A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt Bulgáriában felszínre kerültek egy közel 1700 éves római híd maradványai, amelyeket régészek most drónokkal is dokumentálnak.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt Bulgáriában előbukkantak a 4. században épült Constantinus-híd maradványai. Az I. Constantinus római császár uralkodása alatt emelt, több mint két kilométeres építmény az ókor egyik leghosszabb ismert hídja volt – írja a Reuters.
A maradványok az észak-bulgáriai Gigen közelében váltak láthatóvá. A híd az egykori római várost, Ulpia Oescust kötötte össze a Duna túlpartján fekvő Sucidavával, amelynek romjai ma Románia területén találhatók. Az átkelőt 328-ban adták át, de viszonylag rövid ideig használhatták: a kutatók szerint 367 körül már nagyrészt elpusztult.
A mostani rendkívüli vízállás különleges lehetőséget jelent a régészek számára. Pavel Popov, a pleveni Regionális Történeti Múzeum régésze szerint az ilyen időszakok azért különösen értékesek, mert a kutatók közvetlenül is megvizsgálhatják azokat az elemeket, amelyek az év nagy részében a Duna alatt rejtőznek.
A múzeum kutatócsoportja drónokkal és légifelvételekkel dokumentálta az előbukkant maradványokat. Ezek segítségével feltérképezhetik a látható alapozás vonalát, valamint felmérhetik annak jelenlegi állapotát, mielőtt a vízszint emelkedésével ismét eltűnik a folyóban.
