2024.7.29 14:15
Olvasási idő 1:11
Szöllősi Anna

„Az elképzelés az volt, hogy egy nagy pogány ünnepet idézzünk meg“ – Megszólalt az olimpia megnyitójának művészeti vezetője

KULTÚRA 2024-ES PÁRIZSI OLIMPIA OLIMPIA OLIMPIAI JÁTÉKOK PÁRIZS

Thomas Jolly, a párizsi olimpiai nyitóünnepség művészeti vezetője cáfolta, hogy "Az utolsó vacsora" témája ihlette volna a program "Ünnepség" című jelenetét, amely ellen a katolikus egyház és jobboldali politikusok tiltakoztak.

Azok után, hogy a szervezők bocsánatot kértek a katolikusoktól és más keresztény csoportoktól, vasárnap Thomas Jolly rendező is megszólalt a nagy port kavaró olimpiai nyitóünnepség kapcsán. 

„Soha nem lehet nálam, sem a munkáimban arra szándékot találni, hogy bármit is kigúnyoljak vagy bárkit is becsméreljek. Én egy olyan ünnepséget terveztem, amely megbékít. Amely megerősíti a köztársaságunk értékeit, amelyek a szabadság, egyenlőség, testvériség“ – mondta a 42 éves színházi rendező a BFM hírtelevízióban.

A vitát az Ünnepség című jelenet váltotta ki, amelynek kezdőképe egy csoportkép volt, ahol több drag queen, egy transznemű modell és egy meztelen énekes is feltűnt. Sokak szerint ezt Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festménye ihlette, de ezt a feltételezést Jolly – az MTI híre szerint – újságírói kérdésre cáfolta.

olimpiai játékok
Forrás GettyImages / Ludovic Marin - Pool


Mint ismert, a Francia Püspöki Konferencia szombaton közleményben ítélte el „a kereszténység kigúnyolását és ironizálását szolgáló jeleneteket.“ A rendező azonban úgy fogalmazott: „Azt hiszem, teljesen egyértelmű volt, hogy Dionüszosz érkezik erre az asztalra. Azért van ott, mert a görög mitológiában ő a mámor, a bor istene, ami egyébként Franciaország egyik legismertebb jelképe, na meg ő Sequana, a Szajna istennőjének az atyja“.

Az elképzelés inkább az volt, hogy egy nagy pogány ünnepet idézzünk meg, amely az Olümposz isteneihez kapcsolódik, azaz az olimpizmushoz.

A közösségi oldalakon az említett jelenetről sokan Jan Hermansz van Bijlert XVI. századi holland festő az Istenek ünnepe című festményére asszociáltak, amely a kelet-franciaországi Dijon Szépművészeti Múzeumában található. A Marie-Antoinette kivégzését megidéző jelenetről, amelyben az utolsó francia királynő a kezében tartja a saját fejét, Thomas Jolly leszögezte: nem a guillotine dicsőítése volt a célja.


„Ha arra használnánk a munkánkat, hogy megosztottságot, gyűlöletet generáljunk, miközben az egyre inkább terjed mindenhol, az nagy kár lenne. Szerintem mi az egymással való békességet, az együttlétet hirdetjük, és azt valljuk, hogy lehet együtt szép és megindító dolgokat csinálni“ – mondta a művészeti igazgató.