Úgy tűnik annyi a Velencei-tónak, meg sokminden másnak is – erről szól TRÓGERGITÁROS legújabb dala, ami nálunk premierezik.
Szőke Barna annyi együttesben játszik, illetve játszott már, hogy azt két kézen se lehet megszámolni. The Qualitons, Barkóczi Noémi, Ivan & The Parazol, Hó Márton és a Jégkorszak, Nemjuci vagy akár a Planet55. Az ezekhez a formációkhoz és produkciókhoz köthető munkákat több Fonogram-díjjal is elismerték, filmzeneszerzőként pedig olyan alkotásokon dolgozott, mint Szeiler Péter Hajótöröttek, vagy Deák Kristóf Egykutya című filmje.
A korábbi, MYGL néven futó projektje után most egy sokkal nyersebb, filter nélküli világba lépett. A TRÓGERGITÁROS névre keresztelt új formációval a legesszenciálisabb zenei formákhoz nyúl vissza, maga mögött hagyva a nagyszínpados felhajtást: ez egy hamisítatlan, sallangmentes „lofi-hálószoba-folk-pop” dal.
A hamarosan érkező debütáló nagylemezt felvezető első dal zeneileg intim, a témája viszont annál súlyosabb. A szerzemény abból a totális tehetetlenségből született, amit akkor érzünk, amikor látjuk, hogy szép lassan mindent tönkreteszünk magunk körül, és már esélyünk sincs megállítani a folyamatot.
KLIPPREMIER: Pörkölt a fagyisdobozban - Molnár Tamás megénekelte a magyarságunkat
3 nappal ezelőtt
Ezt a drámai életérzést adja vissza a Salvatore Giuliano által rendezett klip is, amely a Velencei-tó kiszáradt medrében forgott. A látvány erős és szomorú kontrasztot teremt: ott, ahol korábban még nevető emberek pancsoltak és vízibicikliztek, most már csak a kietlen, repedezett föld maradt.
Barna a zenélés mellett készül a hétvégi Budapest Maratonra is, ahol az Amnesty nagyköveteként fut majd. Az alábbi linken tudjátok támogatni, hogy elérje a célját.