A kormány azzal érvel a szervezet létrehozása mellett, hogy akár harmincezer milliárd forint is lehet az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben.
A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, jelentette be Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt.
– írta a miniszterelnök.
Kormány független hivatal lesz
A Miniszterelnökség az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, hogy „a javaslat értelmében a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához“. Kiemelték, hogy az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Az NVVH vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot.
Kik állnak majd a hivatal élén?
A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, és mentelmi joggal fognak rendelkezni. A hivatal elnökének éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlésnek.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.
Mi lesz a feladata?
Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Emellett munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit, a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.
Az előzmények
A kormány azzal érvel a szervezet létrehozása mellett, hogy még a legkonzervatívabb becslések szerint is harmincezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben. Ez a pénz az infrastruktúra, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztését is szolgálhatta volna, ehelyett magánvagyon lett belőle: ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek.
A közvagyonból nem az ország gyarapodott, hanem annak elrablói.
– írták. Hozzátették, hogy „a magyar állam kifosztásához tisztességtelen ügyvédek, könyvelők, strómanok és politikai bábok asszisztáltak“.
Kiemelt társadalmi elvárásnak nevezték, hogy az államhoz visszakerüljön az állam tulajdona. A kormánynak éppen ezért eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa.
