Megszavazta az Országgyűlés a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését. A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvény tizenöt nappal a kihirdetés után lép hatályba.
Az Országgyűlés 135 igen, 44 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett a keddi rendkívüli ülésen megszavazta a Tisza Párt képviselőjének, Melléthei-Barna Márton törvényjavaslatát, ami megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt – írja a Telex. Az ehhez szükséges Alaptörvény-módosítást már korábban elfogadta az Országgyűlés.
„Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.”
A javaslat úgy fogalmaz, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”, és azért kell megszüntetni, mert ez a tevékenység „nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában” – olvasható a hivatal megszüntetésétről szóló javaslatban, ami részletesen kifejtette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy megfélemlítsen, valamint „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”, és azért kell megszüntetni, mert ez a tevékenység „nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában”. Az indoklásban az is le volt írva, hogy a jogállam helyreállítása miatt fontos, hogy a hivatal és az ahhoz hasonló intézmények megszűnjenek, ezek ugyanis „semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvény a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, ekkor megszűnnek a hivatal által indított, folyamatban lévő eljárások is, éppen úgy, ahogy a hivatal elnöke Lánczi Tamás, valamint az elnökhelyettesek megbízatása is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2024-ben hozta létre az Orbán-kormány, élére pedig Lánczi Tamást, a Figyelő és a Hirado.hu egykori főszerkesztőjét tette. A hivatal a kormány állítása szerint a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálta, valójában azonban az volt a célja, hogy a Magyarországon működő, a kormánnyal szemben kritikusan fogalmazó újságokat és civil szervezeteket listázza, és az ország szuverenitását veszélyeztető elemeknek állítsa be.
