Kapu Tiborról szólnak a hírek, vele van tele a sajtó, azonban távolról sem ő az első magyar, akinek földön kívüli dolga akadt.
Az Axiom-4 névre keresztelt űrmisszió eredetileg kedden indult volna útjára, négyfős legénységével, köztük a 33 éves magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral, ám időjárási okok miatt szerda délutánra halasztották. A jelek szerint ez sem valósul meg: a SpaceX közleménye szerint a Falcon-9 rakéta folyékonyoxigén-szivárgása miatt ismét várakozni kényszerülnek. Mivel ezúttal műszaki hibába ütköztek, bizonytalan a felbocsátás következő időpontja.
Kapu Tibor 45 év után lehet a legelső hivatásszerű, magyar nemzetiségű űrhajósunk. A magyar kormány 2021-ben fogadott el egy nagyjából 30 milliárd forintos űripari fejlesztési programot, melyben magyar egyetemek kutatói működnek együtt, tizenkét eszközfejlesztési programban és nyolc tudományos kísérletben. A NASA egyik partnerével, az Axiom Space-szel együttműködő űrhajósprogram a HONOR (Hungarian to Orbit) nevet kapta.
Gőzerővel nekiláttak az űrhajóskeresésnek: először négy jelöltre szűkölt a kör, akik hosszadalmas szakmai és fizikai jellegű felkészülési programban vettek részt – utóbbi legkeményebb feladata az úgynevezett centrifugaképzés volt, mely során szimulálták, hogy milyen erőhatások érik majd az űrhajósokat a felbocsátás közben. 2024 májusában jelentette be a szakértői bizottság, hogy 240 jelentkezőből Kapu Tiborra, illetve tartalékaként Cserényi Gyulára esett a választás. Az űrpogram közepesen távoli célja egyébként, hogy 2036-ra magyar embert küldjenek a Holdra.
Augusztusi csillagjelentés: miért is kívánunk, ha hullócsillagot látunk?
2023.8.10 17:54
Amint zöld lámpát kapnak, a floridiai Kennedy Űrközpontból startol el az Axiom-4 a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a csapat mintegy hatvan tudományos kísérletet és kutatást fog végrehajtani. Tavaly óta Kapu Tibor kis túlzással élve hirdetőtáblává vált: számos márka csapott le jól marketingelhető arcára az utóbbi évben. Érthető, hiszen nem mindennapos esemény, hogy magyart küldenek a világűrbe – idézzük hát fel két honfitársunkat, akik Kapu elődjei voltak.
Az Interkozmosz eszperantistája
Az Interkozmosz a Szovjetunió és a kelet-európai blokk közös űrkutatási programja volt – Magyarország 1967-ben csatlakozott hozzá a többi szocialista országgal egyetemben. 1970-ben kapta a nevét, ars poeticája pedig a következő volt, a szocializmushoz hű megfogalmazásban: „A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában”.
Az Interkozmosz lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője kijusson a világűrbe. 1977-től kezdték kiválogatni a magyar űrhajósjelölteket a vadászpilóták közül, méghozzá Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI). A misszióra Farkas Bertalant és parancsnokát, Valerij Kubaszovot, illetve tartalékszemélyzetként Magyari Bélát és Vlagyimir Dzsanyibekovot választották. Farkas és Magyari a moszkvai Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatták felkészülésüket és kiképzésüket 1978 és 1980 között.
Az 1949. augusztus 2-án született Farkas Bertalan 1969-ben végezte el a Repülőműszaki Főiskolát, 1970-71-ben a Krasznodari Repülőtiszti Főiskola tanulója volt. 1972-től 1978-ig a magyar légierő tisztje, 1976-tól első osztályú vadászpilóta lett, két évvel később űrhajósnak jelentkezett. Érdekesség, hogy eszperantista is volt: a vadászpilóta-kiképzés során, fogadásból megtanulta az eszperantó nyelvet, amit aktívan használt.
Lehet, hogy nem is tudjuk, hányan haltak meg az űrben? – Durva elméletek lengik körbe a szovjet űrkutatás történetét
2023.6.5 16:52
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe, a Szojuz-36 nevű háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító űrhajó fedélzetén. A nemzetek sorában Magyarország hetedikként lépett a világűrbe – Farkas pedig a legelső magyar, aki a kozmoszban járt.
Négy éven keresztül, több magyar kutatóintézet dolgozott az űrprogramon, melynek során orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket hajtottak végre. 1980. május 26-ától június 3-áig került sor a kísérletek végrehajtására a Szaljut-6 űrállomáson. Kazahsztánban landoltak Farkasék, akit a hazatérésekor diadalmenettel várt a pártvezetés. Kubaszovval ketten érkeztek, nyitott tetejű, GAZ-13 típusú, szovjet személygépkocsival, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől a parlament elé.
A Gagarinéhoz hasonlítható ünnepi fogadtatás során a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült, illetve az akkori államelnök, Kádár János is köszöntötte. Farkas így nyilatkozott élményeiről:
„Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét... Azután a kozmikus éjszaka csillagképeit, a hegyláncokat Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépségét és a vörös homokfelhőket megpillantani India fölött...“
Az űrhajós ezután sem ült a babérjain: 1986-ban BME-s oklevelet szerzett, majd a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának vezetőségi tagja volt. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesének beosztását is megkapta. 1996-97-ben légügyi attaséként tevékenykedett az USA-ban. 1997-ben ittas vezetésen érték, amiért hazarendelték és nyugdíjazták. Pályafutását az üzleti szférában folytatta: résztulajdonosa lett az Atlant-Hungary Airlines-nak, 2003-tól a cég elnöke lett. 2001-től teherszállításra álltak át, 2007-ben megszűntek.
A NASA robotkígyót küld a Szaturnusz gyűrűi közé – A tudósok szerint végre nyomát lelhetjük a földönkívüli életnek
2023.5.12 17:22
2014. december 1. és 2015. június 30. között Szijjártó Péter külügyminiszter tanácsadója volt, emellett tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 8 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben a most 75 éves űrhajós, azonban nem ő az egyetlen magyar, akinek sikerült ideiglenesen elhagyni a bolygónkat.
A szoftverfejlesztő, aki kétszer is járt az űrben
A budapesti származású Charles Simonyi, születési nevén Simonyi Károly szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás kutatója 1948. szeptember 10-én született. Már 18 éves korában fordítóprogramokat készített, 1966-ban az első dán számítástechnikai cégnél, a Regnecentralennél munkálkodott. 1968-ban az USA-ba költözött, és elvégezte a Berkeley Egyetemet, később tanulmányait a Stanford Egyetemen folytatta.
1977-ben doktorált számítástudományból, 1981-ben Bill Gates alatt a Microsoftnál kezdett dolgozni. Simonyi vezetésével fejlesztették ki többek közt a Microsoft Wordöt és az Excelt, de jelentős szerepe volt a DOS operációs rendszer kifejlesztésében is. Aktív részt vállalt a cég legsikeresebb periódusában, melynek köszönhetően óriási magánvagyonra tett szert – azóta is nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat.
Percekkel a kilövése után felrobbant Elon Musk büszkesége, a Starship űrrakéta
2023.4.20 17:26
2002-ben elhagyta a Microsoftot, és korábbi üzlettársával, Gregor Kiczalesszel, a Brit Columbiai Egyetem professzorával megalapította az Intentional Software Corporationt. Professzori ösztöndíjat kapott az Oxfordi Egyetemen, majd 2004 januárjában 50 millió dolláros alappal létrehozta a Charles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítványt. Úgy érezhette, a Föld nevű bolygón már mindent elért, így ideje elnézni a világűrbe is.
A Space Adventures magáncég közvetítésével jutott el az űrbe, ő volt az 5. – később a 7. is – űrturista, illetve azóta is az egyetlen magyar származású személy, aki saját finanszírozásból repült a kozmoszba. Az első űrutazására 2007. április 7-én került sor, és 21-én tért haza. A Szojuz TMA-10-es űrhajón keltek útra, 13 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, azután a Szojuz TMA-9-cel repütek vissza. Űrturista volt, tehát nem hivatalos legénységi tag.
Nem csupán nézelődött a Nemzetközi Űrállomáson, tudományos kísérleteket is végzett:
- az IZOM nevű programban a mélyen húzódó izmok sorvadását vizsgálta súlytalansági körülmények közt,
- a MINTA-ban űrállomáson élő mikroorganizmusokat tanulmányozta,
- a PILLE-ISS-ben saját magát érő kozmikus sugárterhelést mérte a magyar gyártmányú Pille dózismérővel,
- és a Mátrix Z1-ben az eljuttatott videókamerák érzékelőinek állapotát kutatta, miközben kísérleti felvételeket készített a Földről.
Amatőr rádiós kapcsolatot létesítettek vele első fentléte során: április 13-án, hajnalban hat kiválasztott diák kérdéseket tehetett fel neki. Második útjára 2009. március 26-ától április 8-áig került sor, a Szojuz TMA-13 és a Szojuz TMA-14 fedélzetén. A mai napig az egyetlen, klasszikus értelemben vett űrturista, tehát nem hivatalos űrhajós, aki kétszer is megjárta a világűrt – ahol összesen körülbelül 26 napot és 14 órát töltött.
Kapu Tibor egyáltalán nem izgul
Június 8-án, a Spacejunkies Űrutazás nevű YouTube-csatorna interjút publikált Kapu Tiborral a misszió startolása előtt. Elmesélte, hogy karanténban vannak, és fokozatosan igazítják a cirkadián ritmusukat a felbocsátás időpontjához. Nem izgul, a családja viszont annál inkább: elmondása szerint anyukája mindig lesápad a friss hírek hallatán. Eredetileg 8-án, vasárnap startoltak volna, ami keddre csúszott, azóta pedig, ahogy említettük is, meteorológiai és műszaki okok miatt bizonytalan időre elnapolták a küldetésüket.
Kiderült, kik fognak a Hold körül repülni 2024-ben és az is, mit fognak ott csinálni
2023.4.4 12:18
A beszélgetés során dicsérte a csapatát, a hangulatot, számot adott jövőbeli terveiről, és még Farkas Bertalan is szóba került. Kapu Tibor lehet 45 év után a második hivatásszerű űrhajós, aki Farkas után a világűrbe jut, illetve a harmadik magyar származású személy, aki ideiglenesen elhagyja a bolygónkat.
