Picasso egyik festménye tényleg elsüllyedt a Titaniccal? És mivel sokkolta van Gogh a NASA tudósait? Cikkünkben 5 festményről gyűjtöttünk össze érdekességeket!
1. Mona Lisa annyi szerelemes levelet kap, hogy saját postaládája van a Louvre-ban
Leonardo da Vinci titokzatos Mona Lisája a világ leghíresebb és legtöbbször másolt műalkotása, ami hozzásegítette a rejtélyes mosolyú nőt, hogy globális ikonná váljon. Számos elmélet létezik arra, hogy miért tűnik olyan titokzatosnak a mosolya, és miért teremt egyfajta intimitást közte és a befogadó között. Egyesek számára megnyugtató, titokzatos hatást kelt, de a legtöbbet emlegetett mosolyt közömbösséggel is szokták jellemezni (attól is függ, hogy milyen szögből nézzük a festményt.)
Mona Lisa több francia király keze között is megfordult, egy rövid időre Napóleon hálószobájában találta magát, 1804 óta pedig a párizsi Louvre Múzeum ad neki otthont. Évente mintegy tízmillió turista látogatja, és rengeteg hódolója is akad, a múzeum munkatársai szerint a Mona Lisa iránti rajongás néha egészen elképesztő méreteket ölt: egyesek szerelmes levelet, míg mások virágot küldenek vagy verseket írnak neki. A Louvre saját postaládát is dedikált Mona Lisának – kicsit olyan érzésünk van, mint amikor a sorozatrajongók pénzt gyűjtöttek Esmeralda szemműtétjére.
Disney hercegnők, akiknek a karaktere történelmi személyekből inspirálódott
2 nappal ezelőtt
„Vannak, akik verseket írnak neki, de olyanok is akadnak, akik megköszönik neki, hogy inspirálta őket, vagy átsegítette őket a nehéz pillanatokon. Mások megkérik a kezét“ – olvasható az Amazing Museum News honlapján.
2. Vincent van Gogh égboltja sokkolta a NASA tudósait
Vincent van Gogh halála után, posztumusz lett igazán híres, élete során állítólag mindössze egyetlen festményt adott el, de mára műveinek értéke könnyen elérheti a 115 millió eurót is. Nemcsak posztimpresszionista stílusa és drámai ecsetvonásai nem nyerték el a nagyérdemű tetszését abban az időben, de mentális problémái sem tettek jót a reputációjának. (Könnyen lehet, hogy te is úgy emlékszel van Gogh-ra, mint aki levágta a saját fülét.)
Hogy munkássága nemcsak mentális állapotának a lenyomata, hanem azon a zsenialitás is tükröződik. Ezt az 1889-es Csillagos éj című festmény bizonyítja, amely a világ leghíresebb alkotásai közé tartozik, és csaknem 100 évvel a keletkezése után is felkeltette a NASA tudósainak figyelmét. José Luis Aragón fizikus szerint a művész a képen az egyik legösszetettebb égi jelenséget örökítette meg, amit a természet valaha az emberiség elé tárt, és amit szabad szemmel nehéz megragadni. Ez a turbulencia jelensége, amely még mindig a modern fizika egyik legnagyobb kérdése. Van Gogh ecsetvonásai részletesen tárják a befogadó elé, hogyan áramlik a fény és a felhők turbulens örvényekben a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence éjszakai égboltján.
Illusztrátorok, akik nagyon kedvesen mutatják be, milyen egy párkapcsolat a négy fal között
3 nappal ezelőtt
2004-ben a Hubble-űrtávcső hasonló jelenséget örökített meg, amikor egy távoli csillag körül jól látható örvényeket észlelt, amiket a por és a gáz turbulenciája okozott. Az eset hasonlított a Csillagos éj által megörökített jelenségre, ez vitte rá a tudósokat, hogy részletesebben tanulmányozzák van Gogh munkásságát. Arra jutottak, hogy a művész valószínűleg tökéletesen ismerte a fizika és az asztrológia tudományát, ugyanakkor lehetséges, hogy valójában nem is tudta, milyen nagyszerű dolgot sikerült megörökítenie. Van Gogh Csillagos éj című művét ma a New York-i MoMA-ban tekinthetjük meg.
3. A Sikoly rejtett üzenetét Munch-nak tulajdonítják
A BBC szerint Edvard Munch expresszionista festő A sikoly című festménye a művészettörténet második leghíresebb festménye. A naplementét idéző égbolt és az indigó színekben fodrozódó víz alatt egy szőrtelen alak áll egy hídon, aki két keze között tartja a csupasz arcát. Egyes feltevések szerint egy önarcképről van szó, és az is lehet, hogy Munch egy perui múmiából inspirálódott, amit egy párizsi kiállításon látott.
Viszont az biztos, hogy az érzelem, amit közvetíteni akart, igen mélyről fakadt: a festmény egészen realisztikusan ábrázolja a gyötrődés és tehetetlenség érzését. Munch a szerettei elvesztése okozta összeomlását örökítette meg a vásznon, ami az őrület szélére sodorta. Lelkiállapotából nem csinált titkot, amit egy, a festményen elrejtett üzenettel verbalizált is.
„Kan kun være malet af en gal Mand!“ – áll a norvég nyelvű felirat a festményen, amit először 1904-ben fedeztek fel. Szó szerint lefordítva azt jelenti:
Ezt csak egy bolond festhette!
Az oslói Norvég Nemzeti Múzeum megerősítette, hogy a szöveget valóban maga a művész írta. A feliratot szabad szemmel is láthatónak szánták, de infravörös felvételek segítségével sikerült megfejteni, hogy pontosan hogyan is szól. A kézírást grafológiai vizsgálatnak alávetve megállapították, hogy Munch kézírása egyezik a festményen található szöveg szerzőjével. Emellett a múzeum szerint a betűméret túl kicsi volt ahhoz, hogy valaki vandalizmusból hagyta volna ott a rejtélyes sort, tehát valóban egy szokatlan, de eredeti „szignóról“ van szó.
4. A Picasso-festmény odaveszett a Titaniccal együtt?
A világ legelső kubista festményének Pablo Picasso Avignoni kisasszonyok című – a korban igen vitatott – művét tartják, aminek a címe egy prostitúcióról ismert barcelonai negyed egyik utcájára utal. Picasso állítólag évekig nem merte a publikum elé tárni az alkotást, mivel a környezete hatalmas kritikahullámot zúdított rá.
A spanyol zseni eltért a művészet hagyományos formáitól, és a női testet egészen újszerű módon jelenítette meg: a kubizmusra igencsak jellemző geometrikus formák szakítanak az idealizált, túlromantizált, évszázados női alakábrázolással.
Aki hülye, haljon meg? – 6+1 Darwin-díjas, akiknek nagyon buta módon ért véget az élete
2024.4.22 10:22
A Titanic egyik jelentében a lázadó, műkedvelő Rose (Kate Winslet) festményeket pakol ki a kabinjában, udvarlója, Caledon Hockley (Billy Zane) pedig megjegyzi, hogy a művészet szerinte pénzkidobás. Erre Rose így válaszol: „Lenyűgözőek. Olyan, mintha a művész egy álmot festett volna meg. Van benne igazság, de nincs benne logika.“ A szobalány ezután megkérdezi, hogy mi a szerző neve. Rose azt válaszolja: „Valami Picasso...“ Mivel James Cameron filmje (majdnem) hiteles történelmi tényeken alapult, korábban felmerült a kérdés, hogy az alkotás valóban a Titanic fedélzetén volt-e, és hogy a hajó a festménnyel együtt süllyedt-e el. Bár a mű valóban létezett az 1912-es katasztrófa idején, nem volt a hajón, és köszöni szépen, jól van: ma a MoMA bejáratát díszíti.
5. Himnusz Az utolsó vacsorán
Listánkat a világ egyik legfontosabb és legrejtélyesebb festményével, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora (1494-1498) című alkotásával zárjuk, ami Jézus Krisztus utolsó vacsoráját ábrázolja tizenkét apostolával, elfogása és keresztre feszítése előtt.
A festmény körül évek óta röppennek fel spekulációk és találgatások annak kapcsán, hogy a humanista festő milyen szimbólumokat és kódokat rejthetett el rajta. Giovanni Maria Palu olasz zenész kutatása szerint például egy egész himnusz kottája található meg a művön: ha 5 vízszintes vonalat húznánk a festményre, az apostolok kezei és az ételek állítólag egy kottát rajzolnának ki, jobbról balra olvasva pedig egy himnuszra emlékeztető dallam bontakozna ki, közel 40 másodperc hosszúságban.
Úgy hangzik, mint egy rekviem. Mint egy soundtrack, amely kiemeli Jézus szenvedését
– mondta a kutatás szerzője.
Az alábbi videón meghallgatható a hipotetikus mű, 30. másodperctől.
Az Utolsó vacsora a milánói Santa Maria delle Grazie-templom falát díszíti.
