A magyar női lapok szerkesztőségei október 11-étől egységes kampánnyal állnak ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett, derül ki a lapok sajtóközleményéből.
A 38 ország által ratifikált isztambuli egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely elismeri a történelmünk során a nők hátrányára keletkezett politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenséget. Egyúttal kijelenti: a hátrányt ellensúlyozni kell, mert egyik rendszerszintű következménye a nőket és gyerekeket súlyosan veszélyeztető családon belüli erőszak.
„Az egyezmény komplex módon támogatja a nők és gyerekek biztonságának megteremtését. Magában foglalja a megelőzést, a beavatkozást és a bűnismétlés megakadályozását. Magyarország az isztambuli egyezményt 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta: nem léptette életbe. Hazánk idén áprilisban új, történelmi esélyt kapott erre.A rendszerváltás kizárólag a nők és a gyerekek biztonságának garantálásával valósulhat meg. A nők ügye közügy“ – olvasható a sajtóközleményben.
„2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján (UNICEF) egységesen lecseréljük a borítókat médiafelületeinken, és november 25-éig – a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig – cikkekkel, riportokkal, edukációs tartalommal hívjuk fel a figyelmet a ratifikáció életbevágó jelentőségére“ – derül ki a sajtóközleményből.
A közlemény taglalja az isztambuli egyezmény részleteit, kitérve arra, mik lennének a direkt hasznai a magyar társadalom számára.
A párkapcsolaton, családon belüli erőszak bizonyítása nehéz és nem biztonságos folyamat a bántalmazott nők számára, mert a jelenlegi intézményrendszer nem megfelelően támogatja őket. Gyerekek esetében gyakran lehetetlen feladat a jelenlegi kereteken belül. A bizonyítási eljárás, a kapcsolattartás jelenlegi hazai gyakorlata még kiszolgáltatottabbá teheti az egyébként is szenvedő gyerekeket.
Mi is az a Gender Studies, amivel a kormány évek óta riogatja a magyar társadalmat? – Interjú Steve On Gender Studies kutatóval
2024.8.25 11:05
Az egyezmény egyik fő alapelve kimondja (31. cikkely): „A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak gyermek áldozatait és gyermek tanúit – adott esetben – különleges védelmi intézkedésekben kell részesíteni, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét.” Az egyezmény szerint a kapcsolattartási jog gyakorlása nem veszélyeztetheti a gyermek vagy az erőszak áldozatának jogait és biztonságát.
Az egyezmény 48. cikke továbbá előírja az alternatív vitarendezési eljárások – így különösen a mediáció és a békéltetés – kötelező voltának tilalmát az egyezmény hatálya alá tartozó erőszak valamennyi formája esetében, hiszen erőszakos kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül tudja szabadon képviselni az érdekeit.
A sajtóközlemény alapján jelenleg hazánkban nem ez a bevett jogalkalmazási gyakorlat. Az egyezmény a veszélyben lévő nők, gyerekek biztonságát védett lakhatással, anyagi támogatással, rendőri védelemmel is garantálja. Komplex intézményrendszer létrehozását írja elő a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére. Végrehajtását egy független szakértői testület, a GREVIO is ellenőrzi.
Magyarországon nőnek lenni vegyes fogadtatású tragikomédia – szubjektív vallomás a nőnap margójára
2024.3.8 19:26
Ezt a hazai jogszabályok önmagukban nem tudják helyettesíteni. Az egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre is, amely jelenleg Magyarországon nem valósul meg. Az államnak a szakmai civil szervezetek és a média képviselőinek bevonásával edukálnia kell a társadalmunkat. Mi erre készek vagyunk.
„Üdvözöljük, hogy a Tisza-frakció Pásztor Anett vezetésével a napokban megalakult Női Műhelye az egyezmény ratifikálását prioritásként nevezte meg“ – zárul a sajtóközlemény.
