Ismét elérkezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója. Mutatunk 3 izgalmas budapesti helyszínt, ahol te is átélheted a revolúciós, történelmi hangulatot – ha kedved támad, ihatsz egy fröccsöt a kávéházban, ahol Petőfiék gyülekeztek.
Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, nemzeti identitásunk alapköve. Március 15-én vette kezdetét a szabadságharc, mely az 1848-as európai forradalmi hullám része volt, azonban sikerességét tekintve a kiemelkedő felkelések közt szerepelt: a Habsburg-ház az Orosz Birodalom nagyarányú katonai segítségével tudta csupán leverni a revolúciót. I. Miklós cár, I. Ferenc József osztrák császár kérésére több mint 200 ezer fős hadsereget küldött, amely végül bekebelezte a magyar erőket. A több mint egy évig elhúzódó függetlenségi harcok 1849. augusztus 13-án értek véget, amikor is Világosnál letette a fegyvert Görgei Artúr, a honvédtábor fővezére és csapatai.
A szabadságharc mozgatórugói közé tartozott többek közt a Habsburg-uralom és a feudális elnyomás elleni lázadás, a nemzeti függetlenség elérése, a szabadságjogok bővítése. A pesti ifjak a jól ismert, a magyar történelmi emlékezet számára meghatározó 12 pontban gyűjtötték össze követeléseiket. Na de ennyit a rövid törileckéről. És ha már pesti ifjak, kezdjük a talán legikonikusabb helyszínnel, ami a mai Budapest területén felkereshető.
Pilvax
A Pilvax kávéház és étterem a forradalom bölcsője volt, itt gyülekeztek ugyanis a márciusi ifjak a jeles napon – többek közt Jókai Mór, Vasvári Pál és Irinyi József is –, mielőtt Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. Budapest belvárosában, az V. kerületben található, a Pilvax köz 1-3. szám alatt. Itt fogalmazták meg a 12 pontot is tartalmazó „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés...” kezdetű kiáltványt.
Nevét tulajdonosáról, Pilvax Károlyról kapta, aki az 1840-es évek elején nyitotta meg a kávéházat, párizsi és bécsi mintára. Hamar népszerűvé is vált a pesti diákok, értelmiségiek körében. Kávéztak, boroztak, deákkenyeret majszoltak, és megvitatták az élet nagy kérdéseit.
A Pilvax-köz közepén található Pilvaxban alakultak meg a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevezetű asztaltársaságok is, melyeknek Petőfi Sándor is a tagja volt. A költő 1844-től rendszeresen étkezett itt, hiszen a kávé mellé ingyen reggeli is járt.
A szabadságharc után Café Herrengassére keresztelték, majd az évszázad végén a Schőja Kávéház nevet viselte. 1911-ben közölte a Budapesti Hírlap, hogy bezárták a felkelő ifjak egykori törzshelyét.
A mai nappal megszűnt a Pilvax-kávéház. A históriai nevezetességű kis helyiség ajtóit örökre bezárták, mert a Koronaherceg-utcai házat, a melyben eddig volt, lebontják a többi mellette lévő házakkal együtt.
Az 1920-as években, néhány házzal arrébb épült egy kávézó, melyet újfent Pilvax névre kereszteltek. 1927-től törzshelye lett a Petőfi Társaságnak, az 1960-as évek végétől az új Pilvax elegáns étteremmé, esténként pedig szórakozóhellyé vált.
Jelenleg a Pilvax köz 1-3. számú épületben a City Hotel Pilvax szállodája üzemel. A halljában emléktábla is található, illetve a Pilvax köz 3. alatt jelenleg is működik étterem és kávéház. Szóval, ha kedved támad koccintani egyet hősi elődeinkre a mai napon, már tudod, hova foglalj asztalt.
Landerer és Heckenast nyomda
A forradalmárok második helyszíne azon a bizonyos 15-ei napon. Landerer Lajos több generáción átívelő nyomdászcsalád sarjaként követte a felmenői által kikövezett utat. Apja halála után kitanulta a kőnyomtatás mesterségét Bécsben, majd 1824-ben átvette nyomdái vezetését. Ő készített 1833-ban elsőként színes nyomatot Magyarországon. Heckenast Gusztávval karöltve, 1840-ben nyomdát és kiadóvállalatot alapítottak, amely Magyarország első nagy teljesítményű nyomdaipari vállalkozása volt.
Landerer jó kapcsolatot ápolt a bécsi udvarral és az osztrák titkosrendőrséggel. 1841-ben ő indította el a Pesti Hírlap kiadását, a lap szerkesztésére a politikai fogságból frissen szabadult Kossuth Lajost kérte meg. Az osztrákok, pontosabban Metternich herceg azt remélte, hogy cenzúrázni tudja Kossuth tevékenységét, azonban ez nem jött össze, 1844-ben a bécsi udvar nyomására lemondott posztjáról az államférfi.
Így nyilatkozott az esettel kapcsolatban.
Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…
Landerer Lajos 1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmi erőkkel. Miután a Pilvaxban találkoztak, néhány percnyi sétát követően az ő üzletében nyomtatták ki – méghozzá cenzori engedély nélkül – a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Az ő bankjegynyomdájában készítették el a Kossuth-bankókat is – így nevezték azokat a bankjegyeket, amelyeket az 1848. és 1849. években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya megbízására bocsátott ki.
A világosi fegyverletételt követően Landerer bujkálni kényszerült, miután visszatért, sem vett részt többé vállalkozása irányításában. 1854-ben hunyt el. 2022-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán található, Kossuth Lajos utca 3-as szám alatt álló egykori nyomda helyszínét, az úgynevezett Horváth-házat, amely ma polgári lakóházként funkcionál.
Magyar Nemzeti Múzeum
Megérkeztünk a március 15-i eseménysorozat koronaékszeréhez, a Nemzeti Múzeumnál lezajló nagygyűléshez. Tízezres nagyságú tömeg hallgatta a klasszicista stílusú épület lábainál Petőfi Sándor rövid beszédét, a költő után pedig Vasvári Pál író és Irinyi József hírlapíró, országgyűlési képviselő, műfordító is felszólalt. A 12 pontot is a helyszínen ismertették a gyülekezőkkel. A történészek szerint Petőfi aznap négyszer is elszavalta a Nemzeti dalt közönség előtt, de a Nemzeti Múzeum lábainál épp nem.
A márciusi ifjak mellett diákok, változásra vágyó polgárok találkoztak a múzeum lépcsőinél, de sokan spontán csatlakoztak a felkelőkhöz, miután Petőfiék kinyomtatták a 12 pontot Landerer nyomdájában, amelyek világosan kifejezték a Habsburg-uralkodókkal szembeni követeléseiket. A múzeumi történések jelezték, hogy a nép kiáll elgondolásai mellett, és cselekedni is készen áll.
A Nemzeti Múzeum a szabadságharc jelképévé vált, hiszen ott született meg szélesebb körökben is a forradalmi tettvágy, illetve kerültek megfogalmazásra, kinyilvánításra a politikai célok is. Mivel nem változott jelentős mértékben az épület, a lokációja pedig ugyanazon a helyen, a Múzeum körút 14-16. címen található, bátran fel lehet keresni a forradalmi hangulat átérzésének érdekében.
Csupán félórás sétával 3 ikonikus március 15-ei helyszín is útba ejthető. A Pilvaxtól 350 méterre nyugszik a Szép utca és a Kossuth Lajos utca sarkán található egykori Landerer nyomda épülete, ezután szűk 700 méteres séta vár rád, hogy megpihenj a Múzeumkert egyik padján, ahol 177 évvel ezelőtt Petőfi Sándor a márciusi ifjakkal egyetemben épp lázasan készült a forradalmi beszédére.
