A négyévente megrendezésre kerülő olimpia a világ legnagyobb szabású sporteseménye, és nincs olyan belőlük, ahol ne történne valami, ami vicces, megbotránkoztató vagy igazán emlékezetes.
Bár még néhány nap hátra van a vége előtt, úgy tűnik, hogy a párizsi olimpia kapcsán a sokak szemében túlzottan progresszív nyitóünnepség és az algír boxolónő, Imane Helif esete mozgatta meg leginkább a nyilvánosságot. Minden olimpián történik olyan meglepő győzelem, botrány vagy épp abszurd, vicces jelenet, amiről aztán sokáig beszélnek az emberek, de az igazán emlékezetes pillanatok, amelyek aztán akár évtizedekig is benne maradnak a köztudatban, közel sem ilyen gyakoriak. Most összeszedtük az olimpiák történetének legfurcsább, legkülönlegesebb és legőrültebb eseményeit, amelyeket érdemes feleleveníteni ma is, a 33. nyári olimpia ideje alatt.
A legfurcsább maraton
Az 1904-es St. Louis-i olimpián rendezett maratonon olyan dolgok történtek, aminél sokkal abszurdabbat kitalálni sem lehetne. A verseny azzal indult, hogy két dél-afrikai férfi , Len Taunyane és Jan Mashiani gyakorlatilag a rajtvonalnál csatlakozott a mezőnyhöz, amellyel ők voltak, ha informálisan is, de az első színesbőrű olimpikonok. A verseny maga jelöletlen útvonalon és rendezetlen utakon zajlott, a résztvevők körül többen is rosszul lettek a nagy melegtől és az útról felcsapódó portól. Az egész verseny során összesen egy frissítési pont volt, ahol vízhez juthattak a versenyzők. Az egyik induló, Félix Carvajal útközben megéhezett, így almát szedett egy közeli fáról. A gyümölcs viszont rohadt volt, Félixnek pedig olyan hasfájása lett tőle, hogy le kellett feküdnie, majd aludt néhány percet. Végül még így is negyedikként ért célba. A maraton győzteséről, Fred Lorzról kiderült, hogy a verseny közben felkapaszkodott egy kocsira és 17 kilométert autóval tett meg, mielőtt beért a célvonalba. Állítása szerint csak “poénból” fejezte be a versenyt, nem hitte volna, hogy győztesnek kiáltják ki. A versenyen végül a 32 indulóból mindössze 14-en éltek érvényesen célba – ez volt olimpiák története során a legkevesebb teljesítő maratonista.
Az ausztrál gyorskorcsolyázó bajnok, aki a szerencse miatt nyert aranyat
Steven Bradbury aranyát a 2002-es téli olimpián nehéz lenne elfelejteni. Az ausztrál gyorskorcsolyázó azután ért elsőként célba, hogy az összes többi, nála jóval esélyesebb versenyző felborult a jégen. Bradbury, aki mindaddig a mezőny végén volt, elsőként csúszott át a célvonalon, amivel ő lett a szigetország első téli olimpiai bajnoka. A “Bradburyzés” Ausztráliában azóta is használt szleng azokra az esetekre, amikor valaki váratlanul, de mégis megérdemelten ér el valamilyen kiemelkedő eredményt.
Az első magyar győzelem dermesztő, nyílt vízben
Hajós Alfréd győzelme az 1896-os athéni olimpián, világszinten is legendásnak számít. Az akkor 15 éves Hajós a 12 fokos tengerben, majd’ 4 méteres hullámok között nyert aranyat 100 és 1200 méteren. Az úszó akkor azt mondta, halálfélelme volt a verseny közben és nem az aranyért, hanem a túlélésért úszott. Teljesítményével Hajós Alfréd lett az első magyar, aki olimpiai győzelmet szerzett.
Az 56-os véres vízilabda meccs
Bár a Szabadság, szerelem című film talán kissé kiszínezi a történteket, az 1956-os olimpián tényleg tapintani lehetett a feszültséget a magyar és a szovjet csapatok között a vízilabda mérkőzésen. A “melbourne-i vérfürdő” néven elhíresült meccs azzal indult, hogy a két csapat kapitánya nem fogott kezet egymással, majd játék közben a sportolók és a szurkolók között is elharapództak az indulatok. A meccs vége előtt az állás 4-0 volt a magyarok javára, amikor az egyik szovjet játékos szemen ütötte Zádor Ervint. Zádor vére vörösre festette a medence vizét, majd a sérülése miatt lecserélt játékos bedagadt szemét és vérző fejét látva a szurkolók is egymásnak estek. Végül magyar győzelem mellett lefújták a mérkőzést, Zádor Ervin fotója pedig bejárta a világsajtót.
Galamblövészet élő állatokkal
Az olimpiák története során mindig kísérleteztek érdekesebbnél érdekesebb versenyszámokkal: volt, amikor a kötélhúzás olimpiai sport volt, idén először pedig breaktáncosokat is láthattunk Párizsban, de a talán legmegosztóbb olimpiai szám a galamblövészet volt. 124 évvel ezelőtt, az 1900-as párizsi olimpián agyagkorongok helyett élő galambra lőttek a játékosok. A szám végén 300 madártetem borította az olimpiai stadiont, ami nem igazán nyerte el a nézők tetszését. Nem meglepő, de ez a szám nem élt meg több olimpiát.
+1 Meztelen olimpiák az ókorban
Néhány olimpiai sportdresszt látva talán nem is annyira elképzelhetetlen, hogy az ókori görögök még anyaszült meztelenül versenyeztek egymással. Az ókori játékokon kizárólag férfiak versenyezhettek, ráadásul semmi nem borította a versenyzők testét. A történészek véleménye megoszlik arról, hogy miért nem öltöztek fel a korai sportolók. Az egyik elismert elmélet szerint a meztelen férfi test az erőt és a dominanciát szimbolizálta, míg más szakemberek úgy vélik, hogy Zeusz előtt tisztelegtek azzal a játékosok, hogy nem takarták el magukat.
