A leköszönő budapesti nagykövet, David Pressman utódaként emlegetett Bryan E. Leib is megszólalt az ügyben.
Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listájára Rogán Antal is felkerült, derült ki egy kedden közzétett dokumentumból. A hírt David Pressman nagykövet egy rendkívüli sajtótájékoztatón erősítette meg.
Az indoklás szerint a politikust a Magyarországon tapasztalható korrupcióban való érintettsége miatt helyezték a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List, röviden SDN-lista).
A OFAC szankciós listáján azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, amelyeket az Egyesült Államok kormányzata bizonyos okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett, emiatt tilos velük üzletelni az Egyesült Államokban. A SDN-listát a hivatal rendszeresen frissíti a nemzetközi politikai és gazdasági légkörhöz igazodva, így kerülhetett rá a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is.
A január 7-én megjelent közlemény szerint a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt rendeltek el szankciókat. A bejelentésben azt is megjegyzik, hogy Rogán számos kormányzati szervet irányít, köztük a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt és a Magyar Turisztikai Ügynökséget, ezeket pedig „saját és a kormánypárthoz hű személyek vagyonának növeléséhez használta.”
Donald Trump feltámadása, merénylet Robert Fico ellen: ezek voltak a legfontosabb világpolitikai események 2024-ből
2024.12.28 10:03
A szankció értelmében Rogán nem léphet be az Amerikai Egyesült Államok területére, amennyiben mégis megteszi, az összes, amerikai joghatóság alá tartozó vagyona zárolásra kerül, és be kell jelenteni az OFAC-nak. Emellett blokkolni kell minden olyan szervezetet vagy céget, amelynek legalább 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve a blokkolt személy, jelen esetben a fideszes politikus tulajdonában van.
Rogán az úgynevezett Magnyickij-törvény által meghatározott szankciók értelmében került a listára, mely azokra vonatkozik, akik súlyos emberi jogi visszaélésekben vagy korrupcióban érintettek. A törvényt Szergej Magnyickij orosz ügyvédről nevezték el, aki részt vett egy adócsalás bizonyítékainak feltárásában, emiatt 2009-ben bebörtönözték, és a börtönben meghalt.
Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán reagált a bejelentésre.
Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra
– állt a külügyminiszter bejegyzésében, amelyben egy a Rogánnal közös képet is megosztott.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint „ha a titokminiszter Rogán korrupt, akkor nemcsak neki, hanem a kormánynak is mennie kell. Most.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Facebookon reagált a döntésre. A politikus úgy fogalmazott:
Rogán Antal mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége. Ami késik, nem múlik
Az ügyben Bryan E. Leib amerikai politikai elemző is megszólalt, akit a kormánypárti Magyar Nemzet David Pressman leköszönő budapesti nagykövet utódaként emleget.
Szégyellje magát az USA magyarországi nagykövete ezért a politikai indíttatású tettért. Bár sem én sem más nem beszélhet Trump elnök nevében, azt hiszem, hogy január 20-án, amikor már ő lesz a 47. elnökünk, visszatérünk az USA–Magyarország kapcsolatok aranykorához!
– írta az X-en.
Shame on @USAmbHungary for this politically motivated act. While I and no one speak for President Trump, I believe that on January 20th when he becomes our 47th POTUS - we will return to the golden age of USA-Hungary relations! 🇺🇸🤝🇭🇺@hu_conservativehttps://t.co/wA182Qi08u
— Bryan E. Leib (@BryanLeibFL) January 7, 2025
