A svájci jobboldal korábban blaszfémiának és ideológiai provokációnak nevezte az Euróvíziós Dalfesztivált, de a helyiek a költségvetésről szóló vasárnapi népszavazáson úgy döntöttek, hogy Bázel meg tudja rendezni az eredetileg tervezett programot.
Vasárnap megtartották a 2025-ös Euróvíziós Dalfesztivál költségvetéséről szóló népszavazást Bázelben, amelyen a helyiek 66,4 százaléka támogatta, hogy a bázeli kanton 37,4 millió svájci frankkal (40 millió euró) szálljon bele az esemény rendezésébe – írja a DW.
Svájc azután kapta meg az Eurovíziós Dalfesztivál rendezési jogát, hogy a magát nem binárisként definiáló delegáltjuk, Nemo idén májusban megnyerte a versenyt Malmőben. A házigazdaként szóba jöhető városok – Bázel, Zürich, Genf és Bern – közül végül Bázelt választották a 2025-ös rendezvény helyszínének.
Az ügy azonban heves vitákat váltott ki, amit főleg a helyi jobboldal, köztük a keresztény-konzervatív Svájci Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) ellenzett, ami a dalfesztivált blaszfémiának és közpénzpazarlásnak nevezte, illetve „nem kérünk adófizetői pénzből woke propagandát” szlogennel kampányolt.
Az ultrakonzervatív, keresztény fundamentalista párt azzal fenyegetőzött, hogy költségvetési népszavazást kikényszerítve a lehetséges befogadó városokra megakadályozza Svájcot a dalverseny megrendezésében. Miután az EDU összegyűjtötte a megfelelő mennyiségű aláírást, a hétvégén népszavazáson döntöttek az Eurovízió sorsáról.
Bázel a már említett, 37,4 millió svájci frankos összeggel fogja támogatni a dalversenyt, és az előző két dalfesztivál (a malmői és a liverpooli) eredményeit alapul véve azt reméli, hogy az Eurovízió mintegy 60 millió svájci frankot (64,4 millió eurót) hoz majd a város konyhájára.