A márka "Silence (In an Extremely Loud Room)" nevű kollekciójának fő inspirációja az 1976-os manchesteri Sex Pistols-koncert volt, amin alig 40 ember vett részt, mégis fenekestül felforgatta a könnyűzenét.
Bemutatta 2024-es őszi-téli kollekcióját a Mr. Saturday, amelyet a punk kultúra, a brutalista építészet és a 70-es évek aktivizmusa inspirált. Joey Golish alapító és kreatív igazgató szerint egészen pontosan az 1976. június 4-én a manchesteri Lesser Free Trade Hallban tartott ikonikus Sex Pistols-koncert volt a fő motívum.
A mindössze 40 fős, aprócska tömegben ott volt néhány olyan név, akik a következő évtizedben meghatározták a könnyűzene irányvonalát: a Joy Division, a Smiths, a Factory Records, a Buzzcocks és a Clash. Egyesek úgy gondolják, a zene történetének ez a sarkalatos pontja két részre osztja a történelmet: minden, ami előtte volt, prepunk; minden, ami utána jött, posztpunk; maga a punk pedig csak néhány órán keresztül létezett
– fogalmazta meg a márka az igencsak hatásosra sikerült PR-szövegben.
A zenei forradalmat az ifjúsági kultúra forradalma kísérte. A punk esztétika megteremtésében szerepet játszott az amszterdami Provo mozgalom eseményein, valamint az 1968-as párizsi diáklázadásokon készült fotók atmoszférája, ahogy a növekvő népesség megnyugtatására emelt rideg betonépületek is, amelyek a street art és a zene új formáinak születéséhez járultak hozzá.
6 tipp, hogy a turizás valóban fenntartható legyen
2024.10.24 16:34
Az építészeti szemléletet a túlzó válltömések, az egyedi gyártású szövetek, a hajszálcsíkos öltönydarabok, a kézi festékszóróval festett ruhák, valamint a ruhadarabokra ragasztott kiegészítők reprezentálják.
A kollekció gyártásakor a Mr. Saturday egy új, saját fejlesztésű nyomtatási technológiát próbált ki, amelyet a Kornittal együttműködve fejlesztettek, és amely lehetővé teszi a nagy felbontású digitális nyomtatást organzára (merev, fényes anyagtípus), kötött anyagokra és bőrre, a márka szerint ez „óda a Provo, a graffiti és a punk DIY szelleméhez“.
Számomra ez a kollekció egy kicsit inkább olyan, mint egy tanulmány. Miközben egy egyedi tézist vagy víziót kerestem, amit bemutathatnék a történelemből inspirálódva, rájöttem, hogy ezeknek a csoportoknak az üzenetei nem is különböznek annyira attól, amit ma látok. Ahogy hallom, most is mindenki azt hangoztatja, hogy »itt vagyunk, és dühösek vagyunk«. Ezt úgy akartam bemutatni, hogy inkább megoldásnak érezzem, mint problémának – úgy gondolom, hogy a zajban, legyen szó akár az 1976-os punkokról, akár a mai fiatal művészekről, ott a változás hangja. Egy hang, amely nem megy sehová
– fogalmazott Joey Gollish kreatív igazgató.
