Tim Burton zsenialitásának számtalan remek mozit, sorozatot vagy éppen animációs filmet köszönhetünk. Ezek közül pedig több fronton is kiemelkedik A halott menyasszony, ami idén már a huszadik jubileumát ünnepli.
Húsz év telt el azóta, hogy Tim Burton különleges látványvilágú, szívszorítóan romantikus és hátborzongatóan gyönyörű animációja, A halott menyasszony meghódította a mozikat. A film 2005. szeptember 23-án az Egyesült Államokban, november 17-én pedig Magyarországon debütált, és azóta is kultklasszikusnak számít a Burton-rajongók körében. A jubileum apropóján most hét izgalmas érdekességet gyűjtöttünk össze a filmről, a titokzatos eredettörténettől a kulisszák mögötti különleges megoldásokig.
1. Egyszer volt, hol nem volt
A halott menyasszony története kétség kívül igazán egyedi, de annyira mégsem eredeti. Burton animációs filmjének ugyanis Joe Ranft, a Disney és a Pixar egyik animátora adták az ötletet. Történt ugyanis, hogy Ranft megismerkedett egy, a 17. században íródott zsidó népmesével, melyről azonnal tudta, hogy Burton fantáziáját is felkelti majd. A halott menyasszony alapját adó, "Az ujj" című szöveg a korabeli Oroszországban játszódik és egy olyan fiatal vőlegényről szól, aki az esküvői fogadalma közben egy halott ara ujjára húzta a jegygyűrűjét. Több sem kellett a holtnak hitt menyasszonynak, azonnal felugrott és "életre kelt". Az újdonsült férj azonban nem akart beletörődni balul elsült házasságába, így feleségét a helyi rabbi elé vitte, aki azonnal érvénytelenítette a frigyet. A holtak ugyanis még egy ilyen horrorelemekkel tarkított történetben sem formálhattak jogot az élőkre. Persze a menyasszony ezt már nem élte túl, egy hangos sikoly kíséretében darabjaira hullott, és soha többé nem kelt életre. Miután a rendező meghallgatta a mesét, szinte azonnal munkához látott, és folyamatosan azon agyalt, miként is viheti ezt vászonra. Az eltelt évszázadok miatt ugyan némi ráncfelvarrásra volt szükség az adaptációhoz, de így húsz év távlatából is azt kell mondanunk, hogy Burton remek munkát végzett. A változtatások közé tartozott például a befejezés, és az is, hogy Oroszország helyett a viktoriánus korabeli Angliába helyezte a cselekményt, valamint kihagyta belőle a zsidó hagyományokra való utalásokat is.
2. Két legyet egy csapásra
Tim Burton sosem félt nagy fába vágni a fejszéjét, ezt bizonyítja az is, hogy A halott menyasszony készítése közben egy másik, szintén nagyszabású projekten is dolgozott. A Charlie és a csokigyár gyártásának kezdete ugyanis szinte egybeesett az animációs filmével. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy nem a rendező volt az egyetlen, akinek mindkét esetben teljesítenie kellett. A két alkotás ugyanis számos kulcsszereplőn osztozott. Mindkét esetben Johnny Depp volt a főszereplő, de Helena Bonham Carter és Christopher Lee is fontos karaktereket formáltak meg mindkét alkotásban. Így a színészek megfeszített munkatempóban voltak kénytelenek dolgozni. Nappal a Charlie és a csokigyárat forgatták, éjszaka pedig A halott menyasszonyban megformált alakjaikat szinkronizálták. Danny Elfman zeneszerzőt szintén arra kérték, hogy egyszerre dolgozzon mindkét projekten. Elfman szerint Burton ugyanazon a napon kérte fel, hogy zenét írjon a készülő filmekhez, így ő elmondása szerint egy teljes éven át ingázott A halott menyasszony és a Charlie és a csokigyár között.
3. Amin gondolkodni sem kellett
Tim Burton és Johnny Depp párosa ikonikusnak mondható a modern filmezés történetében. A rendező és a színész párosa 2005-re már két közös projektet is maguk mögött tudhattak, így mikor a Charlie és a csokigyár forgatásán dolgoztak, Burton számára nem is volt kérdés, hogy ki kölcsönözze hangját Victor Van Dortnak. A rendező egy szünetben meg is kereste Deppet, hogy felvázolja neki ötletét. Miután a sztár elolvasta a forgatókönyvet, szinte gondolkodás nélkül bólintott rá arra, még azt sem kérdezte meg, mikor kezdődik majd a munka. Nem kis meglepetés érte tehát, amikor az egyik forgatási napon Burton a semmiből közölte vele, hogy aznap rögzítené A halott menyasszony néhány jelenetének sorait is. Ekkor Depp még el sem gondolkodott azon, hogy miként formálja meg a karaktert, így a stúdióba vezető tizenöt perces úton alaposan kifaggatta a rendezőt Victort és motivációját illetően, és ezidő alatt tökéletesen kidolgozta a vőlegényt.
4. Helena Bonham Carter kétségek között
Burton A halott menyasszony másik főszereplőjét is legalább annyira jól ismerte, mint Deppet, sőt még attól is jobban. Az Emilyt "alakító" Helena Bonham Carterrel ugyanis azontúl, hogy 2005 előtt már három közös filmet forgatott, még házasságban is élt. Azonban az egy percig sem merülhet fel, hogy a frigy hatással volt a szereposztásra, hiszen feleségével szemben még szigorúbb elvárásokat támasztott, mint egyébként. Ezért nem is lephet meg senkit, hogy Carter volt az egyetlen olyan szereplő, akinek meghallgatáson kellett részt vennie. Ha pedig ez nem lett volna elég, Burton a válaszadást sem siette el. A színésznő számára csak két hét múlva derült ki, hogy megkapta a szerepet. Bár a rendező ezt azóta is tagadja, szerinte exfelesége színésznői mivoltjából eredően kicsit túldramatizálta a dolgot, és bár beismerte, hogy kicsit kínozta őt, de egyáltalán nem látta ilyen vészesnek a helyzetet.
5. Burton képzeletének szüleményei
A rendező fantáziáját sosem kérdőjelezzük meg, hiszen már számtalan esetben bizonyította, hogy az szinte végtelen, így természetesen A halott menyasszony karakterei is mind az ő fejéből pattantak ki. Burton viszont ahelyett, hogy megbízott volna valakit a feladattal, maga rajzolta le őket. Csak ezt követően, 2003-ban történt, hogy megkereste a spanyol művészt, Carlos Grangelt, akinek megmutatta illusztrációt és a forgatókönyvet is, és akitől azt kérte, hogy fejlessze tovább a karaktereket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Gragel végleges tervei nem tértek el jelentősen Burton rajzaitól. A szereplők tehát ekkor már készen várták, hogy elkezdődjön a munka. Ennek tudatában pedig valóban nagyon érdekes az, hogy Victor Van Dort mennyire is hasonlít a hangját adó Johnny Deppre.
6. A stop motion igazi hősei
A film karaktereit a manchesteri székhelyű MacKinnon and Saunderstől megrendelt bábokkal keltették életre. A harminc főbb szereplőhöz pedig nem kevesebb, mint háromszáz bábot kellett elkészíteniük, amik közül a legdrágább 30.000 dollárba került. A MacKinnon and Saunders dolgozói tizennégy bábot készítettek Emilyről és tizenkettőt Victorról, de a film készítése közben is bőven ellátták őket feladattal, hiszen a forgatás során folyamatosan fel kellett azokat újítani. További kihívás elé állította őket az is, hogy míg ezelőtt a figurák mimikáját leggyakrabban cserélhető fejekkel oldották meg, addig itt egy újabb technikát alkalmaztak. A bábok fejébe egy, Tim Burton által csak a svájci órák belsejéhez hasonlított, apró fogaskerekekkel teli szerkezetet helyeztek, a karakterek fülébe vagy hátsó részébe pedig mini kulcsokat illesztettek, amik segítségével az animátor fokozatosan változtathatta a báb arckifejezéseit. A legnagyobb nehézséget viszont mégsem ez, hanem a halott menyasszony fátyla okozta a forgatás során. Bár Emily fátylát néhány jelenetben számítógépes animációval készítették, a legtöbb esetben a hagyományos stop motion technikát alkalmazták. Négyhónapnyi kutatás után sikerült elkészíteni azt az áttetsző kiegészítőt, amit láthatatlan huzalokkal mozgattak, így valóban úgy tűnt, mintha az Emily körül lebegne.
7. Tisztelgés a nagy előd előtt
A stop motion animáció szinte védőszentjeként ismeri el Ray Harryhausent, akinek 1959 és 1981 között tomboló dinoszauruszai, sziszegő hidrái és kardozó csontvázai világszerte meghódították a mozikat. Egész generációt inspirált művészek és filmesek körében, köztük Burtont is, aki Harryhausennek tulajdonítja stop motion iránti életre szóló szenvedélyét. Így amikor a világhírű animátor meglátogatta A halott menyasszony forgatását, igazi hősként fogadták őt. Majd a stáb egy kis tisztelgést is elhelyezett a filmben: amikor Victor egy könnyed zongoradarabot játszik azelőtt, hogy először találkozik Victoriával, Harryhausen nevét láthatjuk a hangszeren.
