New Music Friday REFRESHER módra: kerülj képbe a legfontosabb új megjelenésekkel e heti válogatott lejátszási listánkon! A kiemelt ajánlatunk ezúttal mi más lenne, mint Taylor Swift új albuma.
Szinte egy szimulációnak tűnik a globális zeneipar, amikor évente-kétévente eljön az a pillanat, hogy új kiadványt ad ki Taylor Swift. Konkrétan eljutottunk oda, hogy emberek nem mernek azon a héten zenét megjelentetni, és ez nemcsak a szűk értelemben vett mainstreamre igaz, hanem – néhány bátor vállalkozót leszámítva – az egész iparágra. Swift úgy dominálta le nemcsak a könnyűzene világát, de a popkulturális nyilvánosságot, hogy nagyon nehéz arra fókuszálni, hogy tulajdonképpen milyen is az, ami a produkció középpontjában áll: a zene. A rajongói – felteszem – sosem azért szerették a 35 éves énekesnőt, mert formabontó zenei ötletekkel állt volna elő, de talán sosem játszott annyira biztonsági játékot, mint a Life of a Showgirl című lemezén, már, ami zeneiségét illeti. Nem is a harmóniakörök és a hangszerelés az, ami Swift rajongói megszállottságát eredményezi, hanem az a tematika és beszédmód, amiről a fejlett világban élő középosztálybeli ember azt érzi, hogy ez a nő helyette mond ki valamit, amit ő csak érez.

Az új lemez dalszövegein a legizgalmasabb jelenség a beszólogatás, de ez nem újdonság tőle. Sokan nagyokat fognak csettinteni, ahogy hallják, míg mások – például Charli XCX tábora – szétkrindzselik majd az agyukat rajta, és talán nem is lesz átmenet. Swift mindig is igyekezett szókimondó lenni, ami a karakteréből fakadóan mindig kicsit „hit or miss“ volt, és mi nem szándékozunk eldönteni, hogy itt melyik kategóriába esik. (Kivéve, amikor a vőlegénye péniszét egy varázspálcához hasonlítja a Wood című dalban, arról azért könnyű eldönteni, hogy ízléstelen-e vagy sem.)
Ezen kívül csak Magyarországról tudunk fontos megjelenésekről beszámolni. Azahriah Burka című dala hétfőn jelent meg, és ismét önmagában reprezentálja, hogy hazánk legnagyobb popsztárja mennyire szélesspektrumú ízléssel rendelkezik. Mindenképpen meg kell említenünk még Molnár Tamás és Gege kissé váratlan kollabját, ami egy nagyon színvonalas kacsintás a metálzene felé, ráadásul érkezik hozzá egy szuggesztív videóklip is. Ha már váratlan kollabok, friss közössel érkezett Tembo és Krúbi is, a QWAYO-t a klubzene kedvelőinek ajánljuk szeretettel.