Homályos és értelmezhetetlen a megfogalmazásra a gyermekvédelminek nevezett törvény egyes pontjainak, amely diszkriminálja az LMBTQI-embereket, illetve a cégeket, vállalatokat is öncenzúrára kényszeríti – állítja az Amnesty International Magyarország.
A 2021-es propagandatörvény, amely megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségek „megjelenítését” és „népszerűsítését” az iskolákban, a médiában és a reklámokban, súlyosan sérti az LMBTQI emberek és csoportok jogait, rögzíti a negatív sztereotípiákat és diszkriminatív attitűdöket, illetve korlátozva a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot – állítja legújabb kutatásában az Amnesty International Magyarország.
A szabadságtól a cenzúráig: a magyar propagandatörvény következményei című jelentés először mutat be empirikus bizonyítékokat a homofób és transzfób törvény által okozott jogsértésekre. Az anyagból kiderül, hogy három év alatt hogyan fejtett ki olyan dermesztő hatást a médiában, a reklámiparban és a könyvpiacon, amely széles körben érezhető volt az LMBTQI-csoportok és -egyének körében is.
A propagandatörvény a félelem légkörét hozta létre, és különösen a fiatalok számára korlátozza az információhoz való hozzáférést. A szankcióktól való félelem olyan dermesztő hatást eredményezett, amely megakadályozza, hogy az emberek információt osszanak, keressenek és kapjanak a szexuális irányultságról és nemi identitásról. A propagandatörvény hozzájárul az LMBTQI-emberekkel szembeni negatív sztereotípiák és diszkriminatív attitűdök rögzüléséhez is”
– mondta Mihály Eszter, az Amnesty International Magyarország LMBTQI-jogokkal foglalkozó munkatársa. „Az elmúlt évtizedben a magyar kormány és az államilag támogatott média megbélyegző retorikát használva kampányt folytatott az LMBTQI-emberek jogai ellen, és célba vette a civil társadalom azon tagjait is, akik kiállnak az egyenlőségért.”
A tanulmány szerint a törvény elfogadása óta – különösen a fiatalok számára – nehezebb hozzáférni az alapvető információkhoz, illetve a szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatos tartalmakhoz, a homályosan megfogalmazott tilalom pedig félelmet kelt a közoktatás, a média, a reklámipar és a könyvpiac területén dolgozókban. A bírósági eljárásoktól és a kormánypárti médiában zajló lejárató kampányoktól való félelem sokakat megakadályoz abban, hogy a szexuális és nemi kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó beszélgetésekbe bocsátkozzanak, és információkat osszanak meg ezekben a kérdésekben.
Az Amnesty International által megkérdezett szakemberek aggódnak amiatt, hogy a hatóságok hogyan értelmezik a törvényt, és bizonytalanságot éreznek azzal kapcsolatban is, hogyan kellene úgy működniük, hogy elkerüljék a bírságokat és egyéb büntetéseket.
Nyáry Krisztián író, a Líra kreatív igazgatója az Amnestynek elmondta: „Minden gyerekkönyvre rá lehetne írni, hogy a szülőknek szól, és minden maradna a régiben. De ezeket a könyveket is fóliába kell csomagolni, és egyáltalán nem lehet iskolák közelében árulni. Ennek következtében még a törvénytisztelő könyvesboltok és kiadók is bizonytalanságban maradnak, és büntetésekkel néznek szembe.”
Boldog évfordulót Magyarországnak! – 20 éve csatlakoztunk az EU-hoz, mi történt az elmúlt két évtizedben?
2 nappal ezelőtt
Mihály Eszter a 444-nek adott, kedden megjelent interjúban arról is beszélt, hogy az egyik legnagyobb baj a törvénnyel az, hogy a mai napig nem érhető teljesen:
Továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi számít a homoszexualitás népszerűsítésének a törvény szövegében. Beletartozik az is, ha mondjuk a könyv szerzője vállaltan homoszexuális vagy más szexuális kisebbség tagja? Nem tudjuk ezt sem. És mivel ekkora a bizonytalanság, a könyvkereskedők folyamatosan a kiadóktól kérnek tanácsot, hogy szerintük egy-egy könyvet milyen kategóriába kéne helyezni. Jó esetben. Rosszabb esetben nem is merik akár ezeket a könyveket forgalmazni.
De nemcsak a hazai könyvesboltok néznek szembe nehézségekkel, hanem a nemzetközi márkák is. Ahogy Mihály Eszter a 444-nek elmondta, például az IKEA – amely országokon átívelően is közös vizuális anyagokból dolgozik – nem használ Magyarországon olyan fotókat vagy reklámanyagokat, amelyek azonos nemű párokat ábrázolnak. Az Amnesty International Magyarország kutatója szerint a svéd cég jelezte is a kutatás készítésekor, hogy kétezer munkavállalóval nem fognak kockáztatni.
A törvény elfogadása azt is jelentette, hogy az LMBTQI-szereplőket bemutató televíziós műsorok és filmek sugárzása csak este tíz után engedélyezett. Ennek következtében a területen dolgozóknak át kellett alakítaniuk a programjaikat és a streamingtartalmaikat, hogy elkerüljék a büntetéseket. Kolosi Péter, az RTL tévécsatorna tartalomért felelős vezetője elmondta, hogy a csatorna bizonyos műsorokat későbbi időpontokra helyezett át, és bizonyos típusú tartalmak sugárzását nem is tervezik. Szerinte „ez a törvény elfogadhatatlan, diszkriminatív, és úgy gondolom, hogy valójában cenzúrát – egy újfajta cenzúrát – vezetett be a médiában”.
Ki az a Vlagyimir Putyin?
2024.4.14 9:54
A hatóságok a törvény alapján jogi lépéseket tettek egyes tartalomszolgáltatók és könyvkereskedők ellen. Az egyik könyvesboltláncot azért büntették meg, mert a kiskorúaknak szóló könyvek között azonos nemű párokat bemutató könyveket is tartott, egy másik könyvesboltot pedig azért, mert egy transznemű szereplőt ábrázoló könyvet mutatott be, és nem tüntette fel, hogy felnőtteknek szóló könyvről van szó.
A kiadóknak át kellett sorolniuk a műveket az ifjúsági irodalomból a felnőtt kategóriába. Papp Dóra író azt is elmesélte, hogy a közösségi médiában egyre több fenyegetés és zaklatás érte, amiatt, hogy könyveiben LMBTQI-karakterek is szerepelnek.
Papp Dóra olyan fenyegetésekkel szembesült, amelyeket a törvény elfogadása előtt nem tapasztalt, valaki például azzal fenyegette meg, hogy leköpi egy dedikáláson. „Ez nagyon megvisel. Annyi évnyi dedikálás után, amikor öröm volt találkozni az olvasókkal, félelmet ültettek belém, mert nem tudtam, mennyire vegyem komolyan a fenyegetést.”
Az Amnesty International kutatása szerint a törvény jogsértő módon korlátozza az emberek véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, beleértve a gyermekek és fiatalok információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogára. A korlátozás homályos, nem szükséges és arányos, a törvénynek nincs legitim célja, ezért nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi előírásokkal.
Mihály Eszter úgy fogalmazott: „A propagandatörvény jogsértő. A széles körű korlátozások révén messzemenően negatív hatással van az emberek véleménynyilvánítási szabadságára. Ennek a törvénynek nincs helye Magyarországon, és hozzájárul az LMBTQI emberek fokozott megbélyegzéséhez és negatív sztereotípiák rögzüléséhez. Azonnal hatályon kívül kell helyezni, és lépéseket kell tenni az általa okozott károk felszámolására.”
