Pár éve még kötelező darab volt, ma már viszont egyre többen hagyják el. Vajon lassan örökre megfeledkezhetünk a melltartóról?
Soha nem felejtem el a napot, amikor megkaptam az első melltartómat. Ez jelentős alkalom szokott lenni minden kamaszlány életében, de én valamiért totál kiborultam, amikor anyukám odaadta nekem a sötétkék braletet, ami inkább volt sportfelső, mint valódi melltartó. Utáltam a tényt, hogy akkor nekem mostantól ezt hordanom kell, és nem akartam elfogadni, hogy a menstruáció és a szőrtelenítés mellett még ezzel is ver az ég, csak mert lánynak születtem. A cicikérdés amúgy is meghatározó ebben az életszakaszban: akinek hirtelen megnő a melle, az azért szégyelli magát, akinek kicsi marad, pedig azért.
Én az előbbi csoporthoz tartoztam, és a kezdeti nehézségek ellenére rájöttem, hogy a melltartóhordás nőies dolog, és egy idő után már örültem neki, hogy van mit a kosarakba tennem. Nemsokára elmentünk megvenni az első igazi, szivacsos és merevítős melltartómat, ami persze itt-ott kicsit elállt, de én valódi felnőttnek éreztem magamat benne. Ettől kezdve lelkiismeretesen hordtam a ruhadarabot, annak ellenére, hogy továbbra is baromi kényelmetlennek éreztem, de azt már hamar megtanultam, hogy a „szépségért szenvedni kell”. Nehezen találtam meg a méretemet, mert vagy szorított a pánt, vagy túl nagy volt a kosár. Ha találtam egy megfelelő darabot, azt túl sokat hordtam, egy idő után engedett az anyag, és a bőrömbe álló fémmerevítővel kellett átvészelnem a napot. Amikor pedig úgy döntöttem, hogy végre veszek magamnak egy igazán jó darabot, azt kellett tapasztalnom, hogy a jobb márkák árai már eleve magasan kezdődnek, és a határ a csillagos ég. Így hát nem lett márkás melltartóm, a ruhadarabot pedig kezdtem egyre nehezebben elviselni magamon.
Érdekes módon a tény, hogy nem hordok melltartót, nem csak engem érdekelt. A középiskolában téma volt, voltak, akik megjegyzést tettek rá, voltak, akik beszóltak miatta, de mindenképpen érdekességnek, furcsaságnak számított ez a szokásom. Azóta sok év eltelt, és szerencsére ma már senki nem veti a szememre a dolgot, sőt, mióta a “free the nipple” kampány célba ért, újra oké melltartó nélkül létezni. De mégis miért van az, hogy a szépségipar bizonyos időszakonként rá akarja erőszakolni a nőkre ezt a ruhadarabot, és miért lettünk a 2000-es években hirtelen megint szemérmesek, amikor a Jóbarátok minden epizódjában Jennifer Aniston pólón átütő mellbimbóival találkozhattunk?
Egy kis melltartótörténet
Annak ellenére, hogy maga a melltartó viszonylag új találmány, a női keblek elfedése nem újkeletű dolog. Már az ókori nők is viseltek valamiféle melleket támogató anyagot, de ez akkoriban főként sportolás közben volt szokás. A középkorban már megjelentek a különböző alsóruházatok, a 16. században pedig elterjedt a nemcsak a melleket, de a derekat és a csípőt is hangsúlyozó korzett. Egészen a 19. század végéig a korzett volt a megfelelő női viselet alapja, majd azt leváltotta az egy fokkal kényelmesebb és puhább fűző.
Yee-haw! A cowgirl-esztétika belovagolt popkultúrába, mi meg lasszóval vadásszuk a cowboy-csizmákat
ma 10:38 -kor
A mai melltartók első változatai a 20. század első felében jelentek meg, érdekes módon az első sportmelltartókat csak a 70-es években mutatták be. Ahogy korábban a fűző, a melltartó is kötelező darabnak számított, de nem feltétlen a ruhadarab praktikussága, sokkal inkább a női idomok hangsúlyozása miatt. A szabadságot hirdető hippikorszaknak és az erősödő feminista mozgalomnak köszönhetően egyre több nő dobta le magáról a melltartót, a 80-as években a sztárvilágban is trendivé vált a melltartó-nélküliség, sőt a korabeli filmekben is gyakran láthatunk pólón átütő mellbimbókat. A 2000-es évek azonban újabb fordulatot hoztak, hiszen hirtelen beindult a nőifehérnemű-biznisz, a Victoria’s Secret és a hasonló márkák aranykorukat élték. A melltartó az egyik legfontosabb és legszexibb női kiegészítővé, újra alapvető ruhadarabbá vált. A 2010-es évek feministái azonban megelégelték a melltartóhordást, elindult a “free the nipple” kampány, amihez rengeteg híresség és ismert ember csatlakozott. Sokan álltak ki az ellen, hogy a különböző közösségimédia-platformok cenzúrázzák a női mellbimbót, míg a csupasz férfi felsőtesttel senkinek semmi baja nincs.
A bimbók szabadságát hirdető, a női test szexualizálása ellen kiálló mozgalom célba ért: a melltartóhordás szépen lassan elkezdett kimenni a divatból. Egyesek szerint a koronavírus-járvány alatti bezártság is segített abban, hogy megszabaduljunk a kényelmetlenségektől, sok nő egyszerűen nem volt hajlandó az otthoni kényelem után újra melltartóba bújni. Így eljutottunk oda, hogy 2023-ban már tök oké, ha nem vesz fel valaki melltartót, és a merevítős, szivacsos darabok egészen kimentek a divatból.
Most akkor egészségtelen, ha nem hordunk melltartót?
Örök kérdés a melltartóhordás kapcsán, hogy mi az egészségesebb: viselni vagy nem viselni ezeket a darabokat? A kis mellel rendelkezőknek gyakorlati szempontból egyáltalán nincs szükségük melltartóra. Tévhit, hogy a melltartó hiánya gyengítené a szöveteket, épp ellenkezőleg! Az izmok és a szövetek erősödni fognak, mert nem kapnak többé külső támogatást. A C-s kosárral vagy nagyobb mellel rendelkezők számára azonban a melltartótól való megszabadulás valóban fájdalmas lehet, eleinte hátfájást és akár rossz testtartást is okozhat a plusz súly, amit a mellek jelentenek.
Bevezetés a japán szubkultúrákba: a polgárpukkasztó gjaru, ami mindenkit megfertőzött a lábszármelegítő őrületével
tegnap 19:29 -kor
Lucky Sekhon amerikai szülész-nőgyógyász szerint azonban a méret nem is annyira lényeges. „A nagyobb mellel rendelkező nők lehet, hogy eleinte kényelmetlenségeket tapasztalnak, mivel az izmok könnyen lehet, hogy nem elég erősek ahhoz, hogy megfelelően támogassák a melleket. Azonban idővel az ő testük is hozzászokik a plusz teherhez és természetes támasztékot fog nyújtani a mellszöveteknek, melltartó nélkül is.”
Free the nipple?
Persze az, hogy valaki élvezi-e a melltartó nélküli létet, főként egyéni preferencián múlik. Van, akinek baromi kényelmetlen a melltartó, mások számára pedig a szabadon hagyott keblek elképzelhetetlenek, és van, aki egyszerűen csak szépnek találja és szereti hordani ezt a ruhadarabot. Így hát nem mondjuk azt, hogy égessétek el a melltartóitokat, majd posztoljatok mellbimbós képeket az Instagramon. Csináld azt, ami neked kényelmes és jólesik, de semmiképp ne ítéld el azokat, akik nem hordanak melltartót (azokat sem, akik igen!), és állj ki amellett, hogy mindenki azt hordhassa, amit csak akar, a trendektől függetlenül.
