Biztos te is töltöttél már ki internetes teszteket csak azért, hogy megtudd: introvertált vagy extrovertált személyiség vagy. Bármi is az eredmény, nem árt kicsit utánajárni, hogy mit is jelentenek ezek a kategóriák.
Valamikor biztos te is elkezdtél gondolkodni azon, hogy vajon introvertált vagy, esetleg inkább extrovertált. Internetes tesztek ezrei állnak a rendelkezésünkre, hogy kiderítsük, melyik személyiségtípushoz tartozunk, az introverzió és az extroverzió pedig sokak szemében automatikusan sok más tulajdonsággal társul. A népszerű és magabiztos arcok mind extrovertáltak, míg az introvertáltak visszahúzódóak, nincs sok önbizalmuk. Valójában a személyiségtípusoknak nincs sok köze ezekhez a karakterjegyekhez, sokkal inkább egy biológiai kategóriáról van szó.
Az introverzió és extraverzió fogalmát Carl Jung svájci pszichiáter és pszichológus vezette be a 20. század elején. Szerinte az extrovertált személyek az energiájukat kifelé, mások felé irányítják, míg az introvertáltak figyelmüket és energiáikat inkább befelé, egyedül végzett tevékenységekre fordítják. Az elmúlt évtizedek alatt sokat alakult Jung elmélete, az introvertáltság és extrovertáltság szerinti megkülönböztetést a hétköznapokban is sokan használják. A köztudatban a két személyiségtípus élesen elválik egymástól: ha valaki introvertált, az nem lehet extrovertált, és fordítva. Jung ezzel szemben azt állította, hogy mindenkinek van introvertált és extrovertált oldala, csak az egyik jellemzően dominánsabb, mint a másik.
A hétköznapi értelmezés szerint az extrovertált emberek mind hangosak, társaságkedvelők és magabiztosak, ezzel szemben az introvertáltak nyugisak, szégyenlősek és utálnak kimozdulni.
„Az érintettek szabadsága eldönteni, hogy állapot, zavar, vagy szupererő” – A neurodivergencia identitásképző szerepe
2024.12.7 9:56
Azt, hogy mennyire vagy introvertált vagy extrovertált, biológiai folyamatok határozzák meg, a mértéke kódolva van a génjeinkben. Az introvertált személyek nagy mennyiségben rendelkeznek olyan kémiai anyagokkal, amelyek stimulálják őket. Épp ezért az introvertáltak elkerülik azokat a dolgokat, amelyek extra stimulálást, ezáltal extra nyomást jelentenek – például nem szeretik a zsúfolt helyeket vagy a határidőket. Az extrovertáltak viszont jóval kevesebb ilyen stimulánssal rendelkeznek, így ahhoz, hogy jól érezzék magukat, szükségük van a külső nyomásra, az extra ingerekre. Lényegében ez annyit jelent, hogy ha egy introvertált személy egy hangos étteremben vagy pályaudvaron van, könnyen túlstimulálódik, míg egy extrovertáltnak szüksége van ezekre az erősen stimuláló helyzetekre ahhoz, hogy bármire is rávegye magát. Ez a biológiai magyarázat Hans Eysenck német pszichológus nevéhez fűződik, aki többek között a személyiség genetikájával foglalkozott.
Ha szeretnéd megtudni, hogy melyik személyiségtípushoz tartozol, online tesztek helyett egyszerűen azt is megfigyelheted, hogy milyen helyzetekben töltődsz fel. Anita Astley pszichoterapeuta szerint a következő kérdések segítenek eldönteni, hogy inkább introvertált vagy extrovertált vagy:
- Elfárasztanak (introvertált) vagy inkább energizálnak (extrovertált) a közösségi események?
- Inkább a kisebb (introvertált) vagy a nagyobb (extrovertált) társaságot preferálod?
- Amikor meg kell oldanod egy problémát, szereted azt átbeszélni valakivel (extrovertált) vagy inkább magadban gondolod át (introvertált)?
- Inkább az énidőt (introvertált) vagy a közösségi időt (extrovertált) preferálod?
- Ha új emberekkel találkozol, könnyen kezdesz el ismerkedni (extrovertált), vagy inkább megvárod, amíg mások nyitnak feléd (introvertált)?
Persze az is lehet, hogy egyik típusba sem tartozol, és ahogy a társadalom 68 százaléka, te is ambivertált vagy – vagyis nagyjából ugyanolyan mértékben introvertált és extrovertált. Ezek a kategóriák segíthetnek jobban megérteni saját reakcióinkat és viselkedésünket bizonyos helyzetekben, de attól még, hogy inkább introvertált vagy extrovertált valaki, a személyisége még bármilyen lehet.
