Nem győzzük kivárni a pihentető hosszú hétvégét, de vajon tisztában vagyunk még azzal, hogy pontosan mit ünneplünk pünkösdkor?
Készülünk a háromnapos hétvégére, hónapokkal a pünkösdhétfői szabadnap előtt lefoglaljuk az utazást, kihasználjuk az extra pihenőnap nyújtotta lehetőségét. Ám az, hogy mit is jelent az ünnep, már sokaknak ködös lehet. A nem vallásosok számára is hasznos tudni, egyrészt azért, mert az alapműveltséghez tartozik, másrészt, ha az arcodba nyomnak az utcán youtuberek egy mikrofont a kérdéssel, nem fogsz felsülni.
A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentekoszté (ötven) szóból ered. A pünkösdöt a húsvét utáni ötvenedik napon, vagyis a hetedik vasárnapon és hétfőn tartják. Az Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le a Szentlélek pünkösdkor a hívekre Jézus Krisztus mennybemenetele után. A Szentháromság, a Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetét szimbolizálja, ami ezen a napon kiáradt az apostolokra, épp ezért a kiáradás ünnepének is szokták nevezni. Úgy is szoktak fogalmazni, hogy a Szentlélek leszállt az apostolokra.
Az Újszövetség szerint a Szentlélek betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy teljesíthessék Jézus missziós parancsait. Az apostolok ezt követően többféle nyelven kezdtek el beszélni, majd Péter apostol, katolikus nevén Szent Péter prédikálásának hatására megalakult az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. Ezért tartják pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának.
Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. (Az apostolok cselekedetei, az Újszövetség ötödik irata)
Az ószövetségi zsidó társadalomban eredetileg hálaadó ünnep, vagy az első zsenge ünnepe volt, ami az árpaaratással hozható összefüggésbe. Később arról emlékeztek meg, hogy Isten szövetségre lépett Mózessel, így a mózesi törvény emléknapjává vált. Sávuótnak, a hetek ünnepének hívták, hiszen hét héttel húsvét után tartották.
A pápa munkáját segítő püspöki szinódus hivatalosan 305-től rendelte el a galambként ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az 1962-es, II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkor befejezése, lezárása. A vigíliáján (előestéjén), szerte a bolygón a Szentlélek eljöveteléért imádkoznak, virrasztanak a hívek. A fő ünnepnap a pünkösdvasárnap, a hétfőnek nincs egyházi jelentősége, nem köthető bibliai eseményhez, csupán a hagyományos hosszú hétvége része. Magyarországon 1993 óta munkaszüneti nap.
A pápa nyelve: 10 latin kifejezés, amit mindenképpen hallani a konklávé alatt, de csak kevesen értenek
2025.5.6 15:07
A pünkösd a protestáns egyházakban a konfirmáció, tehát a hit megerősítésének ünnepe, az úrvacsorára való előkészítés, a fiatalok felnőtt hívővé avatásának ideje. Ezzel együtt a katolikus bérmálás időszaka is, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára.
Ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés
Az emberek természetüknél fogva szokásokkal, népi hagyományokkal színesítik a pünkösdi időszakot. Az egyik ilyen, hogy ha pünkösdkor napos az idő, jól alakul a bortermés – úgy néz ki, idén szerencsénk lesz, hiszen országszerte 30 fok fölé kúszhatnak a hőmérők.
Egyes vidékeken a mai napig megrendezik a pünkösdi királyválasztást, amelyen a férfiak különféle ügyességi próbákon mérik össze rátermettségüket és ügyességüket, hogy elnyerjék a jeles címet. Na, de nem Fortnite-ozásban, hanem bothúzásban, kakaslövésben, lóversenyben, rönkhúzásban, kaszálásban, bikahajszában. A győztesnek nem akármekkora dicsőség jár, hanem egy évig ingyen ihat a helyi kocsmában, és még koronát is viselhet. Prominens esemény a pünkösdi király és királyné körmenete: a falu legkisebb leányzóját pünkösdi rózsákkal, zöld ágakkal öltöztetik fel, és házról házra járnak köszönteni a lakókat, miközben rózsaszirmokat szórnak.
A múlt században a szombati nap, az említett vigília nagyobb jelentőséget kapott. Az emberek megfürödtek a Tiszában, és se menet, se jövet, se fürdés közben egyetlen szót sem szóltak, nehogy rájuk kerüljön bármiféle rontás. Már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán elfogyaszthassák. A szokványos ünnepi menü a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál a báránysült, báránypaprikás a módi.
Kidobóemberként kezdte, majd a katolikus egyház feje lett – Ferenc pápára emlékezünk
2025.4.21 10:49
A hagyományőrző falvakban a jelképek sem maradhatnak el. Ilyen például a pünkösdi rózsa, amit annak a lánynak az ablakába tesznek a fiúk, akinek udvarolni szeretnének. A fehér galamb a Szentlelket szimbolizálja, a templomokban sok helyen látható. Nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát is tesznek pünkösdkor a házakra és istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
Pünkösd jeles hazai eseménye a csíksomlyói búcsú, ami eredetileg a székelyek zarándoklata volt, mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé nőtte ki magát. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet, Csík, Gyergyó és Kászon lakóit fegyveres erőszakkal térítette volna unitárius vallásra, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban győzelmet arattak ellene Nagyerdőnél – a búcsújárás hagyománya ezzel a legendás csatával köthető össze.
Magának a búcsúnak az eredete egészen 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben arra buzdította a híveket, hogy segítsenek a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett, a többi pedig már történelem. Több tízezer, olykor százezer katolikus és keresztény hívő részvételével tartják meg az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, szabadtéri szentmise keretén belül, a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. A rendszerváltás óta kiemelkedő jelentősége van, a magyar televíziók is közvetíteni szokták. Idén június 6–9. között kerül megrendezésre.
