2023.2.23 11:55
Olvasási idő 2:25
Masszi-Rigó Csilla

Így kerülheted el a depressziót és a szorongást, ha ülőmunkát végzel

TECH-TUDOMÁNY EGÉSZSÉG MUNKA SZÁMÍTÓGÉP

Napi szinten akár 8-10 órát is képesek vagyunk a számítógép előtt ülni, munka közben azonban aligha tudunk odafigyelni a helyes testtartásra. Az ülőmunka egészségügyi gondokat okozhat, ha nem figyelünk a mozgásra és a helyes testtartásra.

Sokan dolgozunk egész nap a számítógépek előtt, ülve, ráadásul már nemcsak a munkaidőt, de a szabadidőnket is a képernyők társaságában, a kanapénkon töltjük. A túl sok ülés ugyanakkor nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is negatív hatással lehet. Számos egyszerű mód van azonban arra, hogy legalább részben ellensúlyozzuk ezeket – az LG most összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket.

Ha mégis ülünk, tegyük jól! Na de ne így! Forrás Unsplash

Sokat hallunk az ülőmunka negatív egészségügyi hatásairól, például arról, hogy a túl sok ülés növelheti a túlsúly, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A mozgásszegény életmód azonban nem csak a fizikai, de a mentális egészségünkre is hatással lehet: növelheti ugyanis a depresszió és a szorongás kialakulásának esélyét. Mindezt az Iowa Állami Egyetem COVID-19 kapcsán készített kutatása is szemléltette:

Azok, akik a világjárvány előtt heti 2,5-5 óra mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást végeztek, a járványhoz kapcsolódó korlátozások életbe lépése után átlagosan 32%-kal csökkentették fizikai aktivitásukat, és arról számoltak be, hogy rövidesen depressziósabbnak, szorongóbbnak és magányosabbnak érezték magukat.

Ez pedig nem véletlen: a mozgás közismerten csökkenti a stresszt, javítja a vérkeringést és ezáltal a közérzetünket is – mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről, amikor munkánkat végezzük, és amikor szabadidőnkben is filmek, sorozatok vagy játékok társaságában a tévénk, monitorunk előtt ülünk, illetve a telefonunkat nyomkodjuk vég nélkül. Ha az említett kutatás résztvevőihez hasonló jeleket tapasztalunk magunkon, érdemes lehet megfogadnunk az alábbi tippeket.

Figyeljük a jeleket

A jó hír az, hogy a testünk jelez, amikor túl sokat ülünk: elkezd fájni a nyakunk, a derekunk, de ezeket a fizikai érzeteket azonban egy idő után hajlamosak vagyunk megszokni és ignorálni. A tudatalattink viszont észleli a diszkomfortérzetet – nyűgössé, feszültté, türelmetlenné és dekoncentrálttá válhatunk anélkül, hogy egyáltalán realizálnánk a probléma okát. Amikor ülve dolgozunk, a fejtartásunk jellemzően nem megfelelő, ez pedig nagyfokú terhelést róhat a nyakra, illetve a vállöv és lapocka régióira. Emlékeztessük magunkat ülés közben is tehát arra, hogy ne lógassuk a fejünket a monitorunkba bújva.

Figyeljünk a testünkre! Így előzhetjük meg az ülőmunka okozta szorongást. Forrás LG

Ha mégis ülünk, tegyük jól

A hosszú ideig tartó ülés különösen káros akkor, ha rossz testtartással, nem ergonomikusan kialakított székben vagy munkaasztalnál tesszük azt. Éppen ezért lehetőleg használjunk olyan eszközöket, amik biztosítják, hogy munka közben kényelmesen – és minél gyakrabban – változtassuk a testhelyzetünket. Válasszunk olyan széket, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is, illetve olyan monitort, aminek szintén kényelmesen állíthatjuk a magasságát és dőlésszögét. Így folyamatosan mozgásban maradhatunk és a testünk jelzései alapján változtathatunk az ülőhelyzetünkön.

Kiemelt tartalom
Sokkal jobban fogod szeretni az életedet, ha rászoksz az éjfél előtti alvásra Sokkal jobban fogod szeretni az életedet, ha rászoksz az éjfél előtti alvásra 2024.9.29 9:43

A laptop azért lehet előnyös, mert lehetővé teszi az álló munkavégzést, de ha ülünk, használjunk külön monitort és billentyűzetet, hiszen a gerincünknek az a legjobb, ha az elsődlegesen használt kijelző szemmagasságban, legalább kartávolságra helyezkedik el. A legújabb monitorok talpazata már állítható magasságú, de ha a jelenlegi eszközünk túl alacsony, inkább emeljük meg néhány nagyobb könyvvel, így biztosak lehetünk abban, hogy testhelyzetünk egyenes marad.

Szervezd kintre a megbeszéléseket, vagy csak sétálj egyet ebédidőben a munkatársakkal! Forrás GETTY IMAGES

Csempésszük a napunkba a mozgást

Az emberi szervezet mozgásra „lett kitalálva”, a fizikai aktivitás hatásai biztosítják az összes szervünk – így az agyunk – optimális működését. Ha életmódunk inaktív, nem részesülünk a mozgás mentális állapotunkra gyakorolt pozitív hatásaiból – sőt, már rövid távon érezni fogjuk a negatívumokat. Szerencsére számos lehetőség van arra, hogy a nap folyamán egy kicsit aktívabbak legyünk. Sétálhatunk vagy biciklizhetünk például a munkahelyünkre az autózás, vagy a tömegközlekedés helyett, de az is jó, ha hazafelé egy-két megállóval korábban leszállunk és gyalog folytatjuk az utunkat.

Az irodaházban a lift helyett használhatjuk a lépcsőt, de az is sokat számít, ha kisebb vizespoharat választunk csupán azért, hogy többször kelljen felállnunk azt megtölteni. A riportokat, hosszabb anyagokat álló testhelyzetben is kényelmesen átolvashatjuk, a telefonhívások közben pedig sétálhatunk egyet. Ha kollégáink is nyitottak rá, szervezhetünk sétáló meetingeket, jó időben pedig kiszervezhetjük az ebédelést a szabadba. Ha hajlamosak vagyunk túlzottan elmerülni a munkában, állítsunk be emlékeztetőt a telefonunkon, hogy 30-40 percenként figyelmeztessen minket a mozgásra.