A bulvárceleb 33 év után először találkozott Nigériában szüleivel, látogatása során bemutatta Lagos pezsgő utcáit és piacait, miközben visszaemlékezett gyermekkorára és afrikai gyökereire.
A bulváros botrányairól híres Lapite Oludayo, művésznevén Fekete Pákó hosszú idő után látogatott vissza szülőországába, Nigériába. Az utat egybekötötte családi vizittel is, 33 év után most találkozott először édesapjával.
„Édesapám, annyira boldog vagyok egy ilyen találkozás nagyon mély, felemelő és pótolhatatlan élmény. Csodálatosan sikerült kiélvezünk minden közös pillanatot, és rengeteg szép, új emlékkel gazdagodtunk“ – írja egyik képéhez Pákó, amin édesapja mellett látható. Egy másik videóban családi fotókat nézegetnek közösen, ahol még apjához is magyarul beszél, de utána átvált „törzsi nyelvre“, közösen osztalgiáztak. A felvételeken Pákó mutat képet édesanyjáról is, és a videó leírása alapján szem nem maradt szárazon a közösen eltöltött percek alatt.
„Nigéria egy rendkívül izgalmas, pezsgő és kulturálisan gazdag hely, rengeteg felfedeznivalóval“ – olvashatók sorai egy kávézós képe alatt, majd látogatása során a nyugat-afrikai ország fővárosába, Lagosba is eljutott, ahol röviden megmutatta, milyen egy nigériai piac, továbbá a lagosi utcakép is. Maga a médiaszemélyiség egyébként Ibadanban született, ez a város mintegy másfél órányira, körülbelül 120 kilométerre található a fővárostól.
Fekete Pákó 34 évvel ezelőtt, 1992-ben érkezett Magyarországra ösztöndíjjal, hogy az ELTE ÁJK-n nemzetközi jogot hallgasson, 3 évet tanult is a képzésben, ám azt végül nem fejezte be. Helyette a mulatós zenék felé vette az irányt, 2003-ban Kislány, vigyázz címmel jelent meg CD-je.
Turisztikai célpontok Európán kívül, ahová még most érdemes ellátogatni
2026.3.4 11:43
A szórakoztatóiparba való átmenet azonban nem feledtette Feke Pákó afrikai gyökereit és gyermekkorának nehézségeit. Ahogy azt egy tavaly interjújában elárulta, Nigériát egy jobb élet reményében hagyta ott, ám eltávozása óta nem látta szüleit és hat testvérét – egészen idáig. Saját bevallása szerint gyermekkorában állandó nélkülözésben éltek, gyakran éheztek, és betegségekkel, köztük maláriával és sárgalázzal küzdöttek.
