Putyin és a Kreml végső célja a NATO egységének fellazítása és a szövetségesek közötti bizalom megrendítése lehet.
Új amerikai hírszerzési adatok szerint fennáll a veszélye annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években egy szövetséges elleni korlátozott támadással teheti próbára a NATO elszántságát – szemlézte a 444.hu a Wall Street Journal értesülését. A szakértők szerint a kibertámadásoktól egészen a kisméretű határsértésekig terjedhet a Kreml mozgástere.
Washingtonban korábban úgy kalkuláltak, hogy az ukrajnai háború terhelése mellett Oroszország nem kockáztatna meg nyílt konfrontációt egy NATO-tagállammal, ez a szemlélet azonban kezd megváltozni, hiszen Putyin egyre nagyobb nyomás alatt van, hogy győzelmet arasson a fronton. Az európai és amerikai vezetők egy ideje már észlelik azokat az enyhébb próbálkozásokat, amelyekkel Oroszország a NATO reakcióidejét méri fel, ebbe a sorba illeszkednek a lengyelországi rakétabecsapódások és a Románia légterébe tévedő drónok is.
Elemzők szerint a Kreml végső célja az egység fellazítása és a szövetségesek közötti bizalom megrendítése lehet. A legsűrűbben emlegetett forgatókönyvek között a kritikus infrastruktúrákat célzó nagyszabású kibertámadások, jelöletlen fegyveresek által végrehajtott provokációk, és a keleti tagállamok határain történő villámakciók szerepelnek.
A jelentések alapján a legszélsőségesebb lehetőség, vagyis a szárazföldi behatolás valószínűsége alacsony, hiszen az azonnal életbe léptetné a NATO kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyét, amely nem ennyire egyértelmű a kiber- vagy hibrid fenyegetésekre adott válaszokkal kapcsolatban. Martin O'Donnell ezredes, a katonai szövetség szóvivője hangsúlyozta, hogy a háttérben folyamatosan figyelik a helyzetet, mérlegelik a kockázatokat, és készen állnak az esetleges elrettentésre, illetve a szükség szerinti védekezésre.
