Két kutató arra keresi a választ, hogy milyen mértékben hurcolják be a nyaralók Magyarországra az élőlényeket, és hogy azok valóban képesek-e áttelelni.
Két biológus, Szabó Márton és Czinke László arra kéri Facebookon a lakosságot, hogy jelezzék, ha skorpióval találkoznak az ország területén – olvashatjuk a Telex cikkében a felhívást. A kutatók a kezdeményezéssel szeretnének utánajárni azoknak a több éve közszájon forgó pletykáknak, miszerint egyre több skorpió jelenik meg hazánkban és telelnek is át Magyarországon.
Időről időre szárnyra kap az a szóbeszéd, miszerint az Euscorpiidae skorpiók már Magyarországon is megtelepedtek, és áttelelő példányok formájában jelen vannak hazánk területén. Egy másik, ugyancsak gyakran kerülgetett téma, miszerint a mediterráneumban üdülők akaratukon kívül haza-hazahoznak magukkal egy-egy ilyen skorpiópéldányt. Mi most annak szeretnénk utánajárni, hogy ezek a szóbeszédek mennyire igazak, illetve amennyiben az Euscorpiidae skorpiócsalád bármely faja jelen van hazánkban, úgy az ország mely területére jutott már el
– írja Facebook-bejegyzésében Szabó. A biológus hozzátette, hogy az Euscorpiidae család tagjai Európa legismertebb skorpiói közé tartoznak. Aki járt már a horvát, szlovén vagy olasz tengerparton, jó eséllyel találkozhatott velük. A csoport legismertebb genusza az Euscorpius, amely jelenleg 74 fajt számlál a nemzetközi adatbázisok szerint.
A kutatók szerint a fajok elkülönítése apró morfológiai bélyegek, az ivarszervek vizsgálata és újabban genetikai módszerek segítségével lehetséges. Magyarországon leginkább az olasz skorpió (E. italicus), a kárpáti skorpió (E. carpathicus) és az E. tergestinus neve ismert. Az Euscorpiidae skorpiókat egyébként elég könnyű felismerni: méretük általában nem haladja meg az öt centimétert, színük világos- vagy sötétbarna, esetenként fekete. Kitinpáncéljuk enyhén viaszos fényű, ollóik erőteljesek, a farkuk pedig vékony.
A felhívásban azzal lehet részt venni, hogy ha bárki, aki az országban bárhol skorpióval találkozna, készítsen fényképet az élőlényről – lehetőleg méretaránnyal (erre egy érme tökéletes) –, majd a felvételt juttassa el Szabóhoz és Czinkéhez Facebookon vagy e-mailben. Fontos az észlelés pontos helyszíne, ideje, hogy nappal vagy éjszaka történt-e a találkozás, valamint az is, hogy az észlelési pont körül járt-e valaki korábban a közelmúltban Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Romániában, Franciaországban, Csehországban, Angliában, Oroszországban vagy észak-afrikai területeken, vagy vásárolt-e egzotikus vagy mediterrán gyümölcsöt, külföldről bútort. Szabó és Czinke arra is figyelmeztet, hogy bár óvatosan – például egy ecset segítségével – be lehet fogni a skorpiót egy zárható tégelybe, és előzetes egyeztetés után eljuttatni a kutatóknak, senkit sem bátorítanak arra, hogy kézzel nyúljon az állathoz, mert – bár mérge nem túl erős – csípés esetén komoly allergiás reakciót válthat ki. További részletekért olvassátok el a biológusok kiírását.
