Virálissá vált Christopher Nolan pekingi interjúja, amelyben a The Odyssey filozófiai hátteréről, a civilizáció összeomlásáról és a modern filmkritika egyik alapvető hibájáról beszélt.
Nem az Odüsszeia forgatásának kulisszatitkairól vagy a szereplők kedvenc jeleneteiről kérdezték Christopher Nolant legutóbbi pekingi interjújában. Zhong Shu, egy politikai filozófiát oktató podcaster inkább azt szerette volna megtudni, mit árul el a mai társadalomról a rendező Homérosz-adaptációja. Az interjú a Hollywood Reporter foglalta össze.
A július 30-án rögzített, eredetileg a kínai Bilibili platformon megjelent beszélgetés rövid idő alatt elterjedt a közösségi médiában. Sokan azért dicsérték, mert a megszokott filmes sajtókörutak felszínes kérdései helyett valódi filozófiai vitát hozott, hiszen Nolan a civilizációk felemelkedéséről és bukásáról, az emberi büszkeség következményeiről, a bűnbánat szerepéről, valamint a mai filmkritika problémáiról is beszélt.
„Egy alkonyodó civilizáció bárdja?”
Zhong Shu azzal indította az interjút, hogy Homérosz egy felemelkedő kultúra képviselőjeként mesélt a trójai háborúról, ezért művének hangvétele alapvetően győzedelmes. Nolan filmje ezzel szemben jóval sötétebben közelít Odüsszeusz történetéhez. A kérdező ezért azt vetette fel: lehet, hogy Nolan egy hanyatló civilizáció bárdjaként dolgozik?
Kulisszatitkok az Odüsszeia forgatásáról: 4 tonnás trójai faló, óriásbáb küklopsz, tengeribetegség és a fülsiketítő IMAX-kamera
2026.7.23 10:23
A rendező szerint Homérosz világa ennél összetettebb. Bár a költő korában a görög kultúra fejlődött, az eposz egy évszázadokkal korábbi, elveszettnek hitt aranykorról szólt. Homérosz közönsége olyan letűnt civilizációra tekintett vissza, amelyet bizonyos szempontból fejlettebbnek gondolt saját koránál.
Nolant különösen a trójai háború és Homérosz kora közötti bronzkori összeomlás érdekelte. A rendező szerint ezt a sötétebb nézőpontot részben az Oppenheimer munkálataiból vitte magával. „Ezt az érzékenységet magammal vittem” – mondta arról, hogyan hatott előző filmje az Odüsszeia világára.
Keresztényiesítette az Odüsszeiát?
Az interjú egyik legérdekesebb része akkor kezdődött, amikor Zhong Shu felvetette, hogy a bűnhődés és a vezeklés fogalma nem jelenik meg úgy az ókori görög kultúrában, mint Nolan filmjében. A podcaster ezért egyenesen megkérdezte a rendezőtől, hogy keresztényiesítette-e Homérosz történetét.
Mutatunk 7 baromi érdekes fun factet az ókori irodalomból, hogy fixen ráhangolódj az új Odüsszeia-filmre
2026.7.18 9:28
Nolan azt mondta, nem tudatosan próbált keresztény filozófiát építeni az adaptációba. Inkább a görög xenia fogalma érdekelte, amelyet a film az egyszerűség kedvéért Zeusz törvényének nevez. A xenia a vendég és a házigazda közötti kölcsönös tiszteletet jelenti. A görög mitológia szerint azért is kellett megfelelően bánni az idegenekkel, mert bármelyikük álruhás isten lehetett.
Nolan értelmezésében a kérők ennek a szabálynak a megsértésével nemcsak Odüsszeusz palotájának rendjét bontják meg, hanem magát a civilizációt összetartó alapelvet is. A rendező szerint a bűnhődés gondolatát részben a modern nézők viszik magukkal a történetbe. Odüsszeusz felismerései vagy vallomásai belső megtisztulást hozhatnak, de nem képesek visszafordítani tetteinek következményeit.
Odüsszeia-kritika: Christopher Nolan megmutatta, hogy rajta még Homérosz sem foghat ki
2026.7.16 16:54
A beszélgetés ezután a hübriszre, vagyis a túlzott emberi büszkeségre terelődött. Zhong Shu azt kérdezte, hogy Odüsszeusznak meg kell-e bánnia saját nagyságát és katonai zsenialitását. Nolan válasza szerint a bűnbánat legfeljebb a szereplő belső világát változtatná meg. A körülötte okozott károkat már nem tenné semmissé.
A rendező szerint éppen ettől tragikus a hübrisz: következményei alapvetően visszafordíthatatlanok. Odüsszeusz őszintesége és Penelopéval való találkozása érzelmi feloldást adhat a közönségnek, de a közeledő összeomlást nem állítja meg.
Az interjú egyik központi kérdésévé így az vált, hogy a nézőket Odüsszeusz lelki békéje érdekli-e, vagy inkább az a világ, amelynek pusztulásához maga is hozzájárult.
„A történetmesélés nem így működik”
Zhong Shu szerint a jelenkor hajlamos bocsánatkérést követelni mindenféle nagyságért. Ennek kapcsán azt kérdezte Nolantól, hogy egy mai alkotó képes-e még fenntartások nélkül hősies figurát teremteni. A rendező úgy látja, a filmeseknek mindig számolniuk kell azzal, milyen elvárásokkal ül be a közönség egy történetre. Egy hőst nem elég nagyszerűnek bemutatni, olyan karakterré is kell tenni, akihez a jelen nézője valamilyen módon kapcsolódni tud.
Nolan szerint ezt a folyamatot gyakran azzal kritizálják, hogy az alkotók szándékosan szerethetőbbé vagy együttérzést kiváltóbbá formálták a szereplőt. A rendező ezt a mai filmkritika egyik alapvető hibájának tartja. Attól ugyanis, hogy a néző felismeri, milyen történetmesélési eszközzel hatnak rá, maga az eszköz még nem válik automatikusan érvénytelenné. „A történetmesélés nem így működik” – mondta Nolan.
21 mozifilm, ami nagyot szólhat még idén: jön az Odüsszeia, az új Star Wars-löket, Spielberg és Nemes Jeles László premierje
2026.5.10 9:23
A rendező szerint egyre gyakoribb az a hozzáállás, hogy ha valaki megérti, miért vált ki belőle egy jelenet bizonyos érzelmet, akkor úgy gondolja, a jelenet már nem is működhetett. Nolan úgy látja, egy mechanizmus felismerhetősége önmagában nem bizonyítja annak sikertelenségét.
Nolan különbséget tesz a hivatásos és az amatőr kritika között
Nolan később pontosította, hogy elsősorban az amatőr, internetes filmkritikára gondolt. Szerinte a hivatásos kritikusok általában jobban értik, hogy a filmeknek szükségük van bizonyos narratív mechanizmusokra.
A rendező a hollywoodi történetmesélést egyfajta közös nyelvként írta le, amely az elmúlt száz év során világszerte érthetővé vált. Ennek vannak szabályai és konvenciói, amelyeket az alkotók megtörhetnek vagy átalakíthatnak, de teljesen figyelmen kívül nem hagyhatnak.
29 mozifilm, ami nagyot szólhat 2026-ban: jön az Odüsszeia, az Üvöltő szelek és a Jacko-biopic is
2026.1.3 9:12
Az elhasználódott filmes közhelyeket idővel le kell cserélni. Ettől még a történetmesélés alapvető eszközei nem veszítik el automatikusan a létjogosultságukat. Nolan szerint minden rendező arra épít, hogy közönsége már látott filmeket, ismeri ezt a nyelvet, és ösztönösen érti annak jelentését.
