Több ázsiai ország mellett pár európaiban sincsenek biztonságban azok az oroszok, akik elítélik Vlagyimir Putyin háborúját.
Egyre több országban is nő annak a kockázata, hogy az orosz hatóságok kérésére őrizetbe veszik vagy akár ki is adják azokat a külföldön élő orosz állampolgárokat, akik nem értenek egyet az orosz háborús offenzívával.
Erről beszélt a Meduza független orosz lapnak Anasztázia Burakova ügyvéd, az Ark nevű emberi jogi projekt alapítója, aki szerint a külföldön élő oroszoknak érdemes tisztában lenniük azzal, mely országok számítanak különösen kockázatosnak, és mikor merülhet fel a kiadatás veszélye.
Hol lehetnek veszélyben a háborúellenes oroszok?
A szakértő szerint több olyan ország is van, ahol a háborúellenes oroszok helyzete bizonytalan vagy romló tendenciát mutat. A közép-ázsiai térségben például Kazahsztán és Kirgizisztán esetében több olyan ügy is előfordult, amikor az orosz hatóságok kérésére aktivistákat őrizetbe vettek, vagy kiadatási eljárás indult ellenük. Egyes esetekben dezertőröket orosz katonai bázisokra vittek vissza.
Fehéroroszország különösen veszélyesnek számít, mivel a helyi hatóságok szorosan együttműködnek az orosz biztonsági szolgálatokkal. A szakértők szerint gyakorlatilag olyan, mintha az érintettek Oroszország területén tartózkodnának.
Más országokban árnyaltabb a helyzet. A szomszédos Szerbiában például bár nincs bizonyíték arra, hogy politikai ügyekben kiadnának orosz állampolgárokat, ugyanakkor előfordult, hogy nemzetbiztonsági indokra hivatkozva visszavonták egyes aktivisták tartózkodási engedélyét. Grúziában is romlott a helyzet az utóbbi években. Bár politikai okokból nem történt kiadatás, a hatóságok egyre gyakrabban tagadják meg a belépést vagy utasítanak ki külföldieket.
Interjú ukrán fiatalokkal: „Ha séta közben robbanást hallok, megállok egy pillanatra, de aztán sétálok tovább”
2026.2.28 8:56
Törökország szintén bizonytalan terepnek számít. Az országban előfordult már, hogy a hatóságok „nemzetbiztonsági kockázatra“ hivatkozva tartóztattak le vagy utasítottak ki embereket, anélkül hogy hivatalos kiadatási eljárást indítottak volna.
Kik lehetnek veszélyben?
A legnagyobb kockázat azoknál áll fenn, akik ellen Oroszországban már büntetőeljárás indult. Ide tartoznak például a dezertőrök, a hazaárulással, kémkedéssel vagy terrorizmussal vádolt személyek, valamint a háborút nyíltan bíráló aktivisták és közéleti szereplők. Azok is célkeresztbe kerülhetnek, akik közösségi médiában kritizálták az orosz hatóságokat vagy támogattak Ukrajnához köthető kezdeményezéseket.
Ugyanakkor egy átlagos emigráns számára a politikai okokból történő kiadatás kockázata továbbra is alacsony marad, különösen akkor, ha nem áll ellene büntetőeljárás, és betartja a fogadó ország bevándorlási szabályait.
Azonban a körözések több szinten is történhetnek. Az orosz hatóságok először belföldön indíthatnak körözést, majd ezt kiterjeszthetik a Független Államok Közösségének (röviden: FÁK) országaira is. Ebben a rendszerben Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán vesz részt, és sok esetben automatikusan felveszik a körözési listára az érintetteket.
1956 forradalmi étosza mai szemmel: a balsorsunk nem múlt el, csupán átalakult
2025.10.23 9:21
A nemzetközi körözési rendszer, az Interpol elvileg kizárja a politikai indítékú ügyeket, és 2022, vagyis az orosz-ukrán háború kirobbanásának éve óta az orosz hatóságok kérelmeit fokozott ellenőrzésnek vetik alá, hogy ne lehessen az Interpolt politikai ellenfelek üldözésére használni.
A Meduza által megkérdezett szakértő szerint azoknak, akik politikai okokból hagyták el Oroszországot, érdemes alaposan mérlegelniük, mely országba utaznak vagy telepednek le. A jogi helyzet gyorsan változhat, és a biztonság sokszor attól függ, hogy az adott állam mennyire független jogrendszerrel rendelkezik, illetve milyen viszonyt ápol Moszkvával.
