2024.6.13 19:46
Olvasási idő 7:34
Szécsi Krisztián

Masszívan végigszexeltem a húszas éveimet, mégsem lettem boldog

Masszívan végigszexeltem a húszas éveimet, mégsem lettem boldog
Forrás Alexandre Cabanel: L'Ange déchu
ÉLETMÓD HOMOSZEXUALITÁS SZEX SZEXJÁTÉK SZEXUALITÁS
Érzékeny tartalom
A cikk tartalmazhat:
  • terméket vagy szolgáltatást 18 éven felüliek számára
  • szex, meztelenség vagy más felnőtt tartalom
  • erőszakos, véres vagy arra érzékenyek számára nem megfelelő tartalom
Igen, elmúltam 18 éves
És el szeretném olvasni a cikket.
Vissza a nyitóoldalraVissza

Vajon tényleg jellemépítő, ha kiéljük magunkat a húszas éveinkben? Szécsi Krisztián véleménycikke a homoszexualitás túlszexualizálásáról, szexuális fomóról, individualizmusról és a végtelen létigenlésről.

Tizennyolcéves voltam, és már nagyon túl akartam esni a dolgon, így a szüzességemet végül egy zsidó hitközség imatermében vesztettem el.

Vidéki homoszexuálisként közvetlenül a továbbtanulás előtt elég limitáltak voltak a lehetőségeim a szexusom kibontakoztatására: a Grindrt – hál'istennek – még nem ismertem, a Gay Romeo már tíz éve is egy komplett STD-katalógusnak tűnt, a Tinderről pedig akkoriban még elhittük, hogy tényleges ismerkedésre predesztináltatott. Tudtam, az csak hiú ábránd, hogy szerelmes körülmények között történjen meg a nagy tűzijáték-robbantás, adekvát volt hát, hogy az első szexuális élményemet az egyetlen meleg férfival bonyolítsam le, akit ismerek, és akiért – mondjuk – nem kell kibuszoznom a tanyavilágba.

Forrás tovfla/ Getty Images

Ő ilyen haverféle volt, jó humorú, de idegesítően vihogott, sokat utazott, az én 185 centis magasságomhoz képest jóval alacsonyabb, nagyon szőrös, túlsúlyos zsidó férfi, aki az évek alatt számtalan történetet mesélt arról kivel, hol, hányszor és hogyan – az esetében – baszott. A tapasztaltsága döntő érvnek bizonyult abban, hogy olyan Sade márkisan bevezessen a szodómia vízbázisú síkosítótól csöpögő bugyraiba. Egyébként kicsit sem vonzódtam hozzá, de ha visszatekintek, volt abban valami szép, ahogy letolt gatyával ott térdepeltünk megannyi menóra és tanakh között, az övem csatja folyamatosan verte és karcolta a terazzós padlót, a tudat pedig, hogy én tulajdonképpen valami számomra ismeretlen, nagyon fura, nagyon állatias dolgot készülök csinálni a hitközségvezető fiával, izgatott.

Ettől függetlenül nem élveztem. Sőt, teljesen megsemmisített.

Múltak a hetek, a hónapok, de a megalázottság ezen fura esszenciája szépen elkísért a későbbi szexuális élményeimben is. Emlékszem, egy évvel később, életem második, de nem utolsó egyéjszakás kalandja után már zokogva hívtam fel egy barátomat. Ezúttal, bár sokkal élvezetesebbnek találtam a szexet, mint a fizikai síkon történő interperszonális kapcsolódás eszközét, ugyanolyan rettenetesen éreztem magam: üres voltam és nagyon magányos.


Akármennyire próbáltam magamat vigasztalni azzal a groteszk jelenettel, ahogy véletlenül ráélveztem a nagyfaszú Norbi függönyére a hétkerből, akinek így instant triggereltem az OCD-s pedantériáját, mégsem értettem, hogy élvezhetek valamit, amitől üres leszek.

Forrás Stuart Sandford

Basznak vagy baszol

A szexuális kisebbségek, jól bepucsítva annak, hogy szexuális minőségük miatt állnak ki az össztársadalmi egészből, gyakorta nagyon is ráerősítenek a sztereotípiákra: minden a szexről szól. De egyébként valóban, mindenki szexelt is körülöttem, én pedig mindenkire irigy voltam: a barátaimra, a társadalmilag konvencionális, kétbites influenszerekre, a budapesti homoszexuális szcéna Zara parfümtől bűzlő fenegyerekeire. Mindent irigyeltem, mert minden a szexről szólt. Felmegyek az Instagramra, látom, hogyan oszlik kasztokra a húspiac, hogyan pisilik körbe egymást a férfiak, a szemem láttára vitték egymást ágyba a metatérben. Fura vízióim voltak az ilyen emberekről: elképzeltem, ahogy ezek a hipermaszkulin, hipermenő férfiak elhívják egymást randira, a kétértelmű üzenetváltásokat, a stílszerű Duna-parti sétákat, melyek végén – több mint valószínű – valakinek az arcára élveznek. Azt gondoltam, a figyelem egyenlő a megbecsüléssel. Így egyszerűen irigyeltem a szexet, és fomóm volt minden este, ha nem szexelhettem, de mégsem feküdtem le akárkivel. Világéletemben válogatós voltam a magyar egészségügy legnagyobb bánatára, hogy nem rólam gombolhatták le azt az x-fiolányi injekciós tripi-penicilint, de így legalább az Anyegin-féle érzelmi kiégést is képes voltam még odázni.

Elhittem, hogy a tartós és stabil ismerkedéshez a szexen keresztül vezet az út, pedig én sem igazán akartam többet azoktól, akikkel egyszer már ágyba bújtam. Azt gondoltam, én is annál értékesebb ember vagyok, minél többen kívánnak. Így időt, energiát és az egészségemet nem kímélve sportoltam, foglalkoztam a testemmel, hisz ugyebár az intelligenciahányados egyenesen arányos a hasizomzat kockáinak számával.

A végtelenül képmutató LMBTQ-közösség elég ellentmondásos mechanizmusokkal operál: sérelmezzük, hogy társadalmunk nem túl inkluzív, de a közösség is kivet magából mindenkit, aki nem felel meg a konvencióknak – a legszínesebb társadalmi csoport, olybá tűnik, mégsem annyira színes. Hiszen heteronormatív társadalmunknak nagyon sarkalatos nézetei vannak arról, hogy milyen is egy homoszexuális ember, de sajnos ijesztőbb a tény, hogy ezt a melegek fullon be is kajálták. Mert a meleg férfi sikeres, magas pozícióban dolgozó, sokat kereső, jól öltözött, jól olvasott, tanult, érzelmileg érzékeny, kreatív, ezenfelül pofátlanul sármos, drága dizájneringe alatt duzzadnak izmai, és bőre barnaságát a háromhetes olasz partok menti jachtos nyaralásának köszönheti. De ha ebből bármi is hiányozna, egy szép testtel, minél kevesebb ruhával és nagyon szexi gyúrós szelfikkel pótolni lehet. Továbbá a húspiac kicsi, ezért pedig ölre menő harcok mennek ugyanazért a három pasiért. A játékot pólót levetve, proteinporral teletömve játsszuk mind, mégsem a játékkal van bajunk, hanem egymással. A féktelen létigenléssel oldunk fel egy halom szubkulturális feszültséget, aminek a végén lazán borítékolható a kapunyitási kiégés.

Kiemelt tartalom
Így működik a queerbaiting, a filmipar olcsó trükkje, hogy bevonzza az LMBTQ-nézőket Így működik a queerbaiting, a filmipar olcsó trükkje, hogy bevonzza az LMBTQ-nézőket 2024.6.30 9:28

Bár hiába volt a szodómiában tett első pár lépésem inkább traumatikus, mintsem kielégítő, addig mantráztam magamnak, hogy fiatal vagyok és élnem kell, mígnem egy új hipotézis látszott kikristályosodni: ha minél többet szexelek, talán a posztkoitális üresség érzete is elmúlik, így pedig boldog ember válhat belőlem. A dübörgő individualizmusom addig vezetett, hogy gyakran már nem is emlékeztem partnereim nevére. Úgy döntöttem, mint Uma Thurman a Kill Billben: én is listába kezdek. Egy verítékkel és ondóval átitatott listába.

Uma Thurman azoknak a nevét szedte listába, akiket meg akart ölni. Én pedig azokat a férfiakat írtam fel, akikkel lefeküdtem. Forrás Kill Bill

A konzekvensen csak férfiak nevezetű kis szemelvényen, olyan igazán disztópikusan, mégis humorizálva, egy-egy számhoz egy-egy partnert rendeltem némi deskripcióval. Például:

  • 7, Random olasz (a SOTE-ra járt)
  • 10, Random portugál (nálam hagyta a harisnyáját; taknyos volt)
  • 11, Random színész, aki benne volt a Mamma Mia 2-ben, és aki azóta jógaoktató lett
  • 20, Random kazah (próbált meggyőzni, hogy a magyarok Kazahsztánból származnak; kicsi volt a farka)
  • 25, Aki sírt orgazmus közben (azt hiszem, egyiptomi)
  • 29, Biológus, akihez átmentem tételtanulás helyett (béna szex)
  • 35, Marc, a belga apuka (nyolc lánya van; gyógyszert szed a rossz szívére)
  • 47, Iván, panamai politikus (Kemény Zsófival elvittük táncházba; csodás szex, csodás férfi)

És így tovább. Trófeák, a saját magamról alkotott értékítélet kiszuperált szarvasfejei. Pedig hát én csak azt csináltam, amivel kapcsolatban édesanyám, aki 23 évesen már megszülte bátyámat, soha nem volt rest felhívni a figyelmemet. Amit a könyvekben olvastam, amiről az összes sablonos és kiszámítható coming-of-age film és az összes pénteki vagy szombati meleg buli szól: éltem, élveztem a húszas éveimet, tehát szexeltem. De akármilyen sokszor is mentem ágyra, soha nem volt elég, ésaz eredeti elképzelés ellenére boldogabb se lettem tőle – megdőlt az elméletem.

Forrás Marvi Lacar / Contributor

Nálam a szex, a magam defenzív mechanizmusán túl, egy szocioökonómiai, illetve gyakran intellektuális elfoglaltság volt. Olyan emberekkel találkozhattam általa, akik a saját társadalmi osztályom felett, netán alatt helyezkedtek el.

Mert még mindig, ebben a hihetetlen nagy világszabadságban, a 21. századi kasztrendszerben csak egyféleképpen van átjárás: basznak vagy baszol.
@80s.90swannabe Pretty Woman 💞 #StemDrop001#prettywoman#juliaroberts#90s#fyp#foryoupage#fypシ#edit#viral♬ original sound - 80s & 90s

Ott volt például a tizenhatodik, a kanadai politikus, akivel utolsó egyetemi oroszvizsgám után a Tervben találkoztunk, és aki a Marriott Hotel legfelső emeletén bérelt szobát, így – életemben először és eddig utoljára – a Várra néző panorámával élvezhettem el. Hasonló üzemi gazdasági élményem volt tavaly, két Kikeltető-koncert között, amikor a Hotel Anantara New York Palace elnöki lakosztályán megbizonyosodhattam az ötvenegyedikkel, a szállodakritikussal arról, hogyan rugózik egy ötcsillagos kingsize-d ágy, és ahol elképedéssel fogadtam, hogy egy luxushotel enteriőrjét is képesek voltak a Győzike Show csicsamicsa, arannyal bevont ayahuascakarfás foteljeivel berendezni. Ám a hasonló parvenük igen ritkák, és a pénz nem összeegyeztethető azzal, hogy valaki érdekes, netán művelt. És minél több az ilyen találkozó, annál unalmasabbá válnak az emberek.

Kiemelt tartalom
A TikTok szerint egy internetes dokumentum segít meghatározni a szexuális irányultságod A TikTok szerint egy internetes dokumentum segít meghatározni a szexuális irányultságod 2024.6.27 14:32

Ha valaki sokat randizik, pláne ha sokat szexrandizik, könnyen rájön, mit tart magában igazán értékesnek. Ez már az első pár egyéjszakás kaland után önmagától megírja saját sablonos és szűkszavú memoárunkat, amit kézfogás helyett, de még mielőtt az erekciónk kényelmetlenné nem válna a gatyánkban, szépen át is nyújthatunk partnerünknek. Vagyis kiderül, mit akarsz feltétlenül elmondani magadról, mielőtt az arcodba nem vágnak egy falloszt.

Az egymást mímelő és ismétlő találkozók sokaságában már nincs kedvünk erőfeszítéseket tenni, energiát és időt fektetni abba, hogy minél jobb képet fessünk magunkról. Sztoikussá, cinikussá válunk, ellustulunk jól működő emberi kapcsolatokat építeni, és ráébredünk, mindenki túlságosan is hasonló a másikhoz. És tehet bármit bármelyik partnerünk, a nap végén mégis felsínylik a konklúzió: az emberek unalmasak és egymáshoz hasonlóak.

Eddigre már bőven eltűnt a posztejakuláris üresség érzete, de a fürdetővízzel együtt sikerült kiöntenem a gyereket is: nem volt már többé a szexben semmi izgalmas.

Alekszandr Puskin 'Anyegin' című verses regényének főhőse a végnélküli létigenlés végére teljesen kiégett. Forrás Wikipedia

A szex túlértékelt

A szex jó – egy pillanatra se szeretném azt sugallni, hogy nem az lenne. De a hatalmas féktelen létigenlésben és individualizmusban túl sokra becsüljük. Többre, mint talán arra érdemes. Vagy esetleg jobb lenne így mondani: nem a szexet szeretem, hanem a kompatibilitást, az intimitást. Párkapcsolataim során is ez volt a konklúzió, de egyébként meg: baszunk, de minek?

Kiemelt tartalom
REFRESHER-TESZT: Neked melyik meleg ikon lenne az őrangyalod? REFRESHER-TESZT: Neked melyik meleg ikon lenne az őrangyalod? 2024.6.23 9:29

Mire erre ráébredtem, egymást váltották a mély aszexuális periódusaim, és az érzelmi skálám két extremitásra zsugorodott: vagy állandóan szexelni akartam, vagy már az érintés gondolatától is görcsbe rándult a gyomrom. Rácsúsztam a pornóra, és úgy teltek el napok, hogy a folyamatos autoerotikus örömökön túl semmi igazán hasznossal nem töltöttem az időmet. Azzal nyugtattam magam, hogy most erre van szüksége a lelkemnek. Rengeteget olvastam, mégis minden történet rosszul csengő volt. Úgy láttam magam, mint Emma Bováry, vagy Pozdnisev a Kreutzer-szonátából – fals eszményképeket üldözve löktem el magamtól az intimitást mondván, ez nem elég izgalmas.

@lemonadekisses been feeling way too much like emma bovary lately #oldhollywood♬ original sound - caitlin

Aztán mindig jöttek az ellenpontok: létigenlés jeligére fejest ugrottam a kevéssé konvencionális, ám számomra annál merészebbnek gondolt szexuális fantáziáimba. Egy partner már nem volt elég, ezért kipróbáltam, milyen ha többel csinálom. És bár minden ilyen szeánsz után megint csak a teljes immobilitásban röppentek el hétvégék, hiszen hatványozottan több figyelmet és energiát igényel egy-egy orgia, ami végeztével lazán tizenpár órákat aludtam át. Egyébként a többes szexnek voltak igazi jellemépítő aspektusai, és a partnereimen keresztül rengeteget tanulthattam a saját szexuális igényeimről is. De az újdonság varázsa gyorsan elmúlt, undorral néztem, ahogy potens, középkorú férfiak mint az állatok buknak üvegtetejű IKEA-asztalokra, vagy türelmetlenül nézik telefonjaikat, és várják, mikor vehetnek be megint valami kétes eredetű tablettát. Ha kábítószerezel szex közben, az orgazmus esélye vajmi kevés. Baszol, de minek?

Kiemelt tartalom
10 meghatározó LMBTQ-film és -sorozat az elmúlt évtizedekből, hogy legyen mit nézni a Pride-hónap alatt 10 meghatározó LMBTQ-film és -sorozat az elmúlt évtizedekből, hogy legyen mit nézni a Pride-hónap alatt 2024.6.20 17:58

Sok hal van még a vízben – nyugtatnak minket barátaink egy-egy posztszeparációs traumát vagy situationshipet követően. De nem lehet, hogy talán túl sok is?

Mert ebben a hatalmas óceánban mindenki aranyhalnak tűnik, és ha nem fogom ki őket egyesével, honnan tudjam, melyikük teljesíti a kívánságaimat? Ha nem adok esélyt mindenkinek, hogy adhatok esélyt magamnak?

Mi garantálja, hogy amikor majd középkorú férfiként árnyékot vet rám az elkerülhetetlen kapuzárási pánik, nem érzem majd úgy, hogy az életem mindvégig egy bizonyos ponttól, talán egy embertől függött, és én soha nem éltem a lehetőséggel? És mi van, ha valóban csakis az az egy pillanat volt, ami valaha is számított? Gondolom majd jön mindig egy újabb lehetőség, egy újabb ember lép valaki más helyére. Hiszen erre korcsosultak emberi kapcsolataink, nemde? Nem ezt tanítja minden randiapp, minden vállalati munka, HR-pozíció, de még a Shein, a Temu és az About You is? Mindenki és minden pótolható. Mert mindig van, aki szebb, aki gazdagabb, aki intelligensebb, akinek nagyobb a farka, aki jobban a falhoz vág, akivel szorosabban összebújhatok este, aki figyelmesebb, viccesebb, érzékenyebb, megértőbb. 

Kiemelt tartalom
Bárcsak mindenkit megilletne a méltó búcsú és feloldozás – Végre megnéztük az All Of Us Strangers című filmet Bárcsak mindenkit megilletne a méltó búcsú és feloldozás – Végre megnéztük az All Of Us Strangers című filmet 2024.6.9 10:00

A függőség, a dependencia 21. századi népbetegség. Legyen az a közösségi média, a sport, valamilyen kábítószer vagy a túlburjánzó szexuális élet, alkatiságon túl is könnyű kompenzációs folyamatokba belecsúszni. Azt hiszem, nekem a szex volt az időszakos függőségem, de felmerül a kérdés: mit kerestem benne, mit akartam általa kompenzálni? A szex csupán a magány felületi kezelése, tartós megoldást nem nyújt. De általa megannyi dolgot tanulhatsz meg saját magadról, a testedről, a lelki világodról, az interperszonális, na meg fizikai igényeidről. Légy kíváncsi, éld meg fantáziáidat, menj a fejed után, de mégis tedd ezt tudatosan, hogy a végén ne csapjon arcon a kemény valóság: masszívan végigszexeltem a húszas éveimet, mégsem lettem boldog ember.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!