A közösségi média és az AI korában a propaganda mindenkit elér, nehéz védekezni ellene. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megtanuljuk felismerni, ha befolyásolni akarnak minket. Hogyan? Bőhm Kornél könyve a segítségünkre lehet.
Jó lenne azt hinni, hogy a propaganda egy tájékozottabb, figyelmesebb személy számára könnyen kikerülhető probléma. Elég csak távol tartani magunkat a közmédia tartalmaitól, letiltani az irritáló megafonos arcok oldalait, és szánakozva nézni az óriásplakátokat. A probléma ennél mégis összetettebb. A közösségi médiát elárasztó végtelen tartalomfolyamban elkerülhetetlen, hogy pont azokon a felületeken ne találkozzunk propagandával, ahova szórakozni járunk, és ahol a legtöbb időnket töltjük.
Bár a kifejezés hallatán szinte mindenki arra asszociál, befolyásolni nemcsak a populista politikusok akarnak minket. Civil és álcivil szervezetek, ismert márkák és vállalkozások, pénzügyi függetlenséget, férfidomináns értékrendet, vagy más dezinformációt szándékosan közvetítő influenszerek szintén alakíthatnak a gondolkodásunkon. akár tudat alatt is. Ők mind olyan szereplői a nyilvánosságnak, amelyeknek egy részét biztosan nem tudjuk kikerülni a közösségi média tartalomzajában.
„A befolyásolási próbálkozás akkor a legsikeresebb, ha nem is tűnik fel nekünk, hogy befolyásolni akarnak bennünket. A legjobb propaganda olyan, mint a szórakoztatás”
– fogalmaz a jelenségről Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő az ősszel megjelent Propaganda című könyvében, amivel arra tett kísérletet, hogy átfogó képet adjon a propagandáról és annak működéséről.
A téma az utcán hevert, amiért „csak” le kellett hajolni és könyvvé formálni, írja a szerző. Ennek ellenére nem volt egy könnyű vállalás, hiszen a jelenség minden aspektusát bemutatni közérthető módon jelentős kihívás. Főleg akkor, ha korábban nem készült olyan magyar nyelvű könyv, ami hasonló ambíciókat tűzött volna ki célul.
A Libri idén arra emlékeztet bennünket, hogy a karácsony igazi ereje a történetekben rejlik
2025.12.15 10:13
Bőhm Kornél kötete mégis teljesíti saját elvárásait. Részletesen, olvasmányosan és emellett sokszor szórakoztatóan mutatja be a propaganda eszközeit, használóit és elviselőit, vagyis minket. A Propaganda megtartja mindazt, ami jó a szakkönyvekben, a precizitást és a mélységet, és szerencsére elhagyja annak feleslegesen túlbonyolított szerkezeti és nyelvezeti elemeit, ezért bárki számára hozzáférhető az az érték, amit közvetít. Ez azért is kiemelten fontos, mert a taglalt probléma mindannyiunkat érint.
A könyvben megismerjük a propaganda fogalmát és pszichológiai dimenzióit, azt, hogy kik, hogyan és milyen célokra használják, és azt is, ahogyan a propaganda beárnyékolja a közös tereinket és a privát szféránkat. Mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a propaganda bármilyen alakot képes felvenni, és a közeljövőben, a technológia és az AI fejlődésével még nehezebb lesz észrevennünk, hogy befolyásolni akarnak minket, és ez még nagyobb tudatosságot is igényel tőlünk.
Nem nehéz kitalálni, hogy a szerző miből inspirálódott, amikor elhatározta, hogy átfogóan szeretne írni a témáról, mégis nagy erőssége a könyvnek, hogy nemcsak az elmúlt 15 év kormánypárti-kormányzati kommunikációja kerül a nyársra, hanem ennél sokkal nagyobb merítést kapunk. Megúszós és felszínes megoldás lett volna kizárólag a Fidesz működésére kihegyezni a könyvet, de ebben az esetben egyáltalán nem erről van szó.
REFRESHER-TOPLISTA: Könyvek 2025-ből, amiket mindenképp szerezz be karácsonyra – 2. rész
2025.12.13 9:49
Amellett, hogy a modern propaganda elmúlt 120 évéről ad áttekintést, az egész könyvet végigkísérik példák, történetek és anekdoták, a világ minden pontjáról és a történelem minden korszakából. A történetek nemcsak érdekesek és szórakoztatóak, hanem azt is hitelesen támasztják alá, hogy a propaganda a történelem során mindig is jelen volt, és mindig a legmodernebb eszközöket keresi és használja ahhoz, hogy uralkodni tudjon rajtunk.
A Propaganda egyik legnagyobb erőssége, hogy nem szűkíti le a jelenséget politikai dimenziókra. Részletes példákkal támasztja alá, hogy nemcsak politikai propagandával vagyunk körülvéve, gazdasági és kulturális szereplők is ugyanannyira nyúlnak ilyen eszközökhöz. Az, hogy milyen fogyasztási szokásaink vannak, vagy hogy milyen fogyasztási cikkekről hogyan vélekedünk, ugyanannyira lehet egy sikeres propagandatevékenység terméke is, ezért saját fogyasztói attitűdünkkel is érdemes kritikusnak lennünk.
REFRESHER-TOPLISTA: Könyvek 2025-ből, amiket mindenképp szerezz be karácsonyra – 1. rész
2025.12.6 7:52
A könyv önmagában teljes értékűnek tekinthető, de ennek ellenére vannak még olyan aspektusai a témának, amik sokat adhattak volna a Propaganda mélységéhez, mégis kimaradtak a kötetből.
Bár széles körű példatárat hoz a könyv a propaganda állami működéséről, a magyar propagandatörténet egy külön fejezetet is megérdemelt volna. Akkor is, ha csak a főbb sarokpontjait emeli ki a szerző. Izgalmas lett volna összevetni az elmúlt 15 évben tapasztalt dinamikákat az 50, a 70 vagy a 100 évvel ezelőttiekkel, megismerni az adott korok narratíváit, propagandistáit és azokat a propagandaközpontokat, amelyek a befolyásolási kísérletek mögött álltak.
Ehhez hasonlóan jót tett volna a könyvnek egy kortárs, kelet-európai kitekintés is önálló fejezet formájában, egészen egyszerűen azért, mert egy regionális körkép mindig megadja azt a kulturális és történelmi kontextust, amiben az orbáni propagandagépezetet el tudjuk helyezni olvasóként és kelet-európaiként.
Például jó esettanulmányként szolgált volna erre a 2023-as lengyel választások után átalakuló közszolgálati média, ahogyan az addig regnáló jobboldali PiS propagandacéljait kiszolgáló konglomerátum a kormányváltás után az új, liberális kormány direkt szócsövévé vált.
Ugyanígy, egy extra hitelességet garantálna a könyvnek, ha a fejezetek témakörei az egyébként nagyon részletes és pontos hivatkozások mellett szakértők idézeteit is tartalmaznának.
Indul a visszaszámlálás: minden, amit tudni érdemes az ACOTAR 6-ról és az új magyar kiadásokról
2025.10.20 12:31
Mondjuk a második fejezetben, ami a propaganda pszichológiai dimenzióit elemzi, pszichológusok és szociálpszichológusok ütős idézetei még nagyobb támasztékot adtak volna a mondanivalónak, ugyanúgy, ahogyan a későbbi fejezetekben a politikai és vizuális kommunikációval, marketinggel vagy AI-jal foglalkozó szakembereké. Bár ezek mind olyan témakörök, amik szétfeszítenék a könyv jelenlegi kereteit, mégis hálásak lennénk értük olvasóként és a propaganda célpontjaiként.
A kritikai észrevételek ellenére a Propaganda egy hiánypótló alkotás, ami végre jól érthetően beszél egy olyan súlyos problémáról, amit egyikünk sem tud kikerülni. Egyszerre tisztázza a jelenség fogalmi kereteit, mutatja be a működési elvét, és közben kapaszkodókat is ad ahhoz, hogy hogyan tudunk védekezni ellene, és hogyan tudunk ebben másoknak is segíteni.
A propaganda formája mindig változni fog, de a célja és az ember befolyásolhatósága sosem. A könyvnek talán ez az egyik legfontosabb üzenete, amire jó, ha emlékezünk.
