A hitel lehetséges sikertelenségére már korábban is utaltak jelek, de a magyar kormánynak így sem jutott eszébe jobb szociálpolitikai lépés a gazdasági válság kellős közepén. A munkáshitel sebtapasz egy levágott karra, és abból is a silányabb fajta.
Valami régi, valami új
Rogán Antal tavaly augusztusban beszélt a Tranziton arról, hogy a korábban már egyszer piacra eresztett, szabad felhasználású képzési hitelhez hasonló hitelkonstrukciót terveznek azoknak a fiataloknak, akik szakmunkásképzésben vesznek részt.
A Rogán által akkor felvázolt koncepció leginkább a felsőoktatásban tanulók számára elérhető és szintén szabad felhasználást biztosító Diákhitel 1-hez hasonlított, viszont más kormánytagok (Parragh László vagy a nemzetgazdasági miniszter Nagy Márton) sokkal inkább egyfajta pályakezdési támogatásként beszéltek a felvetésről a nyár végén.

A kudarcról még 2022-ben az azóta Messiássá level upolt Magyar Péter is nyilatkozott, mint a Diákhitel Központ akkori vezérigazgatója, aki túl kockázatosnak tartotta a program folytatását, így nagyon hamar megszűnt a tiszavirág-életű kezdeményezés. Ez a problémaegyüttes amúgy nem érinti kevésbé a jelenlegi munkáshitel-konstrukciót sem, de erre majd csak később fogunk visszatérni.

Mindenesetre ősszel vált teljesen biztossá, hogy a kormány rábólintott az ötletre, és egészen elképesztő módon 500 milliárd forintot delegált arra, hogy megtámogassa a pályakezdő szakmunkások álláskeresését, elköltözését, mindezt azért, hogy megakadályozza a fiatal szakmunkaerő kivándorlását – legalábbis ez volt az elképzelés.
Az ötéves terv
A kormány október végén állt elő a kidolgozott programmal és azok keretfeltételeivel. Eszerint a munkáshitelt olyan fiatalok vehetik fel, aki a 17. életévüket már, a 26. életévüket pedig még nem töltötték be, nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel és nem is vesznek részt felsőfokú képzésben. Vagyis a kormány kifejezetten azokra a fiatalokra targetál, akik vagy kiestek a középfokú oktatásból, vagy a megszerzett képzettségük ellenére is potenciálisan kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiac változásainak, mint esetleg a felsőfokú oktatásban részt vevő társaik.

Szintén a kritériumokhoz tartozik, hogy csak olyan fiatalok vehetik igénybe a maximum 4 millió forint értékű, tízéves futamidejű, kamatmentes támogatást, akik legalább 20 órában jelenleg is dolgoznak, aktív munkaviszonnyal rendelkeznek beosztottként vagy vállalkozóként, ezen túlmenően nincs az állam felé adótartozásuk, nincsenek a bankok feketelistáin, az igénybevétel időpontjában legalább három hónapja tb-jogviszonnyal rendelkeznek és büntetlen előéletűek.
Például akad olyan bank is, ahol a havi bevételnek nem a 20 órában dolgozók átlagos jövedelmét kell elérnie, hanem a jelenleg hatályos minimálbér nettó összegét – ami kb. most olyan 193 ezer forint. Nem alkalmazotti státusz esetén pedig ennél magasabb összeget kell elérnie a havi bevételüknek a sikeres hiteligényléshez. Így aki mindenáron szeretné felvenni a munkáshitelt, annak nem árt több bank oldalát is átböngészni.

Aki eddig ezeknek megfelel és felveszi, annak a következő öt évben Magyarországon kell munkát vállalnia és magyar lakcímmel kell rendelkeznie, különben megszűnnek a kamattámogatások és ugrik a kedvezményes hitel, de erről még szintén szó lesz a cikk végén.
A kormány egyébként meglehetősen nagy reményeket fűzött a projekthez, ami már a hitelkonstrukcióval kapcsolatos kommunikációjukban is tökéletesen megjelent. Az idén január 1-jétől bevezetett munkáshitelt az előzetes várakozásokhoz képest mindössze 2000 fiatal igényelte szűk egy hónap alatt abból a durván 300 ezres populációból, akiket egyébként a kormány ezzel a programmal megszólítani tervezett, de a kormánykommunikációban ennek ellenére ez eddig óriási sikerként lett elkönyvelve.
A valóság azonban most is sokkal kevésbé narancssárga, hiszen a igénylések száma azóta valóban meghaladta a kilencezret, de ez még így is azt jelenti, hogy csak durván minden harmincadik „célszemélyt” sikerült meggyőznie a kormánynak a hitelfelvételről és nem érte el az előzetes várakozásokat.
De talán még inkább vészjósló az a tény, hogy az igényléseknek mindössze csak egy része sikeres folyósítás, és az igénylő fiatalok 40 százaléka nem is felel meg a szükséges kritériumoknak. Már persze nem életkorban, hanem az elvárásokat illetően.
Ehhez képest Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára azt mondta, szerinte teljesen vállalható egy 17-25 éves fiatalnak, hogy havi 30-40 ezer forint közötti összeget törlesszen vissza.
Mézesmadzag
Nem titkolt szándéka ennek a cikknek, hogy a munkáshitel-jelenséget egy olyan kritikai perspektívából is bemutassa, ami valamelyest talán árnyalja az elsőre talán csábítónak hangzó kamatmentes kölcsön képét, mert a munkáshitel víziója iszonyatosan sok sebből vérzik. Gazdasági és szociálpolitikai sebekből egyaránt, és akkor még a politikai-ideológiai önellentmondásokról is lehetne hosszasan beszélni.

A gazdasági sebek közül az egyik az maga az infláció, amit a piacra szabadított 500 milliárd forint jelenthet. És azért csak jelenthet, mert ahhoz, hogy a teljes, erre szánt állami keretösszeg felhasználásra kerüljön, 125 ezer sikeres folyósításra van szükség, és arra, hogy minden egyes folyósításnál a maximális 4 millió forintos összeget igényeljék meg a fiatalok.

Egy másik aggasztó tendencia, hogy az új munkáshitel Budapest mellett leginkább az ország szegényebb régióiban, különösen a keleti országrészben, Borsod, Szabolcs vagy éppen Hajdú-Bihar megyében népszerű. Ez két újabb problémakör felé ágazik.
Az első az, amiről még a cikk elején volt szó, ugyanis a munkáshitel pontosan ugyanazokat a veszélyeket hordozza magában, mint a korábban megszüntetett képzési hitel szabad felhasználású formája, és semmilyen garancia nincs arra, hogy bűnözői csoportok nem fognak-e újra rászállni erre a sokkal kedvezőbbnek tűnő és nagyobb összeget is kínáló konstrukcióra, kihasználva a hátrányos helyzetű fiatalokat. Persze még korai lenne erről bizonyíték hiányában tényként beszélni, de az esélyt nem szabad kizárni, hiszen ez a pesszimista forgatókönyv még mindig közelebb áll a magyar valósághoz, mint egy összeesküvés-elmélethez.

A regionális tendenciákat látva a második baj az, hogy pontosan a leghátrányosabb társadalmi hátterű munkás fiatalok szolgáltatják ki magukat leginkább a magyar állam jótevő tenyerén keresztül a hitelintézeteknek. És ez nemcsak a 30 és 40 ezer forint közötti havi törlesztőrészletről szól, hanem arról, hogy mekkora csapdát is jelenthet ez azoknak a fiataloknak, akik belesétálnak. De miért is?
Említettük, hogy a hitelfelvétel legfontosabb kritériuma, hogy a folyósítást követő öt évben a fiatalok Magyarországon vállaljanak munkát és magyar lakcímmel rendelkezzenek. Az ígért kamatmentesség viszont akkor elveszik, ha ezalatt az öt év alatt összesen három hónapig nincs munkaviszonyon vagy vállalkozó jogviszonyon alapuló tb-jogviszonya (vagyis gyakorlatilag nincs munkája) annak, aki felvette a hitelt.

Ha valakinél ez a kimaradás több ebben az öt évben, mint a megengedett három hónap, mert kirúgják és nem talál magának új munkát három hónap alatt, akkor az illető bukja a kamattámogatásokat, és a kedvezményes hitelből egy súlyos béklyó lesz. Ez persze a szakmunkás fiataloknak mindenhol komoly veszélyforrás, de az említett keleti országrészben, ahol nagy a népszerűsége a hitelkérelemnek, ott ez egy kiemelten súlyos kockázati tényező, hiszen az ötéves folyamatos munkaviszony a régió infrastrukturális és munkaerőpiaci helyzete miatt kis túlzással lehetetlen küldetés.
De annak, aki szeretne a kisebbik csapdából a nagyobbikba zuhanni, annak is kedveskedett a kormány egy opcióval, hiszen a munkáshitel gyermekvállalással többé-kevésbé ki is váltható. Egy gyermek után két évig felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget, két gyermek vállalása esetén szintén felfüggesztik és már csak az összeg felét kell visszatörleszteni, három gyermek esetén pedig a teljes hitelt elengedik.

Természetesen nem kérdés, hogy már csak egy gyermek felnevelése is bőven többe kerül, mint négymillió forint, mégis megvan annak is a veszélye, hogy a fizetéstől való mentesülés érdekében egyes fiatalok előbb válasszák a gyermekvállalást, mint a törlesztést. Ez az opció különösen nagy kockázatot rejthet magában alacsonyabb társadalmi rétegekbe tartozó fiataloknál, ami az állam részéről felér egy alattomos röghöz kötéssel is.
Persze az ilyen társadalmi, meg osztályspecifikus dilemmákon túl hosszú távon egyébként is egy nagyon káros szociálpolitikai lépésnek tűnik ez a munkáshitel. Miért?
Azért, mert ha azt gondolja a kormány, hogy négymillió forint hitel az, amivel meggyőzi az érintett fiatalokat, hogy itt maradjanak és ne külföldön vállaljanak munkát, ahol legrosszabb esetben fél év alatt megkeresik ugyanezt az összeget, akkor vagy szimplán téved, vagy amire a nagyobb esély van, hogy egyáltalán nem érdekli őket ez a korosztály. És ahelyett, hogy a problémáikról tudomást venne, inkább ilyen kutyacsontokat dobál eléjük hitel formájában.
Egy kis megerőltetéssel annyi mindent ki lehetne hozni abból az 500 milliárd forintból. Nyilván most lehetne itt mindenféle populista dumát puffogtatni, de ha a kormányt valóban foglalkoztatná az, hogy hogyan segítse ezeknek a munkás – potenciálisan rosszabb társadalmi hátterű – fiataloknak a munkavállalását és a munkájuk piaci eladhatóságának a növelését, akkor ilyen veszélyes és álszent próbálkozások helyett javíthatná a szakoktatásnak és a különféle szakmai képzéseknek a minőségét, a hozzáférhetőségét, biztosíthatna segítséget az álláskeresésben, bármi.

De a kormány nem akarja komolyan venni ezt a korosztályt, az igényeiket és a nehézségeiket sem. Ez a négymillió forint valódi segítséget nem nyújt ezeknek a fiataloknak, lakhatási támogatásra, ingatlanvásárlásra teljesen alkalmatlan egy fejlettebb infrastruktúrával rendelkező lokáción. Nem úgy, mint az az 500 milliárd forint, ami hozzájárulhatna a korosztály lakáshoz jutásához.