Nyilvánosságra hozták a bicskei gyermekotthon ügyében készült jelentést. A kormány egymilliárd forintos jóvátételi alapot indít, és új panaszrendszert ígér a gyermekvédelemben élőknek.
A bicskei gyermekotthonban történtek nemcsak egy intézmény, hanem az egész gyermekvédelmi rendszer működésének súlyos hibáira mutatnak rá – erről beszélt Magyar Péter az október 8-i sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint. A miniszterelnök és Gyurkó Szilvia gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkár a vizsgálat eredményei mellett az érintettek támogatásáról és a tervezett változtatásokról is beszámolt.
A teljes jelentés nyilvánossá vált a kormány honlapján: a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértéseket vizsgáló dokumentum a kormany.hu/jovatetel oldalon olvasható.
A gyerekek jeleztek, a rendszer nem védte meg őket
Magyar Péter szerint a magyar állam évtizedeken keresztül megszegte a gyermekvédelemben élőknek tett ígéretét: azt, hogy biztonságot és segítséget nyújt azoknak, akik a saját családjukban már nem maradhatnak.
A kormányfő felidézte, hogy Bicskén a gyerekek többször beszéltek a bántalmazásról, szakemberek is tettek jelzéseket, vizsgálatok és rendőrségi eljárás indult, az ombudsman pedig súlyos problémákat állapított meg. Ezek mégsem vezettek időben a gyerekek védelméhez.
Különösen súlyosnak nevezte a 2012 és 2016 közötti időszakot, amikor Balog Zoltán vezette az ágazatért felelős minisztériumot, a szociális területért pedig Soltész Miklós, majd Czibere Károly felelt. Magyar szerint a gyermekotthon fenntartóváltásakor a korábbi vizsgálatok iratait nem adták át az új fenntartónak, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Megújul a KATA, így változhat az adózási forma a tervezet szerint
tegnap 15:38 -kor
A miniszterelnök azt mondta, legkésőbb a 2019-es jogerős ítélet után teljes körű vizsgálatnak kellett volna indulnia, amely feltárja az intézményi és politikai felelősséget, segítséget biztosít az áldozatoknak, és más gyermekotthonok működését is ellenőrzi. Álláspontja szerint ez elmaradt. Emiatt Orbán Viktor, Pintér Sándor és Fülöp Attila felelősségét is felvetette, az akkori vezetőket pedig nyilvános magyarázatra szólította fel.
Hétezer oldalnyi iratot néztek át, több dokumentum hiányzott
Gyurkó Szilvia elmondta, hogy a jelentés készítői szakmai interjúkra, sajtócikkekre és mintegy hétezer oldalnyi iratra támaszkodtak. A dokumentáció töredékes volt: egyes információkat nem tartottak megfelelően nyilván, más iratok a fenntartóváltás során vesztek el.
Az államtitkár szerint négy akta esetében a szándékos eltussolás gyanúja is felmerült. Ezekből csak az aktaszámok maradtak meg, ezért azt sem tudták megállapítani, hogy a bicskei vagy a Szőlő utcai ügyhöz kapcsolódtak-e.
Gyurkó úgy fogalmazott, hogy a rendszer hosszú időn keresztül saját magát védte a gyerekek helyett: egy elismert igazgatónak és egy mintaintézménynek hitt, miközben a gyerekek szavát megkérdőjelezte. Szerinte az is feltételezhető, hogy Bicskén több áldozat volt, mint ahányan a büntetőeljárásban sértettként szerepeltek vagy nyilvánosan megszólaltak.
A Gyermekvédelmi jelentést olvasva nehéz elképzelni, hogy bárki családbarát kormányként tekintett a Fideszre
2026.9.22 9:25
Az államtitkár ugyanakkor közölte: a bicskei iratok vizsgálata során nem állapítottak meg olyan alapos gyanút, amely újabb büntetőjogi felelősségre vonást alapozott volna meg. Hozzátette, ha más ügyekben felmerül ennek lehetősége, lépni fognak.
Jóvátételi alap indul, a hozzáféréshez nem kell bizonyítani a bántalmazást
A kormány kísérleti jelleggel, egymilliárd forintos kerettel gyermekvédelmi jóvátételi alapot indít. Gyurkó Szilvia ismertetése szerint a program a pénzügyi kártérítésen túl személyre szabott szolgáltatásokat biztosítana.
Ezek között pszichológiai és pszichiátriai ellátás, egészségügyi és rehabilitációs segítség, jogi támogatás, lakhatási segítség, valamint a tanulást és a munkába való visszatérést támogató szolgáltatások is szerepelnek. Az érintettekkel egy mentorálási folyamatban közösen határoznák meg, mire van szükségük.
Az alap szolgáltatásaihoz azok a már nagykorú emberek férhetnek hozzá, akik 1997 után akár egyetlen napot is eltöltöttek a magyar gyermekvédelmi rendszerben. Az államtitkár szerint ehhez nem kell bizonyítaniuk, hogy bántalmazás áldozatai voltak.
A programot szakértőkből és korábban bántalmazást elszenvedett érintettekből álló tanácsadó testület kíséri. Egy év után a visszajelzések alapján módosítanának a működésén. A részletekről a kormány honlapján lehet tájékozódni.
A panasz nem kerülhet vissza ahhoz a vezetőhöz, akire vonatkozik
Magyar Péter közvetlen, az intézményi hierarchiát megkerülő jelzési út létrehozását jelentette be a gyerekek és a gyermekvédelemben dolgozók számára. Ennek célja, hogy egy intézményvezetővel szembeni panasz ne kerülhessen vissza ugyanannak a vezetőnek a kezébe.
A tervek szerint anonim jelzésre is lehetőség lesz, a megszólalókat pedig védelem illeti meg a fenyegetéssel, zsarolással és megtorlással szemben. Súlyos vagy vezetőt érintő ügyben kötelezővé tennék a független külső vizsgálatot és az azonnali kockázatértékelést.
A miniszterelnökünk és az "influenszerkormányzás": hogyan formálja át Magyar Péter a politikusi szerepet a közösségi médiában?
2026.5.17 9:47
Az ellenőrzésekbe előre be nem jelentett látogatásokat, valamint a gyerekekkel és dolgozókkal vezetői jelenlét nélkül folytatott beszélgetéseket építenének be. A szexuális visszaélések gyanújára külön eljárást dolgoznak ki, és speciálisan képzett szakemberekből álló mobil vizsgálócsoport felállítását készítik elő.
Gyurkó Szilvia arról is beszámolt, hogy a gyermekvédelmi terület kiválik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságból, és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattal való átszervezés révén új középirányító intézmény jön létre.
Mi történt a bicskei gyermekotthonban?
Vásárhelyi János a bicskei gyermekotthon igazgatójaként 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan. 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.
Az intézmény korábbi igazgatóhelyettese, Kónya Endre megpróbálta rábírni a bántalmazott gyerekeket a terhelő vallomásaik visszavonására. Bűnsegédként elkövetett kényszerítés kísérlete miatt 2021 júliusában jogerősen három év négy hónap szabadságvesztést kapott. Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023 áprilisában kegyelmet adott neki.
