Így kerülheted el a depressziót és a szorongást, ha ülőmunkát végzel
Napi szinten akár 8-10 órát is képesek vagyunk a számítógép előtt ülni, munka közben azonban aligha tudunk odafigyelni a helyes testtartásra. Az ülőmunka egészségügyi gondokat okozhat, ha nem figyelünk a mozgásra és a helyes testtartásra.
Sokan dolgozunk egész nap a számítógépek előtt, ülve, ráadásul már nemcsak a munkaidőt, de a szabadidőnket is a képernyők társaságában, a kanapénkon töltjük. A túl sok ülés ugyanakkor nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is negatív hatással lehet. Számos egyszerű mód van azonban arra, hogy legalább részben ellensúlyozzuk ezeket – az LG most összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket.
Sokat hallunk az ülőmunka negatív egészségügyi hatásairól, például arról, hogy a túl sok ülés növelheti a túlsúly, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A mozgásszegény életmód azonban nem csak a fizikai, de a mentális egészségünkre is hatással lehet: növelheti ugyanis a depresszió és a szorongás kialakulásának esélyét. Mindezt az Iowa Állami Egyetem COVID-19 kapcsán készített kutatása is szemléltette:
Azok, akik a világjárvány előtt heti 2,5-5 óra mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást végeztek, a járványhoz kapcsolódó korlátozások életbe lépése után átlagosan 32%-kal csökkentették fizikai aktivitásukat, és arról számoltak be, hogy rövidesen depressziósabbnak, szorongóbbnak és magányosabbnak érezték magukat.
Ez pedig nem véletlen: a mozgás közismerten csökkenti a stresszt, javítja a vérkeringést és ezáltal a közérzetünket is – mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről, amikor munkánkat végezzük, és amikor szabadidőnkben is filmek, sorozatok vagy játékok társaságában a tévénk, monitorunk előtt ülünk, illetve a telefonunkat nyomkodjuk vég nélkül. Ha az említett kutatás résztvevőihez hasonló jeleket tapasztalunk magunkon, érdemes lehet megfogadnunk az alábbi tippeket.
Figyeljük a jeleket
A jó hír az, hogy a testünk jelez, amikor túl sokat ülünk: elkezd fájni a nyakunk, a derekunk, de ezeket a fizikai érzeteket azonban egy idő után hajlamosak vagyunk megszokni és ignorálni. A tudatalattink viszont észleli a diszkomfortérzetet – nyűgössé, feszültté, türelmetlenné és dekoncentrálttá válhatunk anélkül, hogy egyáltalán realizálnánk a probléma okát. Amikor ülve dolgozunk, a fejtartásunk jellemzően nem megfelelő, ez pedig nagyfokú terhelést róhat a nyakra, illetve a vállöv és lapocka régióira. Emlékeztessük magunkat ülés közben is tehát arra, hogy ne lógassuk a fejünket a monitorunkba bújva.
Ha mégis ülünk, tegyük jól
A hosszú ideig tartó ülés különösen káros akkor, ha rossz testtartással, nem ergonomikusan kialakított székben vagy munkaasztalnál tesszük azt. Éppen ezért lehetőleg használjunk olyan eszközöket, amik biztosítják, hogy munka közben kényelmesen – és minél gyakrabban – változtassuk a testhelyzetünket. Válasszunk olyan széket, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is, illetve olyan monitort, aminek szintén kényelmesen állíthatjuk a magasságát és dőlésszögét. Így folyamatosan mozgásban maradhatunk és a testünk jelzései alapján változtathatunk az ülőhelyzetünkön.
A laptop azért lehet előnyös, mert lehetővé teszi az álló munkavégzést, de ha ülünk, használjunk külön monitort és billentyűzetet, hiszen a gerincünknek az a legjobb, ha az elsődlegesen használt kijelző szemmagasságban, legalább kartávolságra helyezkedik el. A legújabb monitorok talpazata már állítható magasságú, de ha a jelenlegi eszközünk túl alacsony, inkább emeljük meg néhány nagyobb könyvvel, így biztosak lehetünk abban, hogy testhelyzetünk egyenes marad.
Csempésszük a napunkba a mozgást
Az emberi szervezet mozgásra „lett kitalálva”, a fizikai aktivitás hatásai biztosítják az összes szervünk – így az agyunk – optimális működését. Ha életmódunk inaktív, nem részesülünk a mozgás mentális állapotunkra gyakorolt pozitív hatásaiból – sőt, már rövid távon érezni fogjuk a negatívumokat. Szerencsére számos lehetőség van arra, hogy a nap folyamán egy kicsit aktívabbak legyünk. Sétálhatunk vagy biciklizhetünk például a munkahelyünkre az autózás, vagy a tömegközlekedés helyett, de az is jó, ha hazafelé egy-két megállóval korábban leszállunk és gyalog folytatjuk az utunkat.
Az irodaházban a lift helyett használhatjuk a lépcsőt, de az is sokat számít, ha kisebb vizespoharat választunk csupán azért, hogy többször kelljen felállnunk azt megtölteni. A riportokat, hosszabb anyagokat álló testhelyzetben is kényelmesen átolvashatjuk, a telefonhívások közben pedig sétálhatunk egyet. Ha kollégáink is nyitottak rá, szervezhetünk sétáló meetingeket, jó időben pedig kiszervezhetjük az ebédelést a szabadba. Ha hajlamosak vagyunk túlzottan elmerülni a munkában, állítsunk be emlékeztetőt a telefonunkon, hogy 30-40 percenként figyelmeztessen minket a mozgásra.
