DJ-járvány sújtja az egész világot, és Magyarországot is, mi pedig most segítünk megmagyarázni a jelenséget.
Úgy érzed, hogy Dunát lehet rekeszteni a DJ-kkel? Nem vagy egyedül. A jelenségről Tóth Gyurit, művésznevén Fonetikot is megkérdeztem, aki a 2000-es évek eleje óta gyűjt lemezeket és DJ-zik, így közvetlen közelről követte végig, hogyan változott az elmúlt két évtizedben a DJ-kultúra, a zenékhez való hozzáférés és a lemezlovasok megítélése.
Mielőtt még belemennék abba, hogy miért is lett DJ az összes haverod, szeretnék eloszlatni egy tévhitet, amellyel még mindig nagyon sokszor találkozom. Nem, a DJ-k nem feltétlenül készítenek saját zenét. Ez a félreértés onnan ered, hogy rengeteg producer – tehát olyan ember, aki saját zenét készít – fellép DJ-ként is, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden DJ-nek vannak saját szerzeményei. De akkor mit csinál pontosan egy lemezlovas? Igazából két dolgot.
Először is válogat. Egy fellépés előtt összeszedi, hogy milyen zenéket szeretne játszani, katalogizál, rendszerez és gondolkodik. Amikor pedig már zajlik a szettje, igyekszik alkalmazkodni az eseményhez és a közönséghez, mindezt úgy, hogy közben a saját ízlését és identitását is képviselje.
Másodszor pedig kever. Ez a DJ-zés technikai része, amely arról szól, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel egymáshoz igazítja két dal tempóját és hangnemét, effekteket alkalmaz, loopokat, azaz ismétlődő részeket állít be, és még sorolhatnám.
Fonetik szerint azt is figyelembe kell venni, hogy aki benne van ebben a kultúrában, annak a baráti körében eleve felülreprezentáltak lehetnek a DJ-k, így könnyen torz képet kaphat a jelenség méretéről. Ettől függetlenül szerinte is tény, hogy soha nem látott mennyiségben jelennek meg új nevek a bulik flyerein.
Könnyebb zenéket beszerezni, olcsóbbak a DJ-eszközök
Nagyon leegyszerűsítve a témát: az elmúlt évtizedben sokkal olcsóbb lett lemezlovasnak lenni, mint korábban. Nincs már szükség vastag lemez- vagy CD-gyűjteményekre, elég egy pendrive, amelyre egy csomó zene fel van másolva. Arra a pendrive-ra pedig könnyen lehet, hogy nemcsak jogtiszta módon kerülnek rá a zenék, hanem bizonyos „törvénytelen módokon” is.
Fonetik a 2000-es évek legelején kezdett DJ-zni, amikor elmondása szerint Magyarországon az első hullámát élte az „én is DJ akarok lenni” jelenség. Az elektronikus tánczene ekkor még undergroundnak számított, majd az EDM berobbanása és a fesztiválok felfutása után jóval mainstreamebb formában vált ismét vonzóvá a DJ-zés.
Olasz motívumok a magyar tenger partján – nálunk premierezik Napoli Terremoto első dala
2026.6.2 19:00
„Tény, hogy egy USB-stickkel elindulni egy buliba jóval könnyebb, mint két 25 kilós táskával, de ma már jóval egyszerűbb zenékhez hozzájutni is. Eleve hatványozottan nagyobb mennyiségben jönnek ki, még ha jóval uniformizáltabbak is” – fogalmazott.
Nemcsak a zenék beszerzése lett olcsóbb, hanem a DJ-zésre alkalmas eszközök is. Míg korábban szükség volt legalább két lemezjátszóra és egy keverőre, mostanra alig több mint 100 ezer forintért kaphatók olyan kontrollerek, amelyek alapszinten arra is fel tudnak készíteni, hogy később profibb, drágább technikán is tudjunk játszani. Ezek a kontrollerek egyébként nem működnek maguktól: szükség van melléjük egy laptopra vagy telefonra, illetve egy DJ-szoftverre. Utóbbiak közül több már ingyenesen is elérhető. Egy ilyen kontroller mérete és súlya sem túl nagy, így könnyen hordozható.
Korábban a DJ-zés jóval nagyobb anyagi és időbeli elköteleződést igényelt. Fonetik szerint azok vágtak bele, akiket akár a munkájuk mellett is folyamatosan ez hajtott: lemezboltokat jártak, mixekből próbálták azonosítani a számokat, majd külföldi üzletekben kutattak utánuk. Egy komoly gyűjteményre akár egy kisebb lakás árát is el lehetett költeni.
A DJ-zés nem annyira nehéz, mint amennyire annak tűnik
Bár elsőre ijesztő lehet egy DJ-pult a rengeteg gombjával, potméterével és csúszkájával, nagyon gyorsan rá lehet érezni a használatára. A DJ-zés olyan hobbi, amelyet viszonylag könnyű alapszinten elsajátítani, igazán profi szinten művelni viszont nagyon nehéz. A lejátszókon és a kontrollereken egy csomó olyan funkció található, amely segít két dal tempójának és hangnemének szinkronizálásában, így már nem kell kizárólag a fülünkre hagyatkozni, mint a DJ-zés kezdeti időszakában. Ahhoz viszont, hogy tényleg virtuóz módon használjuk az eszközeinket és az elénk rakott DJ-pultot, nagyon sok gyakorlásra van szükség.
A 27-esek rejtélyes klubja: mi bújik meg Kurt Cobain, Amy Winehouse és Jim Morrison halála mögött?
2025.12.14 9:39
A technikai belépési küszöb csökkenése ráadásul nem feltétlenül jár együtt a szélesebb körű zenei tudással. Fonetik úgy látja, két-három évtizeddel ezelőtt több univerzális DJ jelent meg, akik különféle környezetekben, stílusokban és hangulatokban is megállták a helyüket. Szerinte ma sokan egyetlen műfajra vagy mikroközösségre fókuszálnak.
„Ha szombat délután négykor kimész a Rakpartra, és egy olyan pusztító rave vagy trance megy, amit láthatóan csak a DJ élvez, de sehogyan sem kapcsolódik a közönséghez, az nyilván nem jó” – hozott példát arra, hogy a technikai tudás mellett a közönség érzékelése és a megfelelő zenei válogatás is a DJ feladata.
Emellett, bár bagatellnek tűnhet, muszáj leírni: míg ahhoz, hogy élő zenét játsszunk, több emberre van szükség, addig DJ-zni bőven lehet egyedül is, nem kell másokra hagyatkozni.
DJ-zni jó érzés és menő (egyesek szerint)
Zenélni és fellépni remek érzés, ennek megtapasztalásához pedig az egyik legkönnyebb út a DJ-zés. Eközben világszerte hatalmas népszerűségnek örvendenek a DJ-producerek: ott vannak a fesztiválok nagyszínpadain, miközben az élő zene népszerűsége legfeljebb stagnál.
Egy fehér angol férfi, aki egész életét a reggae-nek szentelte – portré David „Ram Jam” Rodiganról
2025.12.12 12:27
Fonetik szerint a DJ-zés korábban misztikusabbnak tűnt a külső szemlélők számára, az elérhetőbbé válásával viszont veszített ebből a különlegességéből. Úgy fogalmazott, hogy a szakma régebben jobban hasonlított a kurátori munkához és a zenei archiváláshoz, ma viszont inkább a fast fashion működését idézi.
A DJ-k társadalmi megítélése közben többször is átalakult. A szupersztár DJ-k rocksztárokhoz hasonló státusza mellett megjelentek a celebekből lett lemezlovasok is, miközben sok szórakozóhelyen továbbra is egyszerűen a személyzet egyik tagjaként kezelik a fellépőt. Fonetik szerint az is sokatmondó, hogy egy kis klubban vagy bárban ma gyakran ugyanannyit fizetnek egy fellépésért, mint 2000 környékén.
Az, hogy személy szerint ki mennyire tartja menőnek a DJ-ket, illetve azt, amit csinálnak, teljesen szubjektív. A pozitív társadalmi megítélés viszont sokakat motiválhat arra, hogy vegyenek otthonra egy DJ-kontrollert, és elkezdjenek gyakorolni. Ettől még mindenkivel együtt tudok érezni, aki hallott már úgy kezdődő beszélgetést, hogy „Ja, amúgy szoktam én is DJ-zgetni, de tudod, csak haveroknak”, és már nagyon unja a témát.
Drake átka, Avril dublőre és az illuminátusok: fantáziadús konteók a zeneiparból
2025.9.21 9:22
Összességében tehát több oka is van annak, hogy miért lett minden haverod DJ. A DJ-zés sokkal olcsóbbá és elérhetőbbé vált az elmúlt években, emellett nem nehéz alapszinten elsajátítani. Ott van továbbá a vele járó szociális kredit is. A kérdés már csak az, hogy meddig marad fenn ez az együttállás, és mikortól válik esetleg kevésbé menővé a DJ-zés.
Fonetik nem tartja önmagában sem jónak, sem rossznak a DJ-zés demokratizálódását. Szerinte sokan, akik most belevágnak, két év múlva már nem lesznek jelen ebben a közegben, másoknak viszont rengeteget adhat az új hobbi. Úgy gondolja, az a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen azzal, miért kezd bele, és mit vár tőle.
