Beköszöntött a tavasz, ami azt is jelenti, hogy végre megéri elhagyni a lakást! Ezúttal a Capa Központ és a 2B Galéria kiállításait, a magyar animációs művészetet bemutató tárlatot, valamint Molnár Judit Lilla és az FKSE új tagjainak kiállítását ajánljuk.
„Egy kedves szó és egy kis megértés vajon mennyit változtatna az emberek életén?“
Csibra-Kaizler Tamara írásai és Wilhelm Laura fotói hajléktalanellátó intézményekben élő nők történeteit, élethelyzeteit és ideiglenes személyes tereit mutatják be dokumentarista módon, interjúk és fotók formájában. Az Egymással szemben, lesütött szemmel című tárlaton a naplószerűen installált anyag, a felnagyított interjúrészletek, feljegyzések és plakát nagyságú portrék jelzik a személyes hangsúlyok változatosságát és összetettségét.

A nőnapra időzített kiállítás célja felhívni a figyelmet a társadalom által megbélyegzett, marginalizált társadalmi rétegre, a hajléktalanokra, akik felett sokan hunynak szemet.

„A megszólaló nők életvitelszerűen nem az utcán élnek, mégis a hajléktalanság spektrumán mozognak és az instabilitás különböző fokozatait élik meg, gyakran a társadalom számára láthatatlanul. A résztvevők mind anyák, lányok, nagymamák, hétköznapi emberek. Hogyan kerültek az intézetekbe, innentől merre mehet az életük, milyen álmaik és perspektíváik vannak? Mernek-e még álmodni egyáltalán?“ – ilyen kérdéseket feszeget a kiállítás, derül ki annak ismertetőjéből.

A szervezők hangsúlyozzák, hogy a kiállítás amellett, hogy érzékenyítésre hivatott, adománygyűjtés céljával valósul meg, így a tér egyben gyűjtőpontként szolgál. Az anyagi támogatás mellett olyan jó állapotban lévő tárgyi felajánlásokat várnak, mint a tisztasági- és intimbetét, inkontinencia betét, alsóneműk (bugyi, zokni), fogkefe, fogkrém, hajfesték, szappan, tisztálkodószerek, tusfürdő, szappan, papucs (több méretben), hálóing, köntös, sampon, dezodor, fésű, testápoló, arckrém, manikűr készlet, varrókészlet, hajszárító, törölköző vagy sminktermék. Az érkező adományokat az érintett nőknek és az őket támogató szervezeteknek juttatják el.
2B Galéria,; 1092 Budapest, Ráday u. 47.
2025. március 8. – 14.
Európaiság – kelet-európai perspektívából
A Capa Központ kortárs tapasztalatokra építő kiállítása hat fejezetben vizsgálja a kelet-európai identitást, lengyel és magyar fotósok munkáin keresztül.

Az Európaiság – kelet-európai perspektívából című tárlat olyan témákat jár körül, mint hogy mi köti össze a területen élő embereket, hogyan csatornázódnak be ezek a tapasztalatok az európaiság megélésébe, hogyan zajlik ma a régiót is érintő európai integráció, milyen példák vannak a nemzetközi együttműködésekre, és hogy ezek a gyakorlatok miként hatnak a körülöttünk lévő világra vagy a témával foglalkozó művészeti-fotográfiai alkotásokra?
A tárlaton kiállít Barakonyi Szabolcs, Horváth Anita, Kouzmitcheva Katerina, Sejud Agnieszka, Simon Zsuzsi, Standovár Júlia, Szombat Éva, Szwarc Ilona, Wojtas Karolina, Zielinska Ada, a Sputnik Photos és a Pictorial Collective.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ; 1065 Budapest, Nagymező u. 8.
2025. február 13. – március 30.
Mennyiben valódi esély, és mennyiben illúzió a társadalmi mobilitás?
Molnár Judit Lilla képzőművész Török Krisztián Gábor kurátorral együtt gondolta újra a Kígyók és létrák társasjátékot és öntötte azt művészeti formába, a társadalmi mobilitás kérdését és problematikáját vizsgálva. Az indiai társasjáték ihlette kiállítás az Esterházy Art Dating esemény győztes pályázatából született, és kilenc hónap alatt valósult meg – az eredményt öt héten át láthatja majd a közönség a Space Galériában.

A fém- és faelemekből álló installáció játékos struktúrával operál, de maga a téma nagyon is komoly: a létrák és kígyók olyan kortárs pszichológiai fogalmakhoz kapcsolódnak, mint a „kitartás” vagy a „tanult tehetetlenség”, és olyan kérdéseket feszegetnek, mint hogy mennyire befolyásolják külső körülmények a siker vagy kudarc esélyeit, milyen szerepet játszanak ebben az egyéni döntések vagy a társadalmi meghatározottságok.

„A játékmezőként funkcionáló homok Éber Márk Áron osztálymodelljére reflektál, amely a rendszerváltás utáni magyar társadalom szerkezetét elemzi. Az egyes mezők közötti lépések, a lehetőségek és akadályok eloszlása arra a kérdésre irányítják a figyelmet, hogy a mobilitás mennyiben valódi esély és mennyiben illúzió. A néző így maga is részesévé válik ennek a szimulációnak, érzékelve a társadalmi mozgás komplex és sokszor frusztráló természetét“ – írják a szervezők.
The Space – Contemporary Art Gallery and Management; 1015 Budapest, Hattyú utca 16.
2025. február 20. – március 21.
111 éves a magyar animációs művészet
A Műcsarnok kiállítása a magyar animáció történetét, a legjelentősebb alkotókat, illetve azok filmjeit mutatja be. A válogatás kifejezetten a szerzői animációs filmművészetre fókuszál, ami erős és meghatározó terület a magyar animációtörténetben, mégis a legkevésbé ismert a nagyközönség előtt.

Az animáció a kortárs művészet megkerülhetetlen műfaja, hiszen ez az a terület, ahol az összes művészeti ág találkozik, az irodalomtól a képzőművészeten át egészen a zeneművészetig
– mondta el M. Tóth Éva, a kiállítás kurátora a tárlat bemutatóján, hozzátéve: a három teremben bemutatkozó kiállítás rendezésekor elsősorban ezeknek a kapcsolódásoknak a bemutatására koncentráltak, és a magyar animáció történetének elmúlt 111 évéből igyekeztek a legizgalmasabb részleteket bemutatni.

A Vízió című első teremben négy nagy alkotó, Gauder Áron, Gémes József, Jankovics Marcell és id. Reisenbüchler Sándor munkái fogadják a látogatókat egy-egy közismert munkájukkal, utóbbiról egy külön vetítés is megemlékezik.

A második, Gesztus című terembe olyan filmeket válogattak össze, ahol a stílusból, illetve a különleges technikai vagy dramaturgiai sajátosságokból azonnal felismerhető az alkotó. Ezek a munkák többnyire a műfaji határokat feszegetik, bár kevésbé egyértelmű szándékkal, mint a következő, Kísérlet című teremben látható válogatás filmjei. Itt látható például Rófusz Ferenc Oscar-díjig jutó műve, A légy, vagy Cakó Ferenc homokanimációja, de ebben a szobában olyan, a Balázs Béla Stúdióban született mozgóképek is láthatók, amikben az animáció összekapcsolódik a zenével, illetve a képzőművészettel. Mindezeken felül itt egyedi mozgóképekkel is találkozhatunk, olyanokkal, amik nem filmvászonra készültek.
Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37.
2025. február 21. – április 27.
Hol vagyunk a világban, és kik vagyunk benne?
Március 20-ig látogatható a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) 2024 őszén felvételt nyert új tagjainak – többek között a Refresher videós szerkesztőjének, Vigh Violettának – a bemutatkozó kiállítása. A Létezést jelentő igék olyan kérdéseket jár körül, hogy létezik-e közös identitás, hol és kik vagyunk a világban, vagy hogy mi köt össze bennünket – az örökségünk, a közös valóságunk, vagy valami más?
„Az általunk létrehozott közös identitás nem statikus állapotként jelenik meg az FKSE tereiben, hanem egy folyamatként, amelyben a személyes és kollektív emlékezet folyamatosan keresi a kapcsolódási pontokat. Létezésünk helyszíneit a galéria különböző terei most más-más módon reprezentálják” – derül ki a tárlat ismertetőjéből, amiben a szervezők megjegyzik: az egyéni alkotások nem egymástól elszigetelve élnek, hanem egymásba fonódva formálnak rendszert, így a kiállítás egy folyamatosan alakuló narratíva, amelyben a személyes történetek néhol éppen összetalálkoznak, míg máshol szándékosan széttartanak.
A kiállítók között van Agócs Gyöngyvirág, Bényi Lilla, Csapó Júlia, Csondor Réka, Deák Róza, Glauser Lisa Arnika, Hajdu Léna, Harangozó Imre, Illés Haibo & Melykó Richárd, K. Takács Márton, Kautzky Sára, Kiss Norbert, Nagy Eszter, Papp Ida Zsuzsanna, Papp Péter, Puszt Zsófia, Szabó-Sáfrány Hanna, Szarka Boglárka Katalin, Szilák Andrea, Tar Enikő Vivien, Tóth Boglárka, Törteli Lilla, Vámos János, és Vigh Violetta is.
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület; 1077 Budapest, Rottenbiller u. 35.
2025. február 20. – március 20.