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát.
A felsőoktatásban 10 milliárd forintot különítenének el az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére, valamint csökkentenék az állami és az alapítványi fenntartású egyetemek közötti bérkülönbségeket.
A miniszterelnökünk és az "influenszerkormányzás": hogyan formálja át Magyar Péter a politikusi szerepet a közösségi médiában?
2026.5.17 9:47
Az iskolai infrastruktúrát is fejlesztenék: új tantermeket és korszerű oktatási tereket alakítanának ki, felújításokat indítanának, és javítanák az iskolai közétkeztetés színvonalát. Lannert Judit oktatási miniszter tájékoztatása szerint közel 10 milliárd forintból indulna hosszú távú iskolafejlesztési program, az ifjúságpolitikára fordított keretet pedig megdupláznák.
Béremelések az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális intézményekben
A 2027-es költségvetés több közszolgáltatási területen is fizetésemelésekkel számol, például az egészségügyi szakdolgozóknál, a szociális és kulturális területen a közölt százalékok az adóváltozások hatását is figyelembe veszik, míg a rendvédelmi dolgozóknál a 15 százalékos béremelésen felül az adókedvezmények is növelhetik a nettó keresetet.
Az egészségügyre összesen 510 milliárd forinttal többet fordítanának, mint 2026-ban. Ebből többek között a kórházak működését, a klimatizálását, a mentőszolgálatot és a gyógyszertámogatásokat finanszíroznák.
Ők 12-en voltak hazánk köztársasági elnökei: 2010-től valami nagyon félrement, de most sorsfordító napok következnek
2026.5.13 11:02
A gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forint többletforrás jutna, és a kormány további 20 milliárdot szánna a gyermekvédelmi krízishelyzetek kezelésére.
Emelkedik a minimálnyugdíj, jön a nyugdíjas SZÉP-kártya
A kormány 2027. január 1-jétől a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíjminimumot, és sávosan növelné az alacsonyabb nyugdíjakat. Ez a miniszterelnök szerint 455 ezer nyugdíjast érintene. Megmaradna a 13. havi nyugdíj, és kifizetnék a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Emellett fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amire az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők lennének jogosultak. A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal, az árvaellátás minimumát 20 százalékkal, az otthonápolási díjakat pedig 50 százalékkal emelnék.
Vasútfejlesztés, új HÉV-ek és több pénz a budapesti közlekedésre
A kormány jelentős közlekedési beruházásokat is tervez. A tízéves Baross Gábor vasútfejlesztési program keretében összesen 3500 milliárd forintot fordítanának a kötöttpályás közlekedés korszerűsítésére.
A hatalmat nem elég megbuktatni, nekünk is változnunk kell – Mit tegyünk, hogy a rendszer ne bennünk éljen tovább?
2026.4.29 10:26
A bejelentések szerint 35 új intercity-motorvonatot szereznének be, 41 új HÉV-szerelvényt állítanának forgalomba, és megkezdenék tíz fontos vasútállomás felújítását. A szegedi intercity menetideje a tervek szerint 15 perccel csökkenhet, a pécsi vonalon pedig óránként járhatnának az intercityk.
Budapest közösségi közlekedése a BKK-n keresztül további 50 milliárd forint állami támogatást kapna, és visszaállítanák a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedési támogatását is.
Új adók, árrésstop-kivezetés
A kormány a bejelentett támogatásokat és béremeléseket részben az állami kiadások csökkentéséből, részben adóemelésekből finanszírozná.
Magyar Péter szerint 2027-ben további 1500 milliárd forintot takarítanának meg többek között a kormányzati kommunikáción, a közmédián, az állami beszerzéseken és a korábbi koncessziós rendszer átalakításán.
A tervek között szerepel az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatása, valamint a társasági adó jelenlegi 9 százalékos kulcsának körülbelül 11 százalékra emelése. Növelnék az energiacégek, a bankok és egyes nagyvállalatok közterheit is, a reklámadó pedig 3,75 százalékra emelkedne.
A miniszterelnök bejelentette az árrésstop kivezetését is.
A 2027-es költségvetés, a bejelentett intézkedések részletszabályai a tervezet benyújtása és parlamenti tárgyalása során válhatnak pontosabbá.
